← Magyarország

Pf.20029/2008/7 – Győri Ítélőtábla

őri Ítélőtábla Pf.I.20.029/2008/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Ellenreider Károly ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kaszap Gyula ügyvéd ) által képviselt alperes ellen házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

  1. december
  2. napján meghozott P.20.655/2005/
  3. számú ítélete ellen az alperes által 48., a felperes által
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az alperes által a felperesnek 15 napon belül fizetendő marasztalás összegét 2.869.250,(kettőmillió-nyolcszázhatvankilencezer-kettőszázötven) forintra és ezen összeg után az elsőfokú ítélet szerinti késedelmi kamataira leszállítja. Mellőzi az alperesnek a felperes részére 15 napon belül megfizetendő 471.000,(négyszázhetvenegyezer) forint elsőfokú perköltségben való marasztalását. Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperes részére 300.000,(háromszázezer) forint elsőfokú perköltséget. A felperes által az állam részére az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illetékfőosztály felhívására fizetendő feljegyzett kereseti illeték összegét 740.000,- (hétszáznegyvenezer) forintra felemeli. Az alperes által az állam részére az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illetékfőosztály felhívására fizetendő feljegyzett kereseti illeték összegét 153.000,- (egyszázötvenháromezer) forintra leszállítja. Ezt meghaladóan az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperes részére 120.000,(egyszázhúszezer) forint másodfokú perköltséget. Köteles az állam részére az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Illetékfőosztály felhívására a felperes 317.500,- (háromszáztizenhétezerötszáz) forint, az alperes 172.800,- (egyszázhetvenkettőezer-nyolcszáz) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket megfizetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A megyei bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a peres felek házastársi közös vagyonát megosztotta és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.869.249,- forintot és ezen összegnek
  5. január
  6. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát és 471.000,- forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy az APEH felhívására az állam javára fizessen meg 600.000,- forint, míg az alperes 300.000,- forint feljegyzett illetéket. Ítéletének indokolása szerint a peres felek
  7. november 12.napján kötöttek házasságot. Közöttük az életközösség véglegesen
  8. novemberében szakadt meg. Ezt követően házasságukat a Helység 2 Városi Bíróság felbontotta. A peres felek a közös tulajdonukat képező mosonmagyaróvári 1076/
  9. hrsz. alatti ingatlant közösen értékesítették, míg a házassági vagyonközösséghez tartozó ingóságaik megosztása vonatkozásában egymással egyezséget kötöttek, melyet a megyei bíróság a
  10. sorszám alatti végzésével jóváhagyott. A házassági életközösség ideje alatt a felperes rokonságának tulajdonát képezte a Helység 1 külterületén lévő 04/46., 04/47., 04/48., és a 068/
  11. hrsz-ú ingatlanok. Ezen ingatlanok tulajdonjogát a felperes ajándékozás jogcímén szerezte meg, bár a felek adásvételi szerződést kötöttek, de ténylegesen a vételár kifizetésére a felperes részéről nem került sor. A házassági együttélés ideje alatt a felperes nevére került megvételre a Helység 1 068/28.hrsz-ú ingatlan. Ezen ingatlan tényleges forgalmi értéke 92.500,- forint. Az ingatlan értékesítésére és az egyezségkötésre tekintettel a peres felek házastársi közös vagyonát az alábbi ingóságok képezték: Helység 1 068/28.hrsz-ú ingatlan 92.500,- forint, az alperes nevén szereplő "A" célrészjegye 10.000.000,- forint értékben, a ... Takarékszövetkezetnél a felperes nevén szereplő folyószámla egyenlege 285.003,- forint, a ... Takarékszövetkezet Helység 2 Kirendeltségénél a felperes nevén szereplő folyószámla egyenlege 4.535.000,- forint, és az OTP Bank Rt. Helység 2 Fiókjánál elhelyezett kincstári takarékbetétkönyv 10.673.000,- forint értékben. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a megyei bíróság a fentieken túlmenően további készpénzt, értékpapírt nem talált igazoltnak, a felperes nem bizonyította azon előadását, hogy házastársi közös vagyonukat képezi még további 33.000.000,- forint készpénz is. A megyei bíróság megállapította, hogy a felpereshez került a Helység 1 külterülén 068/
  12. hrsz. alatt felvett ingatlan értéke, ami 92.500,- forint, a ... Takarékszövetkezetnél vezetett folyószámla egyenlege, ami 285.003,- forint, a ... Takarékszövetkezetnél vezetett folyószámla egyenlege, ami 4.535.000,forint, tehát mindösszesen 4.917.503,- forint. Ugyanakkor az alpereshez került vagyontárgyként kell figyelembe venni a "A" üzletrészt 10.000.000,- forint, az OTP-nél elhelyezett kincstári takarékkönyvet 10.673.000,- forint értékben. Ez mindösszesen 20.673.000,- forint. A megyei bíróság a közös vagyon értékét 25.585.503,- forintban állapította meg, ennek a jutója 12.792.752,- forint. Így az alperes 7.880.249,- forint értékkülönbözetet köteles megfizetni a felperes részére. Ezen összegbe azonban beszámította felperest terhelő 11.000,- forint illetéktartozást, így a fennmaradó 7.860.249,- forint megfizetéséről rendelkezett. A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján nem találta igazoltnak azon alperesi előadást, hogy a Helység 1 4 darab külterületi ingatlan a házastársi vagyonhoz tartozik. Álláspontja szerint a felperes "B" és "C" tanú vallomásával hitelt érdemlően bizonyította, hogy ezen külterületi ingatlanok az ő különvagyonát képezik a Csjt.28.§.

(1)bekezdés b./ pontja alapján. Az ítélet ellen a felperes és az alperes fellebbezést nyújtottak be, illetve a felperes kijavítási kérelemmel is élt. A megtartott fellebbezési tárgyalásokon (Pf.
  1. és Pf.
  2. sorszámú jegyzőkönyvek) a fellebbezését és a kijavítás iránti kérelmét visszavonta. Egyebekben az alperes által megfellebbezett részben pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperes fellebbezésében kérte a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását. Előadta, hogy a Helység 1 04/4604/
  3. és a 068/27.hrsz-ú ingatlanok a házastársi közös vagyonhoz tartoznak. Álláspontja szerint tévedett a megyei bíróság a vagyoni tételek elszámolása során. Az OTP-től kivett 10.000.000,- forintból került jegyzésre a "A"nél a 10.000.000,- forint értékű célrészjegy. Így ugyanazt a tételt a megyei bíróság kétszeresen számolta el. E körben hivatkozott arra, a felperes korábban elismerte azt a tényt, hogy az OTP-ből kivett pénzösszegből került jegyzésre a célrészjegy. Álláspontja szerint tévedett a megyei bíróság a "A" célrészjegy értékének meghatározásánál is. A társaság felszámolás alatt áll, tehát vagyona a tartozását nem fedezi, így az értéket nem képvisel. A célrészjeggyel kapcsolatban nincs olyan vagyon, ami megosztható lenne. Ezen túlmenően hangsúlyozta, hogy a házasság megkötésekor jelentős összegű készpénz különvagyona is volt. A megtartott fellebbezési tárgyaláson (Pf.
  4. jegyzőkönyv
  5. oldal) indítványozta a "A" felszámolójának megkeresését az általa előadottakra. A fellebbezési tárgyaláson (Pf.4.sorszámú jegyzőkönyv) kiemelten hivatkozott arra, hogy a "A" célrészjegy mivel
  6. január 24-én került jegyzésre, így nem képezi a házassági közös vagyon részét. Álláspontja szerint a megyei bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Hivatkozott arra is, hogy az életközösségük nem
  7. november 30án, hanem november 15-én szakadt meg. Az ítélőtábla az alperes fellebbezését a Pp.253.§.
(3)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta el és az alábbiak szerint részben megalapozottnak találta. Az alperes fellebbezésében felhozott érvekre figyelemmel elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a megalapozott döntéshez szükséges eljárási adatok rendelkezésre állnak-e. Úgy ítélte meg, hogy a megalapozott döntéshez szükséges eljárási adatok teljes körűen nem állnak rendelkezésre, ezért a Pp.249.§.
(1)bekezdése alapján részbizonyítási eljárást folytatott le. Ennek keretében megkereste a "A" Szövetkezet „fa" felszámolóját, a "D" Zrt-t. A felszámoló az ítélőtábla megkeresésére a Pf.5.sorszámú nyilatkozatában közölte, hogy a felszámolás kezdő időpontja
  1. június
  2. napja. Az alperes által jegyzett perbeli célrészjegy
  3. január 28-án lejáró 10.000.000,- forint kifizetése megtörtént, de ugyanezen a napon,
  4. január 28-án
  5. január 28-ai lejárattal 11.000.000,- forintos célrészjegy megállapodást kötött az alperes a szövetkezettel, amely a lejárati napon kifizetésre került.
  6. július 2-án két darab 4.000.000,- forintos célrészjegy megállapodást kötött az alperes, melynek kifizetése nem történt meg. Fenti megállapodásokra az alperes hitelezői igény bejelentését a felszámoló
  7. sorszámon nyilvántartásba vette és a Cstv. rendelkezésének megfelelően visszaigazolta, amely szerint 9.413.200,- forint hitelezői igényt tart nyilván az alperes nevén. Azt megmondani, hogy a hitelezők mikor, és milyen mértékben jutnak követelésükhöz, nem lehet, tehát a hitelezői igény megtérülése időben és összegben bizonytalan. Az ítélőtábla ezen eljárási adatokkal a megyei bíróság ítéletének tényállását egyben kiegészítette. Az ítélőtábla teljes egészében osztotta azon alperesi fellebbezési érvelést, hogy a megyei bíróság kétszeresen számolta el a terhére a "A" célrészjegy 10.000.000,- forintos összegét, valamint az OTP-től kivett 10.673.000 ft készpénzt. Az ítélőtábla a P.20.763/2004/
  8. sorszámú felperesi irathoz mellékletként becsatolt, az OTP Bank Rt. Helység 2 Fiókja által
  9. október 14.napján kiállított igazolás adatai alapján teljes bizonyossággal megállapította, hogy a peres felek még a házassági életközösségük fennállása alatt,
  10. január
  11. napján 7.000.000,- forint összeget kincstári takarékkötvényben helyeztek el. Ezen kötvényt
  12. január 22.napján - az életközösség megszakadása után - kiváltották és 10.673.000,- forint került kifizetésre. A P.20.763/2004/
  13. sorszám alatti, a "A" Ingatlanbefektetési Szövetkezet „fa" felszámolója által
  14. november
  15. napján kelt nyilatkozat adatai alapján teljes bizonyossággal megállapítható, hogy az alperes
  16. január 24.napján 10.000.000,- forintért jegyzett célrészjegyet 2003.január 28-ai lejárattal. A célrészjegy vonatkozásában az alperes azt adta elő, hogy az OTP-ből kivett 10.000.000,- forintos összegből került a "A" Szövetkezett részére befizetésre a célrészjegy. Az ítélőtábla megítélése szerint ezen alperesi előadást igazolja a felperes jogi képviselőjének a P. 20.763/
  17. számú perben a
  18. sorszámú jegyzőkönyv
  19. oldalán rögzített azon nyilatkozata, amely szerint „a szövetkezetek megkeresését azért kérjük
  20. decemberétől
  21. januárjáig, mert a peres felek az OTP-nél kötöttek le több éves futamidőre pénzt. Ez a számla a felperes nevén szerepel. Az alperes utasítására vette ki ezt a lekötött pénzt a felperes és ebből az összegből tudta az alperes megvásárolni a szövetkezeti üzletrészeket saját nevére." Az ítélőtábla a pénzintézettől, valamint a "A" Szövetkezettől beszerzett adatok alapján teljes egészében bizonyítottnak találta azt, hogy az alperes a "A"nél az életközösség megszakadását követően 2002.január
  22. napján jegyzett 10.000.000,- forintos célrészjegyet az OTP-ből kivett 10.673.000,- forintból fizette be. Ekként tévedett a megyei bíróság, amikor mindkét tételt elszámolta az alperes terhére. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság azt helyesen állapította meg, hogy az OTP Helység 2 Fiókjából kivett 10.673.000,- forint a peres felek közös vagyonát képezi. E vonatkozásban az alperes fellebbezése nem megalapozott. A P.20.673/
  23. számú perben a
  24. sorszámú irathoz becsatolt OTP igazolásból egyértelműen és teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a készpénz befizetésére
  25. január
  26. napján került sor, amikor a peres felek életközössége még fennállt. A pénzösszeg kivétele az életközösség megszakadása után -
  27. január
  28. - történt, ez azonban a pénz közös vagyoni jellegét nem szünteti meg, hiszen a Csjt.27.§.
(1)bekezdése alapján a közös vagyoni vélelem itt is érvényesül. A kiváltás időpontja e vonatkozásban nem döntő, ez nem ad alapot a közös vagyoni jelleg mellőzésére. Nem alapos az alperes azon érvelése sem, hogy a célrészjegy értéket nem képvisel, mivel a szövetkezet felszámolás alatt van és vagyona a tartozásait nem fedezi, így az értéket nem képvisel. A részbizonyítás keretében beszerzett felszámolói nyilatkozat alapján (Pf.5.) egyértelműen megállapítható, hogy a
  1. január 24.napján jegyzett 10.000.000,- forintos összegű célrészjegy 2003.január 28-án kifizetésre került. Még ugyanazon a napon az alperes 2004.január 28-ai lejárattal 11.000.000,- forintos célrészjegy megállapodást kötött a szövetkezettel, amelyet szintén kifizettek részére. Így teljes egészében megalapozatlan az alperes azon érvelése, hogy a célrészjegy értéket nem képvisel, hiszen az alperes megfelelő ellenértéket kapott az általa jegyzett célrészjegyért. Jelen perben az nem releváns, hogy az életközösség megszakadását követően az alperes saját vagyonából
  2. július 2-án további két célrészjegyre kötött megállapodást és e vonatkozásban kifizetésre nem került sor, hiszen ezen pénzösszeg nem képezi a házastársi közös vagyon részét, az kizárólag az alperes külön vagyona volt. Az ítélőtábla nem találta alaposnak az alperes fellebbezését a négy, Helység 1 külterületi ingatlan vonatkozásában. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján a megyei bíróság helyesen jutott arra az álláspontra, hogy a Helység 1, 04/46., a 04/47., a 04/
  3. és a 068/
  4. hrsz-ú ingatlanok a felperes különvagyonát képezik a Csjt.
  5. §.
(1)bekezdés b./ pontja alapján, hiszen ténylegesen ajándékozás történt, a peres felek ellenértéket ezekért az ingatlanokért nem fizettek. Ezen külterületi ingatlanokkal kapcsolatban az alperes az elsőfokú eljárásban igényt a földkimérés, a melioráció és az állóeszközök összesen 94.707,- forint összegére nem terjesztett elő, ezen tételek kifizetésének igazolására nem került sor. Így a Pp.247.§.
(1)bekezdése értelmében az alperes fellebbezése e körben nem releváns. A fentieket figyelembe véve a peres felek közötti elszámolás a következő: 1./ Helység 1 068/28.hrsz-ú ingatlan 92.500,forint 2./ "A" célrészjegye 10.673.000,- forint 3./ ... Takarékszövetkezet lakossági folyószáma egyenlege 285.000,- forint 4./ OTP Bank Helység 2 Kirendeltségénél lévő folyószámla 4.535.000,- forint Összesen 15.585.500,- forint Jutó 7.792.750,- forint Felperesnél van: 1./ Helység 1 ingatlan 3./ ... Takarékszövetkezet lakossági folyószámlája 92.500,- forint 285.000,- forint 4./ OTP-nél lévő folyószámla forint Összesen Felperes jutója Felperesnél van forint Felperest terhelő illetéktartozás forint 4.535.000,4.912.500,- forint 7.792.750,- forint - 4.912.500,2.880.250,- forint 11.000,2.869.250,- forint A fenti elszámolás alapján az alperes 2.869.250,- forintot köteles megfizetni a felperes részére és ennek az elsőfokú ítéletben írt törvényes mértékű késedelmi kamatát. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása kihatással volt a peres felek által viselendő elsőfokú perköltség összegére is. Ezért az ítélőtábla a Pp.81.§.
(1)bekezdése alapján a túlnyomórészt pervesztes felperest kötelezte az alperes felmerült elsőfokú perköltségének a megfizetésére. E körben az ítélőtábla figyelemmel volt arra, hogy az elsőfokú eljárásban a pertárgy értékét a felperes 16.500.000,- forintban határozta meg. A Pp.253.§./3/ bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték megfizetéséről. Az ítélet megváltoztatása kihatással volt a peres felek által az illetékfeljegyzési joguk folytán le nem rótt kereseti illeték viselésére is. Így az ítélőtábla a már hivatkozott Pp. 81.§.
(1)bekezdése alapján a pervesztesség, illetve pernyertesség arányának megfelelően kötelezte a felperest és az alperest az Itv.59.§.
(1)bekezdése szerint a kereseti illeték megfizetésére. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(3)bekezdése alapján részben megváltoztatta. Az ítélőtábla a Pp.81.§.
(1)bekezdése és a 32/2003. (VIII.22.) IM. számú rendelet 3.§.
(5)bekezdése szerint kötelezte a túlnyomórészt pervesztes felperest az alperes felmerült másodfokú perköltségének a megfizetésére. Az ítélőtábla az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viseléséről a már felhívott Pp.81.§.
(1)bekezdése és az Itv.59.§.
(1)bekezdése értelmében megfelelően határozott. a pervesztesség, pernyertesség arányának Győr,
  1. évi január hó
  2. napján Dr.Ábrahám Éva sk. sk. a tanács elnöke Dr.Vass Mária sk. előadó bíró Dr.Lezsák József bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.