Pf.20218/2008/13 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.218/2008/

1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Baracskainé dr. Krajcár Mária pártfogó ügyvéd (pártfogó ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,- II.rendű alperes neve II. r. és III.rendű alperes neve III. r. ( II. és III. rendű alperes címe szám alatti lakosok), IV.rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. r. és dr. Illés Gabriella ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt VI. rendű alperes neve (VI. rendű alperes címe) VI. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb iránt a Somogy Megyei Bíróság előtt 23.P.20.457/
2. számú perben a
3. április
4. napján meghozott
5. sorszámú ítélet ellen a felperes
6. sorszám alatt benyújtott fellebbezése kapcsán a mai napon tartott fellebbezési tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a IV. r. alperes javára megállapított 250.000 (kettőszázötvenezer) Ft elsőfokú perköltség a VI. r. alperest illeti meg. A le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Kötelezi a felperest arra, hogy 15 nap alatt fizessen a VI. r. alperesnek 50.000 (ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget. A másodfokú bíróság a felperesi pártfogó ügyvéd költségét 6.000 (hatezer) Ft-ban állapítja meg, amelynek az ellátmány terhére történő kiutalása végett a Pécsi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát megkeresi. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes a keresetében egy általa állagvevőként megkötött ingatlan adásvételi szerződést és adósi minőségben megkötött jelzálogjoggal vegyes kölcsönszerződést támadott. Álláspontja szerint a szerződések megkötésekor az a T. G-né nevezetű barátnője ejtette tévedésbe, aki az adásvételi szerződésben haszonélvezeti jog vevőjeként, míg a másik szerződésben a jelzálogjoggal terhelt ingatlan haszonélvezőjeként a felperes oldalán volt szerződő fél. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a szerződések megkötésekor ugyan még nem állt gondnokság alatt, de ettől függetlenül is már cselekvőképtelen állapotban volt a pszichés betegségei következtében. A II., III. és VI. r. alperesek a kereset elutasítását kérték, míg a IV. r. alperes annak teljesítését nem ellenezte. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes tévedését egyik esetben sem a másik fél okozta. A további felperesi hivatkozással kapcsolatban pedig a megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ugyan a felperes a perbeli szerződések megkötésekor már hasadásos elmebetegségben szenvedett, de a perben az nem nyert igazolást, hogy a belátási képessége teljesen hiányzott volna. Teljes bizonyossággal pedig nem volt megállapítható és valószínűsíthető sem az, hogy a belátási képessége a perbeli jogügyletek megkötésekor teljes mértékben hiányozott volna. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú döntés megváltoztatását és az eredeti kereseti kérelem teljesítését. Arra hivatkozott, hogy ellentétben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással, a szerződések létrejöttekor az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége már teljesen hiányozott. III. r. alperes - lényegében a házastárs II. r. alperes képviseletében is -, valamint a VI. r. alperes a fellebbezés elutasítását és az elsőfokú határozat helybenhagyását kérték. A IV. r. alperes a felperesi fellebbezésre nem nyilatkozott. A felperes fellebbezése alaptalan. Az elsőfokú bíróság az eljárás adatainak helyes és okszerű egybevetésével állapította meg az ítéleti tényállást és abból minden vonatkozásban helytálló jogi következtetések levonásával hozta meg az ítéletét, amelyet a másodfokú bíróság a Pp. 253.§