← Magyarország

Kfv.37488/2008/8 – Kúria

Kfv.IV.37.488/2008/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Karcagi-Mészáros Zsolt ügyvéd által képviselt , mint a Kft. „f.a.” felszámolója felperesnek a Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal (Kaposvár, Csokonai u. 3.) - mint a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal jogutódja - alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása végett a dr.Balás Ákos ügyvéd által képviselt Társasház beavatkozott - a Tolna Megyei Bíróság

  1. május
  2. napján meghozott 9.K.20.263/2008/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Tolna Megyei Bíróság 9.K.20.263/2008/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi beavatkozónak 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A megyei bíróság a
  6. november
  7. napján meghozott 9.K.2.811/2007/
  8. számú jogerős ítéletével az alperes
  9. szeptember
  10. napján meghozott 23/817/
  11. és 23/818/
  12. számú határozatait hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A megyei bíróság ítélete indokolásában egyebek mellett iránymutatásként előírta az alperesnek, hogy a megismételt eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  13. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  14. §-ának /4/ bekezdése szerinti bizonyítékkal meg kell állapítania, hogy a beruházás szerződésben kikötött határidőre valóban nem készült el. Ez esetben az elsőfokú határozatokat helyben kell hagynia. A megismételt eljárásban az alperes
  15. január
  16. napján helyszíni szemlét tartott, megállapítva, hogy a társasházra a ráépítéssel kialakított 5.,
  17. szinten elhelyezkedő 19 lakásba a bejutás nem volt biztosított. Megállapította az alperes azt is, hogy a tervezett 19 db lakást szerkezetileg kialakították, a külső nyílászárók egy része is elhelyezésre került. A helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv tartalmazta, hogy a lakás belső megtekintésének hiányában is megállapítható, hogy a tervezett beruházás nem készült el, a ráépítéssel kialakított épületrész nincs rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban, azaz a használatbavételi engedély megkérésére még nem megfelelő a készültség. Az alperes a
  18. január
  19. napján meghozott 23/37/
  20. és a 23/37-1/
  21. számú határozataival helybenhagyta az elsőfokú építésügyi határozatokat. A felperes keresetében kérte az alperes határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes csak az alperes 23/37-1/
  22. számú határozatának felülvizsgálata iránt nyújtott be keresetet a megyei bíróságon. Az ügy érdemében kifejtette, hogy az alperes a helyszíni szemle foganatosításával az iránymutatásban előírt többletbizonyítást lefolytatta, a helyszíni szemle során megállapította, hogy a beruházás határidőre nem készült el. A jegyzőkönyv megfelelt az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.)
  23. § /2/ bekezdésében írt „megfelelő igazolásnak”, ekként a szerződéses nyilatkozat, az azzal összefüggő tényállás, valamint az okirattal történő megfelelő igazolás alapján megállapítható volt az építtetői jogutódlás. A megyei bíróság megítélése szerint az alperes a Ket.
  24. § /3/ bekezdésében írt kötelezettségének a megismételt eljárás során maradéktalanul eleget tett, jogszabálysértés a terhére nem állapítható meg. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Változatlan álláspontja szerint a kérdéses ügyben az elszámolás a feltétele az építési jogosultság visszaszállásának a beavatkozói Társasházra. A felperes állítása szerint a jogerős ítélete sérti a Pp.
  25. §-ának /1/ bekezdésében foglaltakat, mert az építtetői jogosultság visszaszállására vonatkozóan az ítélet indokolást nem tartalmaz. Az alperesi beavatkozó felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  26. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló periratok alapján - a megyei bírósággal egyezően - megállapította, hogy az alperes a megismételt eljárásban a Ket.
  27. § /3/ bekezdésének megfelelően eleget tett a megyei bíróság 9.K.20.811/2007/
  28. számú ítéletében adott iránymutatásnak. Alaptalanul hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
  29. §-ának /1/ bekezdését, mert az R.
  30. §-ának /2/ bekezdésében szabályozott építési jogosultság jogutódlásának vizsgálata nem képezte jelen közigazgatási per tárgyát. A megyei bíróság ezzel kapcsolatos jogi álláspontját a 9.K.20.811/2007/
  31. számú ítéletének indokolásában fejtette ki, melynek lényege az, hogy az elszámolás nem feltétele, hanem következménye volt az építési jogosultsággal való rendelkezési jog visszaszállásának a társasházra, amely akkor következik be, ha a tetőtér beépítésére a kikötött határidőre nem kerül sor. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  32. §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság észlelte - szemben a megyei bíróság ítéletében kifejtettekkel, mely szerint a felperes csak az alperes 23/37-1/
  33. számú határozatának felülvizsgálatát kérte -, hogy a felperes keresettel, külön keresetlevélben kérte az alperes 23/37/
  34. számú határozatának felülvizsgálatát is, amelyről a megyei bíróság nem döntött. A pervesztes felperest a Pp.
  35. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperesi beavatkozó felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért annak viseléséről a Legfelsőbb Bíróságnak a Pp.
  36. §-ának /2/ bekezdése értelmében rendelkeznie nem kellett. A felperes illetékfizetési kötelezettsége az illetékekről
  37. évi XCIII. törvény
  38. §-ának /1/ bekezdésén alapszik. szóló Budapest,
  39. február
  40. Dr.Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró Dr.Kárpáti Zoltán sk. A kiadmány hiteléül: bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.