Kfv.II.37.002/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Berke Barna ügyvéd által képviselt felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, mint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatója jogutóda alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perbe a Baranya Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 7.K.20.714/2007/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán - az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.714/2007/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint elsőfokú és 20.000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - 16.500 (azaz tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége (elsőfokú hatóság) a Zrt. három, p-i székhelyű élelmiszer jellegű áruházában
- október 17-
- között hatósági ellenőrzést végzett, amelynek során megállapította, hogy az egységek pénztárainál elhelyezett, összesen 12 darab ún. cigarettakínáló állványon található négy tájékoztató tábla közül kettőn a logó és az felirat látható. Az elsőfokú hatóság a jelölt feliratokat dohányáru tiltott reklámjának minősítette, és ezért a Zrt-t 240.000 forint reklámfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, egyidejűleg a további jogsértő reklámtevékenységtől eltiltotta. A kommunikáció tartalma alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kihelyezett feliratok (árujelző, márkajelzés és szlogen) nem minősülnek a dohányáru bemutatásának és az ár feltüntetésének, így azok a dohányáru reklámozására vonatkozó a gazdasági reklám tevékenységről szóló
- évi LVIII. törvény (Grtv.) 13.§-ának
(1)bekezdése szerinti - tilalom alól nem mentesülnek a Grtv. 13.§-ának
(4)bekezdése alapján. A jogsértés miatt a szankció alkalmazását indokoltnak látta. A Zrt. és a felperes - mint a dohánytermék gyártója - fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd az elsőfokú határozatot a HAJ-5412/
- számú határozattal megváltoztatta és a reklámfelügyeleti bírságot 200.000 forintra mérsékelte. Álláspontja szerint a tároló négy oldalán kihelyezett tájékoztatások egyenként és önállóan voltak értékelhetők, mivel a tárgyazonosság nem tette lehetővé az egységes és azonos minősítést. A kifogásolt feliratokkal kapcsolatos elsőfokú hatósági megállapításokat helytállónak találta, a bírság összegének mérséklésére a fogyasztói kör összetétele, mint súlyosító körülmény téves figyelembe vétele és ez okból mellőzése miatt látott lehetőséget. A felperes keresetében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte, az alperes helyzetértékelését, megközelítését életszerűtlennek és megalapozatlannak találta. A gazdasági reklám formai megoldásának szabályozatlanságával érvelt. Hangsúlyozta a fogyasztói észlelés jelentőségét. Állította, hogy a vizsgált közlés-elem a tájékoztatás tartalmi és észlelési egységében szerepelt, továbbá, hogy a tájékoztatás - együttes tartalma szerint - árubemutatásnak minősült. A márkanév közzétételét, mint a termék bemutatását jogszerűnek találta. A bírságra vonatkozó rendelkezéseket, annak elégtelen indokolása miatt, kifogásolta. Az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.) 339.§-ának
(1)bekezdése alapján az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Elfogadta azt a felperesi álláspontot, hogy a kommunikációs eszköz egyes oldalain feltüntetett feliratok egységes értelmezése indokolt. A vizsgált közléseket egy üzenetként, a termékcsalád egyes termékeinek sajátosságáról szóló információnak, azaz dohányáru bemutatásnak minősítette, megállapítva, hogy azok a Grtv. 13.§-ának
(4)bekezdése alá tartozva - nem sértik a Grtv. 13.§-ának
(1)bekezdésében foglalt tilalmat. Nem értett egyet azonban azzal, hogy az alperes a bírság megállapítása, és mértékének meghatározása során jogszabályt sértett. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, új határozat meghozatalát, illetőleg az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Grtv. 13.§-a
(4)bekezdésének téves értelmezése folytán sérti a Grtv. 13.§-ának
(1)bekezdését. Hangsúlyozta, hogy a vizsgált tájékoztatások önmagukban a Grtv. 2.§-ának
- h)pontja szerint gazdasági reklámnak minősültek, melyeket a másik tájékoztatástól és egymástól is függetlenül kellett a tilalom és kivételek szempontjából értékelni. A tárgyazonosság miatt nem látott lehetőséget a két, vagy több különálló információszerzés egységes kezelésére. Az egyes tájékoztatási tartalmaknak tulajdonított jelentőséget, állítva, hogy a felirat nem árubemutatásnak, hanem gazdasági reklámnak minősült. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Utalt arra, hogy a dohánytermék tárolójának oldalain elhelyezett egyes feliratoknak nem kell megfelelnie a dohányreklám tilalom alóli kivételi rendelkezéseknek, mert a Grtv. 2.§-ának
- h)pontja nem határozza meg a gazdasági reklám értékelési és tartalmi egységét, továbbá az elhelyezett információk azonos színösszeállításban és kompozícióban, jól láthatóan - továbbá tartalmukban is - összetartozóan kerültek kialakításra. Állította, hogy a fogyasztói észlelés jelöli ki a releváns tájékoztatási tartalmat, így a fogyasztók által látott két, merőleges oldalon elhelyezett feliratok együttes tartalmi értékelését tekintette döntőnek. Az alperes személyében jogszabályon alapuló jogutódlás következett be a felülvizsgálati eljárás során. A perbeli jogutódlást a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 328.§-ának
(1)bekezdése és a 225/2007.(VIII.31.) Korm. rendelet 3.§-ának
(5)bekezdése, és 7.§ának
(2)bekezdése alapján állapította meg. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A jogerős ítélet a Grtv. 13.§-ának
(4)bekezdés b) pontjának téves értelmezése folytán sérti a Grtv. 13.§-ának
(1)bekezdését. A Grtv. 13.§-ának
(1)bekezdése generálisan tiltja a dohányáru reklámját. A Grtv. 13.§-ának
(4)bekezdésének b) pontja kizárólag abban az esetben enged kivételt a tilalom alól, ha a kihelyezett feliratok a dohányáru eladási helyén való bemutatására és árfeltüntetésére szolgálnak. Az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből téves következtetéseket vont le és a fenti jogszabályi rendelkezések helytelen értelmezésével minősítette jogsértőnek a közigazgatási határozatokat. A perben a felperes azzal érvelt, hogy a vizsgált két táblán lévő felirat a másik két, velük merőlegesen elhelyezkedő - alperes által jogszerűnek ítélt - felirattal együttesen értelmezve dohányáru bemutatásának minősült, így a dohányáru reklámjának tilalma alá nem esett. Arra a felperes sem az elsőfokú, sem a felülvizsgálati eljárás során nem adott választ, hogy az értékelni kért két-két táblán elhelyezkedő felirat együttes értelmezése a termék milyen tulajdonságról, jellemzőjéről tájékoztatta a fogyasztókat, azaz miért minősült árubemutatásnak. A dohányáru reklámjának generális tilalma mellett csak az a dohánytermékre vonatkozó felirat helyezhető el jogszerűen a Grtv. 13.§-ának
(4)bekezdés
- b)pontja alapján, mely a bemutatás követelményének megfelel. A termék bemutatását az a felirat szolgálja, mely tájékoztatja, eligazítja a fogyasztót, azaz a termék összetevőiről, tulajdonságairól nyújt felvilágosítást, segítve a fogyasztói ismeretek bővítését, és a termékek közötti választást. Mindezen túlmenően a Magyarországon forgalomba hozott termék bemutatása során elvárás az is, hogy a tájékoztatás magyar nyelven történjen. Az a felirat, mely ilyen tartalommal nem bír, a termék nevének feltüntetésével és idegen nyelvű reklámszlogen használatával jelenik meg, nem minősülhet a termék bemutatásnak. Az a Grtv. 2.§ának
- h)pontja szerinti gazdasági reklám, mely a Grtv. 13.§-ának
(1)bekezdése szerinti törvényi tilalomba ütközik. A felperes által hivatkozott észlelési egységnek perbeli relevanciája azért nem volt, mert a felperes nem tudta meghatározni, hogy ez az egység (azaz a két merőlegesen elhelyezett tábla) mennyiben minősül dohányáru bemutatásának, azaz a termékei mely tulajdonságairól nyújtott bővebb tájékoztatást, és ehhez miként és szükségszerűen csatlakozott a terméknév és reklámszlogen. A jogerős ítélet az áru bemutatás tényének bizonyítása hiányában tévesen tulajdonított perdöntő jelentőséget a feliratok egységének, és tévesen állapította meg, hogy tartamuk szerint a feliratok a jogszabályi kivételnek, azaz a dohányáru bemutatásának megfeleltek, ezért a jogerős ítélet megalapozatlanul és törvénysértően állapította meg, hogy az alperesi határozat jogsértő volt. Miután a felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelemmel nem támadta a jogerős ítéletnek a bírság helytálló indokolásával kapcsolatos megállapításait, a Legfelsőbb Bíróságnak e kérdéskörben vizsgálódnia nem lehetett. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból jogsértő, ezért azt a Pp. 275.§-ának
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét a Pp. 339.§-ának
(1)bekezdése alapján elutasította. A felperes a Pp. 270.§-ának
(1)bekezdésének rendelkezése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a jogi képviselettel eljáró alperesnek az elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét, valamint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles a kereseti és felülvizsgálati illetéket viselni. Budapest,
- január
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Kincső sk. előadó bíró, Dr. Márton Gizella sk. bíró Dr. Tóth