Kfv.II.37.493/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a I.r., II.r. felpereseknek a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 13.K.30.262/
- számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla
- szeptember
- napján kelt 4.Kf.27.151/2007/
- számú ítélettel befejezett perben a jogerős ítélet ellen az I. és II.r. felperesek által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.151/2007/
- számú ítéletnek felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket az Állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Az alperes a
- június 10-én kelt D.239/9/
- számú határozatával megállapította, hogy a M. - mint ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló
- évi XL. törvény (Kbt.) 70.§
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontját, amikor 2002. április 12-én hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlatkérővel szemben 3.000.000 forint bírságot szabott ki. Határozata indokolásában rögzítette, hogy a Magyar Köztársaság Minisztériumainak felsorolásáról szóló 2002. évi XI. törvény (Mft.) 2.§
- k)pontja alapján az ajánlatkérő személyében jogutódlás történt, ezért a jogutód I-nak is kézbesíteni rendelte a határozatot. A felperesek, - mint az ajánlatkérő nevében a közbeszerzés során eljáró szervezet jogutódai - keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. A perbe az I. nem kívánt beavatkozni. A másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyott elsőfokú ítélet a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy az ajánlatkérő a jogsértést elkövette és az ajánlatkérővel szemben, mint a Kbt. előírásait megsértő szervezettel szemben kellett az alperesnek a Kbt. 88.§
(1)bekezdés
- f)pontja alapján a bírságot kiszabnia. A határozathozatalkor az ajánlatkérő létező szervezet volt, jogutódlásra a határozathozatalt követően hatályba lépett, az informatikai és hírközlési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 141/2002. (VI.28.) Korm. rendelet (Korm.r.) 10.§-a alapján csak 2002. július 1-én került sor. Az alperesnek ezért nem kellett vizsgálnia, hogy a határozat hozatalát követően hatályba lépő jogszabály érintette-e az ajánlatkérő feladatkörét, és nem volt jelentősége annak sem, hogy a határozatot az általa feltételezett jogutódnak is kézbesítette, mert ez csak a határozat végrehajtása szempontjából bírt jelentőséggel. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kizárólag a jogutódlás kérdésében hozott döntés jogszerűségét vitatta, és elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyező döntés meghozatalát kérték, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontjuk szerint a jogutódlás kérdésében az eljárt bíróságok tévesen foglaltak állást, ezért a jogerős ítélet sérti az Mft. 2.§
- k)pontját, 3.§
(1)bekezdését, Korm.r. 2.§-át, a Pp. 163.§
(3)bekezdését, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 3.§
(3)és
(4)bekezdését. Az ajánlatkérő feladat és hatáskörei jogutódlás révén - az Mft. 3.§-a rendelkezése folytán még 2002. május 27-én - átkerültek az I-hoz, ezért a döntőbizottsági eljárásban az ajánlatkérő már nem volt ügyfél, vele szemben nem lett volna bírságoló határozat hozható. Az alperes felülvizsgálati hatályban tartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében vizsgálta. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Kbt. 88.§
(1)bekezdés
- f)pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. szabályait megszegő szervezettel szemben köteles bírságot kiszabni. A perbeli esetben a felülvizsgálati eljárásban már nem vitatott megállapítások szerint az ajánlatkérő a Kbt. szabályait megszegve járt el, ezért a jogsértés elkövetőjével, az ajánlatkérővel szemben kellett bírságot kiszabni, a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő minősült ügyfélnek. A perbeli esetben az ajánlattevő a M. (a továbbiakban: ajánlatkérő) volt. Az alperes a határozatát 2002. június 10-én hozta meg, ekkor az ajánlatkérő még létező szervezet volt, jogköre egy része beleértve közbeszerzés tárgyát képező feladatokat is - más szervezet határkörébe került. A per során a Fővárosi Ítélőtábla a 3.Kpkf.54.273/2005/3. számú végzésében megállapította, hogy az I. feladatai részben az I-hoz, részben a M., azaz az I.r. felpereshez kerültek. A perben nem vitatottak szerint az eljárás alapját képező feladatkör a módosítás következtében az I. hatáskörébe került - a módosítást követő hatállyal -. Az Mft., - amely 2002. május 27-én lépett hatályba - és amelynek 2.§
- k)pontja úgy rendelkezett, hogy ahol e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabály a hírközlési és az informatikai feladatokkal kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert és az Informatikai Kormánybiztosságot említi, ott - a kormányzati informatikai feladatokat kivéve - az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, informatikai és hírközlési minisztert kell érteni. A 2002. június 8-án hatályba lépett 131/2002. (VI.8.) Korm. rendelet 1.§-a hatályon kívül helyezte az Informatikai Kormánybiztosságra vonatkozó rendelkezések közül a 100/2000. (VI.23.) Korm. rendelet 4.§
(1)és
(2)bekezdését. Az alperes ezeket a rendelkezéseket úgy értelmezte, hogy az ajánlatkérő személyében az eljárás megindulását követően jogutódlás következett be, ezért kézbesíteni rendelte a határozatát a jogutódnak tekintett I-nak is. Az ajánlatkérő a határozathozatal időpontjában még létező szervezet volt, a feladatai egy része került át más szervezethez. Az ajánlatkérőt - a közigazgatási határozat meghozatalát követően a 2002. július 1-én hatályba lépett Korm.r. 10.§-a szüntette meg. Az ajánlatkérő ettől az időponttól tekinthető "nem létező" szervezetnek, az alperes azonban még ezt megelőzően a közbeszerzési eljárásban ügyfélnek minősülő, és létező ajánlatkérővel szemben jogszerűen szabott ki bírságot. A jogutódnak tekintett minisztérium részére a határozat kézbesítése jogszerű volt, mert mint jogutódnak a bírság megfizetésért kell helytállnia, és ennek következtében jogosult lett volna a perindításra, a perképessége fennállt, azonban ezzel a jogával nem élt. A bírságfizetés kötelezettsége a jogelőd jogsértő magatartáshoz, a jogsértés elkövető személyéhez kapcsolódóan jogszerűen került megállapításra, ezért a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. A feladatbeli jogutódlás - a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - azt jelenti, hogy a jogelőd korábbi feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek ellátása tartozik a módosítás következtében az ezt követően esedékes feladatok tekintetében a jogutódhoz, ezért a módosítás előtt a jogelőd magatartásáért az alperes jogszerűen vonta eljárás alá és szankcionálta a feladatot korábban ellátó szervezetet. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében törvényes és megalapozott, ezért azt a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott rendelkezését nem érintve. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperesek a Pp. 78.§
(1)bekezdése és 82.§
(1)bekezdése alapján egyetemleges kötelezettként kötelesek az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felperesek személyes illetékmentessége miatt a 6/
- (VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Budapest,
- január
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró Dr. Márton