G.21596/2007/15 – Balassagyarmati Törvényszék

2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér

1. 11.G.21.596/2007/
2. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság a …....... ügyvéd által képviselt …....... felperesnek-, …........ ügyvéd által képviselt …........ I. rendű, …......... II. rendű alperesek, …........ ügyvéd, mint ügygondnok által képviselt …....... III. rendű alperesek ellen, társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság megállapítja, hogy a felperes és az alperesek között a …....... Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság átvételére és tagsági viszony létrehozására
3. október 25-én létrejött szerződés, melyet az 1/
4. számú taggyűlési határozat tartalmaz semmis. A bíróság az ítélet jogerős példányával megkeresi a Pest Megyei Bíróságot, mint Cégbíróságot, hogy a Cg.: …....... cégjegyzékszámú …....... Bt. beltagját …........ a beltagok közül törölje
5. október 25-i hatállyal. A megyei bíróság kötelezi az I-II. rendű alpereseket, hogy a felperes részére 15 napon belül fizessenek meg 150.000,- (azaz Egyszáz-ötvenezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblának címzett, a Nógrád Megyei Bíróságnál (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 4.) írásban 3 példányban fellebbezést lehet benyújtani. Indokolás: Az I. rendű alperes mint beltag és egy kültag hozta létre a …....... Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaságot
6. április 21-el. Ennek a betéti társaságnak a II. rendű alperes
8. 25-től volt a kültagja. A társaság élelmiszer nagykereskedelemmel és egyéb kereskedelmi tevékenységgel foglalkozott. A cég bejegyzett tőkéje az alapításkor 250.000,-Ft volt. A betéti társaságból az alperesek ki akartak lépni, ami ismertté vált, ezért „..........” ragadványnevű tényleges nevén …....... megkereste az I. rendű alperest hogy érdekelné őt a cég. A felperes csiszolóként együtt dolgozott a …....... Kft.-nél ….......…....... , aki azzal kereste meg, hogy „ át kellene venni egy céget szívességből”. Erre bíztatta a felperest …....... is, aki …....... barátja. A cég átvételének részleteit …....... a …....... kútnál az autó mellett beszélte meg …......., …....... és az I. rendű alperes A felperes tőlük távolabb állt, nem is hallotta miről beszélnek. Ezután az I. rendű alperes keresett ügyvédet a társasági szerződés módosítására, s 2 nap múlva felmentek Budapestre és az ügyvédnél aláírták az iratokat. Az elkészített társasági iratok szerint a …....... betéti társaság 2004.október 25-én de.10 órakor a társaság székhelyén …....... szám alatt tartott „tagi gyűlésén”, - ahol jelen voltak az I-II. rendű alperesek, a felperes és …......., mint meghívottak, és …....... jegyzőkönyvvezető - az I-II. rendű alperesek kijelentették hogy tagsági viszonyukat megszüntetve kilépnek a társaságból, a felperes és a III. rendű alperes kijelentették, hogy a társasággal tagsági viszonyt létesítve annak tevékenységét a taggyűlés időpontjától jogfolytonosan tovább folytatják. Ezt az 1/2004.sz. taggyűlési határozat tartalmazza. A jegyzőkönyv szerint a felperes és a III. rendű alperes a társaság könyvelésébe és irataiba betekintést nyertek, a társaság anyagi helyzetéről megfelelő tájékoztatást kaptak, s megállapították hogy a társaságnak tartozásai vannak, melyek részletes ismeretében is fenntartották belépési szándékukat. A taggyűlési jegyzőkönyv alapján …........ ügyvéd elkészítette a társasági szerződés módosítását s ellenjegyezte. Elkészültek a társasági szerződésen a változások, az új tagok a cégjegyzékbe bejegyzésre kerültek
10. 25-el. A felperes a társaságot nem működtette, mégis sorra érkeztek hozzá a különböző tartozásokról a felszólítások, ekkor jött rá, hogy „mibe keveredett”. Ügyvédhez fordult segítségért. A felperes jogi képviselője útján
11. október 25-én közölte az I-II. rendű alperesekkel, hogy a szerződést megtámadja, mivel az alperesek megtévesztették, félretájékoztatták a cég vagyoni helyzetével kapcsolatosan. Az alperesek képviseletében …....... ügyvéd
12. november 14-én kelt levelében arra hivatkozott, hogy az új tagok tudomással bírtak arról, hogy a társaságnak tartozásai vannak. Ezt követően a felperes keresetet nyújtott be a bírósághoz I-II. rendű alperesek ellen. Kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a társasági szerződés és az üzletvezetői tisztségbe való kinevezése érvénytelenségét, és állítsa helyre az eredeti állapotot. Keresetét a Ptk. 210.,
13. és a 237.§.-aira alapította. A
14. január 4-i tárgyaláson felperes a kereseti kérelmét úgy módosította, hogy elsődlegesen azt kéri a bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a felek között nem jött létre szerződés, másodlagosan azt, ha létrejött akkor az semmis, mivel az a jó erkölcsbe ütközik. Harmadlagosan azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a szerződés érvénytelen, mivel a felperest megtévesztették, a szerződés tartalmát illetően. Az I-II. rendű alperesek a felperes keresetének az elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy minden szabályosan történt, a felperes tájékoztatva lett a betéti társaság vagyoni helyzetéről, arról, hogy a cégnek tartozásai vannak. Minden okiratot aláírt, a cégbejegyzés iratait megkapta, lehetősége lett volna fellebbezésre, illetve kezdeményezhetett volna törvényességi felügyeleti eljárást. A bíróság P.20.319/2006/
15. számú ítéletével megállapította, hogy a felperes és az alperesek között a …....... Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság átvételére és tagsági viszony létrehozására
16. október 25-én létrejött szerződés , melyet az 1/
17. számú taggyűlési határozat tartalmaz – semmis. Rendelkezett a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság megkereséséről az ítélet jogerős példányával, a felperesnek a beltagok közül való törlése iránt
18. október 25-el. Alpereseket a felperes részére 67.
19. Ft perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet elleni alperesi fellebbezést követően a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.255/2007/
20. számú végzésével az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az I. fokú bíróság eljárása jogszabálysértő volt, mert a belépő tagok közül Horváth József, aki a szerződés alanya volt nem állt perben. A megismételt eljárásban a felperes keresetét kiterjesztette …....... III. rendű alperessel szemben is és megismételte kereseti kérelmét. Elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy
22. 24-én kelt társasági szerződésmódosítás nem jött létre, másodlagosan a szerződésmódosítás a jó erkölcsbe ütközik ezért semmis. Harmadlagosan a szerződésmódosítás tévedés, megtévesztés miatt érvénytelen. A III. rendű alperes ismeretlen helyre költözött. A bíróság a felperes indítványára, a III. rendű alperes részére ügygondnokként …....... ügyvédet kirendelte, kézbesítette részére a keresetlevelet. Az I-II. rendű alperesek a felperes keresetének elutasítását kérték. A III. rendű alperes ügygondnoka a tárgyaláson nem jelent meg, nyilatkozatot nem tett. A bíróság a felperes keresetét annak sorrendjében vizsgálta. Elsődlegesen azt, hogy a felek között létrejött-e szerződés. A Ptk.
23. §. /1/ és /2/ bekezdése kimondja, a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kijelentésével jön létre, a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A /4/ bekezdés előírja, hogy a felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződés kötést megelőzően és tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy a hivatkozott törvényi előírások a felek szerződéskötésénél nem teljesültek, ezért a betéti társaság átvételére szerződés nem jött létre, annak ellenére, hogy azt aláírták, és ügyvéd ellenjegyezte. Hiányzott a szerződés lényege a felperes szerződéskötési akarata, szándéka. A felperes nem akart kereskedelmi társaságot működtetni, ahhoz sem szakképzettsége, sem ismeretei nem voltak. Folyamatosan csiszolóként dolgozott a munkahelyén. A munkatársa …....... és …....... rábeszélésére „szívességből” vette át a Bt-t úgy, hogy arról semmilyen ismerettel nem rendelkezett, még a nevét sem tudta. A felek a szerződés lényeges kérdéseiben nem egyeztek meg. Az I. rendű alperes a …....... Betéti Társaság beltagja nem tájékoztatta a felperest a társaság lényeges körülményeiről. Ezt bizonyítja, hogy a bíróság előtti meghallgatásai alkalmával sem tudott nyilatkozni a cég tartozásairól, vagyoni helyzetéről. Azzal, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a belépni szándékozók „tájékoztatva lettek a társaság anyagi helyzetéről, és megállapították, hogy a társaságnak tartozásai vannak”, ez nem jelent tényleges tájékoztatást, mert semmilyen konkrét adatot nem tartalmaz. Ehhez mérleget, vagy könyvvizsgálói jelentést, de legalább tételes felsorolást kellett volna csatolni. Az I. rendű alperes maga is elismerte, hogy konkrétan nem jelölte meg, hogy milyen adósága van a cégnek, illetve azt sem, hogy kivel áll kapcsolatban. A bíróság nem tudta a szerződés másik résztvevőjét a III. rendű alperest …....... meghallgatni, mert az idézések azzal érkeztek vissza, hogy a bejelentett lakcíméről ismeretlen helyre költözött. Ugyanilyen okból nem volt meghallgatható az ügylet közvetítője, felhajtója …......., mivel az idézhető és elérhető lakcímét a felperesi képviselő bejelenteni nem tudta. E személytől elfogulatlan nyilatkozat egyébként sem remélhető a szerződéskötés körülményeiről, mivel a felperessel szemben más peres ügyei is vannak, olyan hitelfelvételből, aminél a felperest kezesként használta, s a bank a felperes fizetéséből vonja a tartozást. A felperes megalapozottan hivatkozott arra, hogy a taggyűlés nem úgy zajlott le, ahogy azt a jegyzőkönyv tartalmazza. A felperes soha nem volt Pécelen, mégis a jegyzőkönyv szerint a társaság székhelyén volt a taggyűlés 2004.október 25-én de erre a helyre hivatkozik a Budapesten
24. január 24-én kelt „2004 október 22-i módosítás kiegészítése” is. A társasági szerződést nem október 22-én, hanem – a jegyzőkönyv szerint – október 25-én módosították. Az I-II. rendű alperesek és a szerződést ellenjegyző ügyvéd is azt állította, hogy a taggyűlés …....... volt. A jegyzőkönyvvezető ügyvédjelölt nyilatkozata szerint, az nem …......., hanem Budapesten készült, álláspontja szerint ez csak okirat szerkesztési hiba. Azt, hogy a felperes ténylegesen nem működtette a céget az is bizonyítja, hogy a cég székhelye továbbra is …........ szám alatt, a cég fióktelepe …....... szám alatt maradt, ami messze van a felperes lakóhelyétől. A felek ellentmondóan nyilatkoztak arra vonatkozóan is, hogy mennyi időt vett igénybe a társasági szerződés elkészítése, mennyi időt töltöttek az ügyvédi irodában. Az alperesek nem bizonyították, hogy az iratokat átadták a felperesnek. Erről nem készült átadás-átvételi jegyzőkönyv sem. Az alperesek hivatkozása, hogy a felperes a társasági szerződés bejegyzése ellen fellebbezhetett volna, törvényességi eljárást indíthatott volna, megalapozatlan, hiszen az iratokat nem neki, hanem a jogi képviselőnek kézbesítik, így nem volt abban a helyzetben, hogy elolvasva annak kioktatását, éljen ezzel a lehetőséggel. Az I-II. rendű alperesek, de az okirat szerkesztő ügyvéd - aki a Pest Megyei Bíróság előtt folyó 21.G.22.460/
25. számú ügyben az alpereseket képviseli - sem tájékoztatta a felperest arról, hogy a betéti társaság ellen per van folyamatban, s az milyen hatással lehet a felperesre, márpedig ez a szerződés lényeges része kellett volna hogy legyen. A gazdasági társaságokról szóló a szerződéskötéskor hatályos 1997.évi CXLIV. Tv. 101.§.