← Magyarország

Kfv.39070/2008/5 – Kúria

Kfv.IV.39.070/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Lehmann Orsolya ügyvéd (Budapest, Teréz krt. 23.) által képviselt Martonvásár Város Önkormányzhata (Martonvásár, Budai u. 13.) felperesnek a dr.Medveczky Viktória jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár (Budapest, Hold u.4.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság

  1. október
  2. napján meghozott 21.K.21.076/2007/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 21.K.21.076/2007/
  5. számú ítéletét és az alperes 73/Ö-1512/4/
  6. számú határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezi. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000 (negyvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási perköltséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes Fejér Megyei Területi Igazgatósága felülvizsgálta a felperesi önkormányzat elszámolását a
  7. május 22-e után megállapított lakossági közműfejlesztési hozzájárulások alapján a
  8. I. negyedévre igényelt lakossági közműfejlesztési támogatások magánszemélyek részére történő kifizetéséről. A felülvizsgálat alapján az elsőfokú közigazgatási szerv a
  9. október
  10. napján meghozott 1076/54/
  11. számú határozatával a felperest 5.276.512 forint központi költségvetésből lakossági közműfejlesztési támogatás jogcímen jogtalanul igénybevett támogatás és igénybevételi kamata visszafizetésére kötelezte. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperesi önkormányzat a
  12. I. negyedévi lakossági közműfejlesztési támogatások magánszemélyek részére történő kifizetését az általa végzett helyszíni ellenőrzésen nem tudta hitelt érdemlően igazolni. A támogatások kifizetése nem a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999.(V.21.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelt)
  13. § /4/ bekezdésében és a Magyar Köztársaság
  14. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló
  15. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Zárszámadási törvény)
  16. § /19/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a magánszemélyek részére történt meg. Az ÖKOTÁM Alapítvány számlájára utalás jogalapjaként a felperes és a magánszemély között létrejött megbízási szerződés szolgált, amelyet a polgármester írt alá. A megbízási szerződés alapján történő utalás nem jelenti a támogatás kifizetését a magánszemélyeknek. Amennyiben a magánszemélyeknek sem pénzintézetnél vezetett számlájukra történő utalással, sem más módon nem került tulajdonukba a közműfejlesztési támogatás összege, úgy a megbízási szerződésekben nem rendelkezhettek a támogatásnak, mint tulajdonuknak más számlájára történő utalásáról. A megbízási szerződésekkel nem a tulajdonukat képező közműfejlesztési támogatás összegéről, hanem az erre vonatkozó követelésükről, igényükről mondtak le a magánszemélyek, így megvalósult a Korm.rendelet
  17. § /4/ bekezdésében foglalt tilalom, amely szerint a közműfejlesztési támogatás jogosultja által a közműfejlesztési támogatásra vonatkozó igény nem engedményezhető. A felperes fellebbezése folytán az alperes a
  18. március
  19. napján meghozott 73/Ö-1512/4/
  20. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozat támogatás-visszafizetésére vonatkozó részét a felperes kamatfizetési kötelezettségének megváltoztatásával. Határozata indokolásában megállapította, hogy a magánszemélyek tényleges befizetéseket nem teljesítettek, a nevük mellé rendelt összegek az ÖKOTÁM Alapítványtól származtak. A Korm.rendelet
  21. §-ának /1/ bekezdése szerint a támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy a magánszemély a közműhálózat fejlesztéséhez pénzbeli befizetéssel hozzájáruljon. A Zárszámadási törvény
  22. § /18/ bekezdése szerint a jegyzőnek nyilatkoznia kell, hogy a támogatás ténylegesen a jogosult magánszemélynek kerül kifizetésre. A felperesi önkormányzat gyakorlata, amely szerint a támogatást ténylegesen nem a magánszemélyeknek, hanem a megbízási szerződések alapján az ÖKOTÁM Alapítvány számlájára utalta, eltér a jogszabályi előírástól, azt megkerüli. Tekintettel arra, hogy a felperes nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani az 5.276.512 forint összegű támogatás magánszemélyek részére történő kifizetését, a támogatás igénybevétele jogtalan. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését. A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Zárszámadási törvény
  23. §-ának /18/ bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy a felperesi önkormányzat jegyzője a valóságnak megfelelően nyilatkozott, amikor azt közölte, hogy az ÖKOTÁM Alapítvány számlájára kerül a közműfejlesztési támogatás átutalásra. A folyósító alperes azonban ezt a nyilatkozatot figyelmen kívül hagyta és annak ellenére utalta a támogatást az önkormányzat számlájára. Az alperes ezen mulasztása, illetőleg téves eljárása azonban nem teszi jogszerűvé egyrészt a jogosulatlan igénylést, másrészt tényszerű az a megállapítása, hogy az ellenőrzés során az önkormányzat nem tudta igazolni, hogy ténylegesen a magánszemélyek részére került kifizetésre a támogatás. Az alapítvány számlájára való utalás pedig a Zárszámadási törvény előbb megjelölt rendelkezését sérti. A megyei bíróság álláspontja szerint a magánszemélyek és az önkormányzatot képviselő polgármester között létrejött polgári jogi szerződés (megbízás) a jegyzői eljárás során nem köti a jegyzőt. A Zárszámadási törvény
  24. § /18/ bekezdése alapján elválik egymástól az igénylési jogosultság - a tényleges befizetés után és a kifizetési (folyósítási) jogosultság. A törvény a felperes mellett a jegyzőt korlátozta a kifizetésben, a támogatásnak a magánszemély részére történő eljuttatás módjában azzal, hogy előírta, ténylegesen csak a magánszemélyek részére fizethető ki a hozzájárulás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jegyzőnek meg kell győződnie arról is, hogy a magánszemély által tett intézkedés, illetőleg kérelem alapján történő eljuttatás ténylegesen a magánszemély számlájára, címére stb. kerül-e kiutalásra, illetőleg kifizetésre. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését, a jogszabályokkal összhangban álló határozat hozatalát, másodlagosan pedig az ítélet hatályon kívül helyezésével az ügyben eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Zárszámadási törvény
  25. §ának /18/ és /19/ bekezdéseibe, valamint a 262/2004.(IX.23.) Korm.rendelet
  26. §-ának /5/ bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. Változatlan álláspontja az, jogszabály nem tiltja, hogy a támogatás jogosultja akként rendelkezzen, hogy az őt illető összeget meghatározott számlára utalja az arra kötelezett szerv, ha az rendelkezés érvényesen tőle származik. A létrejött megbízási szerződések a polgári jog szabályai szerint érvényesen létrejött megállapodások, melyekben a magánszemély arról rendelkezik, hogy a negyedévente kiutalt támogatási összegekért ne kelljen külön bemenni a Polgármesteri Hivatalba. Téves a megyei bíróságnak az a következtetése, hogy a kifizetés esetleges szabálytalansága a magánszemélyek támogatására való jogosultságát szüntetné meg. Azt a tényt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az alperes annak tudatában folyósította a felperesi önkormányzat elkülönített számlájára a támogatások összegét, hogy a jegyző nyilatkozott, a támogatás összegét a magánszemélyek rendelkezése alapján az Alapítvány számlájára utalja. Álláspontja szerint az alperes nem volt jogosult a Zárszámadási törvényre hivatkozással a kifizetést jogszerűtlennek minősíteni. Megalapozatlan azon állítás, hogy a jegyző nem a magánszemélynek fizette ki a közműfejlesztési támogatást, miután az Alapítvány részére történő továbbutalás a magánszemély rendelkezése (megbízási szerződés) alapján történt. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Az Zárszámadási törvény
  27. §-ának /18/ bekezdésére hivatkozással kifejtett változatlan álláspontja az, hogy a támogatási összegnek közvetlenül az ÖKOTÁM Alapítvány részére történő átutalása - a magánszemélyek megbízása ellenére nem minősül a magánszemélyek részére történő tényleges kifizetésnek. A tényleges kifizetésről a jegyző feladata gondoskodni, a harmadik személy számlájára történő utalás a jelen közműfejlesztési támogatási ügyben nem minősül a jogosult magánszemély részére történő tényleges kifizetésnek. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati eljárásban abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperesi közigazgatási szervek határozatai megfelelnek-e a Zárszámadási törvény
  28. § /18/ és /19/ bekezdéseiben írtaknak, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  29. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) ügyben alkalmazandó szabályainak. Az Alkotmánybíróság a 42/2008.(IV.17.) AB határozatával a Zárszámadási törvény
  30. §-ának /7/ bekezdésének megjelölt rendelkezését
  31. június
  32. napjával, a
  33. és
  34. §-át pedig a határozat közzététele napjával megsemmisítette, de e megsemmisítés az Alkotmánybíróságról szóló
  35. évi XXXII. törvény
  36. §-a alapján nem visszaható hatályú. A Pp. 339/A. §-a értelmében a közigazgatási határozat jogszerűségét a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok alapján vizsgálja a bíróság. A Zárszámadási törvény
  37. §-ának /18/ bekezdése értelmében a
  38. május 22-ét követően megállapított közműfejlesztési hozzájárulások után a Kincstár csak abban az esetben folyósíthat közműfejlesztési támogatást, ha az önkormányzat jegyzője nyilatkozik arról, hogy e támogatás ténylegesen a jogosult magánszemélynek kerül kifizetésre. A Zárszámadási törvény
  39. §-ának /19/ bekezdése előírja, hogy a Kincstár - az Áht. 64/D. § szerinti eljárás mellett - a
  40. május 22-ét követően megállapított közműfejlesztési hozzájárulásokhoz kapcsolódó közműfejlesztési támogatás önkormányzatnak való átutalását követő egy hónapon belül szabályszerűségi felülvizsgálat keretében - szükség szerint helyszínen - ellenőrzi a támogatás magánszemélyek részére történő kifizetését. E felülvizsgálatra a Ket. szabályait kell alkalmazni. Szabálytalanság esetén a jogosulatlanul igénybe vett összeg elvonásra kerül a határozat jogerőre emelkedését követő hónap nettó finanszírozása során. A felülvizsgált ügyben alkalmazandó, a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 73/1999.(V.21.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Kr.1.)
  41. §-ának /4/ bekezdése előírja, hogy a jegyzőnek a közműfejlesztési támogatás szétosztásáról a központi költségvetési támogatás megérkezésétől számított 15 napon belül kell gondoskodnia. Ehhez hasonló rendelkezést tartalmaz a magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004.(IX.23.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Kr.2.)
  42. §-ának /5/ bekezdése, amely szerint a jegyző a közműfejlesztési támogatás érdekeltekhez való eljuttatásáról, a központi költségvetési támogatás megérkezésétől számított 15 napon belül gondoskodik. A Zárszámadási törvény
  43. §-ának /19/ bekezdése alkalmazásával a jegyző eljárását kellett tehát vizsgálni, nevezetesen, hogy megfelelt-e a valóságnak a jegyző azon nyilatkozata, hogy a támogatás ténylegesen a jogosult magánszemélynek került kifizetésre, illetve a támogatás magánszemélyek részére történő kifizetés tényének megállapítására szolgál az ellenőrzés. A Zárszámadási törvény
  44. §-ának az Alkotmánybíróság 42/2008.(IV.17.) AB határozatával időközben
  45. június
  46. napjával megsemmisített /7/ bekezdése mondja ki, hogy a helyi önkormányzatokat a jogosulatlanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetése terheli. Az előbbiekben idézett jogszabályi rendelkezésekből megállapítható, hogy az alperesi közigazgatási szerveknek a szabályszerűségi felülvizsgálat keretében az ellenőrzést a jegyző eljárását érintően kellett volna lefolytatnia, a visszafizetésre kötelező határozat Ket. szerinti ügyfele pedig az önkormányzat. A Zárszámadási törvény
  47. §-a a felülvizsgálatra a Ket. szabályainak alkalmazását írja elő. A Ket.
  48. §-ának /1/ bekezdése értelmében a hatóság - hatáskörének keretei között - ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását. A felülvizsgált ügyben az ellenőrzést végző hatóság az alperest jelenti, az ellenőrzés tárgya pedig az ügyben alkalmazott jogszabályi rendelkezések betartása, amely rendelkezések betartására a jegyző volt köteles. Ebből következően a szabályszerűségi felülvizsgálat tárgyában keletkezett közigazgatási hatósági eljárási jogviszony alanya ügyfélként a jegyző, nem az önkormányzat. A Kr.
  49. és a Kr.
  50. idézett rendelkezései alapján a jegyző volt köteles a közműfejlesztési támogatásról szóló rendelkezéseket betartani, és csak az ő mulasztása esetén kerülhet sor vele szemben a megfelelő jogkövetkezmény alkalmazására, illetve arra, hogy az alperes hivatalból megindítsa a hatáskörébe tartozó eljárást. A jogszabályi előírások megsértésének következménye tehát egy, az alperes hatáskörébe tartozó eljárás megindítása, amely arra irányul, hogy az önkormányzattól határozattal vonja el a jegyző szabálytalansága miatt a magánszemély által jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét. Az önkormányzat kötelezettségének fennállása egy önálló másik jogalany, a jegyző mikénti eljárásától függött. A felülvizsgált határozatokból egyértelműen megállapítható, hogy a jegyzővel szemben nem járt el az alperes, mert határozatában ügyfélként csak a felperesi önkormányzatot kötelezte visszafizetésre. Olyan személy mellőzése az eljárásban, akivel, illetőleg amellyel szemben az eljárás folyik (a jegyző kifizetéseire vonatkozó szabályszerűségi felülvizsgálat) olyan súlyos eljárási szabálysértés, mely a perben nem orvosolható. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  51. §-ának /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az első- és másodfokú közigazgatási határozatokat pedig a Pp.
  52. §-ának /1/ bekezdése alkalmazásával ugyancsak hatályon kívül helyezte. A pervesztes alperest a Pp.
  53. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperes együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. Az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán a kereseti illetéket és a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  54. §-a alapján. Budapest,
  55. február
  56. Dr.Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok Dr.Kárpáti Zoltán sk.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.