Kbf.112/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)és

(2)bekezdés a/ pontja) minősíti. A vádlottat 1 (egy) évre a „B” kategóriájú járművek vezetésétől eltiltásra, mint mellékbüntetésre is ítéli. A vádlottat kötelezi az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 300.000 (háromszázezer) Ft megfizetésére, míg a fennmaradó 253.741 (kettőszázötvenháromezer-hétszáznegyvenegy) Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a

1. szeptember
2. napján kihirdetett KB.IV.199/2007/
3. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, ezért 270 napi tétel, napi tételenként 300.-Ft, összesen 81.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 553.741.-Ft bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást eredményező közúti baleset gondatlan okozása vétségének megállapítása, a pénzbüntetés napi tételek összegének felemelése, valamint „B” kategóriás járművezetéstől eltiltás kiszabása érdekében. A vádlott és védője elsődlegesen felmentés érdekében fellebbeztek. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.115/
4. számú átiratában a katonai ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn. A jogi minősítést nem vitatva indítványozta, hogy az ítélőtábla katonai tanácsa a tényállást egészítse ki azzal, hogy a vádlott magatartásával megszegte a KRESZ 27.§

(1)bekezdésében írt rendelkezést, és a többszörös szabályszegést értékelje súlyosító körülményként. Indítványozta továbbá, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlottat a „B” járműkategóriára korlátozva közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésre is ítélje, egyebekben az első fokú ítéletet hagyja helyben. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat részben módosította. Indítványozta a tényállás kiegészítését a további KRESZ szabályszegéssel, és indítványt tett arra, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a vádlott bűnösségét az eredeti ügyészi fellebbezésnek megfelelően állapítsa meg maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében. A vádlott terhére értékelje a többszörös KRESZ szabályszegést, tiltsa el őt a „B” járműkategóriára kiterjedően a közúti járművezetéstől, egyebekben az ítéletet hagyja helyben. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az első fokú ítélet ellen bejelentett fellebbezését módosítással tartotta fenn. Elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére, míg másodsorban az ügyészi fellebbezés elutasítására és a vádlott terhére megállapított bűnügyi költség jelentős mérséklésére tett indítványt. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor szakértő1 és szakértő2 szakvéleményét fogadta el a tényállás alapjául, figyelemmel arra, hogy ezek számítógépes szimuláción alapuló szakvélemények voltak. Az adott baleseti mechanizmus feldolgozására kizárólag a klasszikus, számításon alapuló szakvélemény alkalmas, tehát a két másik szakértő szakvéleményét kellett volna elfogadni. Tévedett az elsőfokú bíróság akkor is, amikor nem az eredeti helyszínrajzot fogadta el a már hivatkozott szakvélemények alapjául, hanem a helyszínrajzot készítő személynek a helyszínen készült vázlatát. A védői álláspont szerint az elkészített helyszínrajztól csak az azt elkészítő személy tanúként történő kihallgatását követően lehetett volna eltérni. A tanú1 azonban a tárgyaláson nem hallgatták meg, vele csak szakértő1 beszélt és az ő nyilatkozatát fogadta el a bíróság, amellyel súlyos eljárási szabálysértést vétett. További indítványával kapcsolatban kérte, hogy a másodfokú bíróság a KRESZ 27.§-ára történő hivatkozást mellőzze, figyelemmel arra, hogy a vádlott előzés közben volt és akkor nem kell követési távolságot tartani. A vádlotti szabályszegés, illetőleg a súlyos egészségromlás és maradandó fogyatékosság, mint eredmény között az ok okozati összefüggés nem áll fenn, azt épp a sértetti szabályszegés megszakította. Az első fokú ítélet egyéb rendelkezéseinek helybenhagyása mellett azonban kérte az indokolatlanul magas bűnügyi költség mérséklését. A vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy nem felelős a bekövetkezett balesetért. A bejelentett katonai ügyészi, vádlotti és védői fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A vádlottnak és védőnek a felmentésre, illetve az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezése, illetve indítványa nem alapos. Az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta. A Be. 105.§

(2)bekezdésében írtak szerint a szakértő köteles és jogosult mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának teljesítéséhez szükségesek, e célból az ügy iratait megtekintheti, az eljárási cselekményeknél jelen lehet, a terhelttől, a sértettől, a tanúktól és az eljárásba bevont többi szakértőtől felvilágosítást kérhet. Ha ez a feladatának teljesítéséhez szükséges, a kirendelőtől újabb adatokat, iratokat és felvilágosítást kérhet. A szakértő a kirendelő felhatalmazása alapján a neki át nem adott tárgyat megtekintheti, megvizsgálhatja, mintavételt végezhet. Az előzőekben írtakra figyelemmel megállapítható az, hogy szakértő1 iü. műszaki szakértő feladatának teljesítése érdekében köteles és jogosult volt a helyszínrajzot készítő tanú1-gyel tisztázni azt, hogy a baleseti helyszínen a gépjárműtől egy vagy kétoldali féknyom származott, ezért az elsőfokú bíróság nem követett el eljárási szabálysértést, amikor a szakértőnek a helyszínrajz készítőjével folytatott megbeszélésére történő hivatkozását elfogadta. A katonai tanács az egyéb eljárási szabályokat is betartotta. Az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is mindenben eleget tett. A katonai tanács igen részletesen, ítélete

1. oldala közepétől
2. oldala
3. bekezdéséig foglalkozott a bizonyítékok értékelésével. Megfelelő, logikus magyarázatát adta annak, hogy a vádlotti vallomással, valamint az azt alátámasztó tanú2 vallomásával, szakértő3 iü. gépjárműszakértő szakvéleményével, valamint az okiratként értékelt gépjárműszakértő4 véleményével szemben miért tanú3, tanú4 és tanú5 vallomását, valamint az azokat alátámasztó szakértő1 és szakértő2 iü. gépjárműszakértők véleményét fogadta el a tényállás alapjául. Helytállóan utalt arra, hogy szakértő1 volt az aki tisztázta, hogy a két helyszínrajz közül, melyik rögzíti a valóságnak megfelelően a keletkezett nyomokat és ennek alapján ő, valamint szakértő2 voltak azok, akik a valós helyzetnek megfelelően rögzített nyomok alapján az okszerű következtetést levonva helyesen állapították meg a baleseti mechanizmust, azt, hogy a vádlott ténylegesen nem előzött, hanem vallomásától eltérően ráfutott az előtte haladó gépjárműre. Figyelmetlensége miatt nem észlelte annak kanyarodási szándékát, ezért fékezéssel balra próbált menekülni, azonban a balesetet nem tudta elkerülni. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által egyébként mérlegelési jogkörben megállapított tényállását csupán annyiban egészíti ki a Be. 352.§

(1)bekezdés a./ pontja alapján, hogy; „A vádlott magatartásával megszegte még a KRESZ 27.§

(1)bekezdésében írt rendelkezést is”, mivel a követési távolságot nem tartotta be. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által ekként kiegészített tényállás már minden vonatkozásban mentes a Be. 351.§

(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta, így a vádlottnak és védőjének a felmentésre, illetve az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezése, indítványa eredményre nem vezethettek. A katonai ügyésznek a súlyosabb jogi minősítés megállapítására irányuló fellebbezése viszont alapos. A katonai tanács az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, részben tévedett azonban a cselekmény jogi minősítését illetően. A Budapesti Katonai Ügyészség a B. XVII.320/2005. számú vádiratában a vádlottat a Btk.187.§

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(2)bekezdés a./ pontja szerint minősülő és büntetendő maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségével vádolta. Az elsőfokú bíróság a vádlott bűnösségét a Btk.187.§

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő közúti baleset gondatlan okozásának vétségében állapította meg arra figyelemmel, hogy álláspontja szerint a minősített eset, a súlyosabb eredmény, a maradandó fogyatékosság, illetőleg a súlyos egészségromlás nem róható a vádlott terhére, tekintettel arra, hogy a Btk.2.§-a szerint a vádlott számára az elbíráláskor hatályban lépő jogszabály a kedvezőbb. Ugyanis a közlekedési bűncselekményt tartalommal megtöltő KRESZ 2007. április 1-jén módosult és annak 48.§

(4)bekezdése az ülésen utazó személynek a kötelességévé teszi a biztonsági öv becsatolását. Ennek elmaradásából adódó súlyosabb eredmény már nem vonható a gépjárművezető felelősségének fogalmi körébe. Ugyanakkor hivatkozott az iü. orvosszakértő véleményre, amely azt rögzítette, hogy a sértettnél a súlyos egészségromlás és maradandó fogyatékosság biztonsági öv használata esetén nem következett volna be, a súlyos testi sérülés viszont igen. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa nem osztotta az elsőfokú bíróságnak a jogi minősítéssel kapcsolatos álláspontját. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának az ítélkezési gyakorlatot irányító határozataként ismert a BH 2008/

1. számú eseti döntés, amely azt rögzíti, hogy a gépjármű ülésén utazó személy biztonsági öve becsatolásának elmulasztásával okozati összefüggésben bekövetkezett súlyos testi sértés vagy súlyosabb eredménnyel járó közlekedési baleset miatt
2. április
3. napját követően nem állapítható meg a balesettel érintett jármű vezetőjének a büntetőjogi felelőssége. Megállapítható azonban, hogy az adott döntés kizárólag arra az esetre vonatkozóan zárja ki a jármű vezetőjének büntetőjogi felelősségét, ha az korábban a KRESZ 48.§

(5)bekezdésében írt közlekedési szabályszegésre alapozódott, tehát az utas nem volt szabályosan becsatolt biztonsági övvel rögzítve. A jelen ügyben a vádlott általánosságban a KRESZ 3.§

(1)bekezdés c./ pontjában írt rendelkezést, valamint konkrétan a 26.§

(4)bekezdésben és a 27.§

(1)bekezdésében írt KRESZ szabályokat is megszegte és ezen szabályszegések indították el az okozatossági folyamatot, amelyek a bekövetkezett balesetet és a sértett sérüléseit, közöttük - az elsőfokú bíróság álláspontjától eltérően - a maradandó fogyatékosságot, illetve a súlyos egészségromlást is eredményezték. Az ok-okozati összefüggés a vádlott KRESZszabályszegései, a bekövetkezett baleset és a sértett sérülései, vagyis az eredmény között egyértelműen megállapítható. Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlott cselekményét a Btk.187.§

(1)bekezdésébe ütköző, de a

(2)bekezdés a./ pontja szerinti maradandó fogyatékosságot és súlyos egészségromlást eredményező közúti baleset gondatlan okozása vétségének minősítette, az eredeti váddal egyezően. A katonai ügyésznek a büntetés súlyosítására irányuló fellebbezése a következő szerint alapos. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan tárta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, azonban a súlyosító körülmények kiegészítésre szorulnak a többszörös KRESZ szabályszegéssel. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés a súlyosabb jogi minősítés mellett is megfelelően szolgálja a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat, figyelemmel a jelentős sértetti közrehatásra, valamint a bekövetkezett további időmúlásra, viszont azt a másodfokú bíróság a Btk.87.§

(2)bekezdés e./ pontja alapján tekinti kiszabottnak. Éppen a többszöri KRESZszabályszegésre figyelemmel azonban a másodfokú bíróság a vádlottat a Btk.58.§

(1)és

(2)bekezdéseiben foglaltak alapján 1 évre a „B” kategóriájú járművek vezetésétől eltiltásra, mint mellékbüntetésre is ítélte, mivel ez a mellékbüntetés együttesen a pénzbüntetéssel - szükséges a Btk.37.§-ában nevesített büntetési célok érvényre juttatására. Ennyiben a katonai ügyészi fellebbezés eredményre vezetett. A másodfokú katonai tanács egyetértett a védőnek a bűnügyi költség viselésére vonatkozó indítványával. Megállapítható, hogy a jelen ügyben elsősorban a nagyobb számú iü. szakértő eljárásával kapcsolatban a bűncselekmény súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség merült fel, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezését megváltoztatta, és a vádlottat 300.00.-Ft viselésére kötelezte a Be. 338.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján. Az ügyben felmerült további 253.741.-Ft bűnügyi költséggel kapcsolatban pedig megállapította, hogy azt a Be. 338.§

(4)bekezdésében, és a Be. 339.§

(1)bekezdésében foglaltak alapján az állam viseli. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. február
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. február
4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kígyósi Józsefné bírósági ügyintéző