Kfv.37078/2008/4 – Kúria

Kfv.IV.37.078/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kis Krisztina jogtanácsos által képviselt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (Budapest, Pozsonyi út 56.) - mint az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Zrt. jogutódja - felperesnek a Erdélyiné dr.Csenge Andrea jogtanácsos által képviselt Fővárosi Földhivatal (Budapest, Sas u. 19.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr.Lukácsy Beáta jogtanácsos által képviselt Elektromos Művek Nyrt. beavatkozott a Fővárosi Bíróság

1. december
2. napján meghozott 1.K.32.739/2007/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 1.K.32.739/2007/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, fizessen meg az felperesnek 20.000 felülvizsgálati eljárási perköltséget. hogy 15 nap alatt (húszezer) forint A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperesi társaság
6. augusztus 25-én a Budapest, kerület belterület, helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan az alperesi beavatkozó kezelői jogának törlése és a felperesi vagyonkezelő társaság vagyonkezelői jogának bejegyzése iránti kérelmet nyújtott be a körzeti földhivatalhoz. Kérelméhez csatolta a
7. július 31- én kelt nyilatkozatát, cégkivonatát másolatban és két ügyvezető igazgatójának aláírási címpéldányát közjegyző által hitelesített másolatban. A körzeti földhivatal a 33605/2/
8. számú határozatával a Budapest, ker. belterület helyrajzi szám alatt felvett, 1/1 hányadban a Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozóan a beavatkozó kezelői jogát törölte és a felperesi társaság javára vagyonkezelői jogot jegyzett be az ingatlan-nyilvántartásba. A beavatkozó fellebbezése folytán az alperes a
9. április
10. napján meghozott 30.887-2/
11. számú határozatával megváltoztatta az elsőfokú közigazgatási határozatot és a felperesi társaság vagyonkezelői jog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Elrendelte a vagyonkezelői jog törlését az ingatlannyilvántartásból, továbbá a beavatkozó javára a vagyonkezelői jog eredeti kezelésbe adás jogcímén az eredeti ranghelyen visszajegyzését. Határozata indokolásában az alperes megállapította, hogy jogszabálysértően járt el a körzeti földhivatal, amikor a felperesi társaság kérelmének helyt adott és vagyonkezelői jogát a ingatlanra bejegyezte a beavatkozó kezelői jogának törlésével egyidejűleg. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló
12. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Ptv.)
13. §-a rendelkezik ugyan arról, hogy meghatározott vagyon a törvény hatálybalépését követően alaptőke leszállítással az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyonná válik, de egyben rendelkezik arról is, hogy a törvény hatálya alól kivételt képeznek a közüzemi vállalatok. Az állami vállalatokról szóló
14. évi VI.törvény (a továbbiakban: Vt.)
15. §-ának /1/ bekezdése meghatározza a közüzemek feladatát, a végrehajtására kiadott 33/1984.(X.31.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
16. § /1/ bekezdése pedig felsorolja a közüzemi vállalatokat. Az energiaszolgáltatást (villany-, gázszolgáltatást) ellátó vállalatok közüzemnek számítanak, így a Ptv.
17. és
18. §-a alól kivételt képez az Budapesti Elektromos Művek kezelő, mint energiaszolgáltatást ellátó vállalat. A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását és az elsőfokú közigazgatási határozat helybenhagyását. A Fővárosi Bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a Ptv.
19. §-a szerint, a törvény
20. §-ában meghatározott vagyon tekintetében az ÁPV Rt-nek az e törvényen alapuló tulajdonosi joggyakorlása az állami tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében magában foglalja az ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározott vagyonkezelői jogot is. Ez a vagyonkezelői jog e törvény alapján jön létre, amely tényt az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba az ÁPV Rt. nyilatkozata által be kell jegyezni. A Ptv.
21. §-ának /1/ bekezdése szerint, a /2/ bekezdésben meghatározott vagyon a törvény hatálybalépését követően alaptőke leszállítással az ÁPV Rt-hez rendelt vagyonná válik. A /2/ bekezdés szerint e törvény hatálya alá tartozik a b/ pontban, a Vt. hatálya alá tartozó állami vállalat, kivéve a közüzemi vállalatot. A bíróság utalt arra, hogy az alperesi beavatkozó nem minősül közüzemi vállalatnak, hanem gazdasági társaság és nem tudta okirattal igazolni, hogy a tárgybeli ingatlan az átalakulása során a tulajdonába került volna. Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonában maradt és a Ptv.
22. §-a szerint a felperes egyoldalú nyilatkozata alapján a vagyonkezelői jogot a felperes javára be kell jegyezni. Az új eljárásban az elsőfokú határozatot helyben kell hagyni. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, a Ptv.
23. § /2/ bekezdés b/ pontja értelmében a törvény hatálya alá tartozik a Vt. hatálya alá tartozó állami vállalat - kivéve a közüzemi vállalatot -, tröszt, tröszti vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv vagyona. A Fővárosi Bíróság ítéletének indokolásában rögzítette, hogy az ELMÜ Nyrt. nem közüzemi vállalat, hanem gazdasági társaság, ennek ellenére úgy kezeli, mintha az Nyrt. még mindig a Vt. alá tartozna, pedig az
24. átalakulással kikerült ennek hatálya alól. Amennyiben az
25. január 1-jén történt átalakulás miatt az Elektromos Művek Nyrt. nem tartozik a Vt. hatálya alá, úgy a felperes vagyonkezelő jog bejegyzési kérelme nem teljesíthető a Ptv.
26. § /2/ bekezdés b/ pontja alapján, akár közüzem az ELMÜ, akár nem, hiszen a hivatkozott rendelkezés az állami vállalatokról szól. A Ptv.
27. §-ához fűzött miniszteri indokolásból is kitűnik, hogy csak a törvény hatálybalépése időpontjában még át nem alakult állami vállalatok vagyona tartozik a Ptv.
28. § /2/ bekezdés b/ pontjának hatálya alá. Álláspontja szerint az ítélet jogszabálysértő azért is, mert az ÁPV Zrt. vagyonkezelői joga az ingatlan tulajdoni lapjára a bejegyzett Elektromos Művek kezelői jogának törlése nélkül nem jegyezhető be, a kezelői jog törléséről pedig jogszabály nem rendelkezik és ahhoz a bejegyzett jogosult, illetőleg a jogutód ELMŰ Nyrt. sem járult hozzá, márpedig az ingatlan-nyilvántartásról szóló
29. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
30. §-a értelmében az ingatlannyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére csak az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor. E körben hivatkozott az alperes a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.002/
31. számú ítéletére, amely kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog a jogosult - illetve jogutódlással való megszűnése esetén jogutódja - hozzájárulása nélkül nem törölhető. Bejegyzett kezelői jog hasonló tartalmú vagyonkezelői jog egyidejű bejegyzését kizárja. a A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság a Ptv. és az Inytv. vonatkozó rendelkezéseivel összhangban hozta meg az ítéletét. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a
32. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló periratok alapján megállapította, hogy a felperes vagyonkezelői jogának bejegyzésére irányuló kérelmét a Ptv.
33. és
34. §-aira hivatkozással nyújtotta be az elsőfokú közigazgatási hatósághoz. A Ptv.
35. § /2/ bekezdése a/-g/ pontjaiban tartalmazza azokat a jogcímeket, amelyek a felperes vagyonkezelői jogának körét meghatározzák. A Ptv.
36. §-a az
37. §-ban meghatározott vagyon tekintetében a törvény alapján hozza létre a felperes vagyonkezelői jogát. Az alperesi hatóságoknak az Inytv.
38. §-ának /1/ bekezdése alkalmazásával, hiánypótlás keretében vizsgálnia és tisztáznia kellett volna, hogy a felperes vagyonkezelői jogának bejegyzését a Ptv.
39. § /2/ bekezdésének mely pontjára alapítottan kéri. Ennek tisztázása nélkül a felperes bejegyzési kérelme, illetőleg a Ptv.
40. §-a alapján tett nyilatkozata nem bírálható el, a közigazgatási határozatok törvényessége nem vizsgálható felül, mert az alperesi közigazgatási hatóságok nem tisztázták, hogy a felperes a Ptv.
41. § /2/ bekezdésében felsoroltak közül melyik jogcímen kérte vagyonkezelői jogának bejegyzését. A felperes a hiánypótlás elmulasztását követően csupán keresetében hivatkozott a Ptv.
42. § /2/ bekezdésének b/ pontjára, illetőleg
43. §-ának /3/ bekezdésére. A Fővárosi Bíróság érdemben helytálló döntést hozott, azonban az alperesnek a megismételt eljárásra adott iránymutatását módosítja a Legfelsőbb Bíróság akként, hogy az alperes köteles határozata meghozatala előtt hiánypótlásra felhívni a felperest arra vonatkozóan, jelölje meg, hogy vagyonkezelői jogának bejegyzését a Ptv.
44. § /2/ bekezdésének mely pontjára, jogcímére alapítja. A Legfelsőbb Bíróság itt jegyzi meg amint azt a Kfv.II.37.423/2007/
45. számú ítéletének indokolásában kifejtette -, hogy az alperesi beavatkozó a Ptv.
46. § /2/ bekezdésének b/ pontja alkalmazásában nem minősül közüzemi vállalatnak tekintettel arra, hogy a Ptv. hatályba lépését megelőzően,
47. január
48. napjával gazdasági társasággá alakult, így a kérelem előterjesztésekor a Ptv. hatálya alá tartozott. A Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati kérelmére utalással megjegyzi, hogy az ott hivatkozott legfelsőbb bírósági ítéletben jelen ügyétől eltérő jogkérdésben kellett dönteni a nemzeti földalapról szóló
49. évi CXVI. törvény és az államháztartásról szóló
50. évi XXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazásával, míg a most felülvizsgált ügyben a Ptv. rendelkezéseit kellett alkalmazni, melynek
51. §-a szerint a vagyonkezelői jog ex lege jön létre. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
52. §-ának /3/ bekezdése alapján - indokolásának a fentiek szerinti módosításával - hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest a Pp.
53. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperes felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
54. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
55. december
56. Dr.Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok Dr.Kárpáti Zoltán sk.