Bhar.205/2008/5 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül abból a szempontból, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetve a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e. E tekintetben nem észlelt olyan körülményt, amely az ügy érdemi elbírálását akadályozta volna: az eljáró bíróságok a perrendi szabályokat megtartották, a másodfokú bíróság a Be.351.§

(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól mentes tényállást állapított meg. Az tehát - figyelemmel a Be.388.§

(1)bekezdésében írtakra - irányadó volt a harmadfokú eljárásban is. -----------------------A Btk.171.§

(1)bekezdésében meghatározott bűncselekményt az követi el, aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz. E törvényi tényállás megvalósulásához tehát a foglalkozási szabályok megszegése szükséges, olyképpen, hogy a bűncselekmény következményeként értékelt közvetlen veszélyhelyzetnek, illetve azon túl, az élet vagy testi épség sérelmének az elkövetési magatartással okozati összefüggésben kell állnia. A tényállás alkalmazása szempontjából foglalkozási szabálynak kell tekinteni a jogi normákat, a műszaki (technológiai) előírásokat, a szakmai rendtartásokat, de még az íratlan, gyakorlatban azonban elfogadott és szokásosan megtartott munkaköri követelményeket is. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a felsoroltak közül büntetőjogi jelentősége csak azoknak lehet, melyek rendeltetésüknél fogva az élet, testi épség, vagy egészség védelmét szolgálják. A jelen ügyben a vádlottra több ilyen természetű szabály is vonatkozott. Mindenekelőtt a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 3.§

(1)bekezdése, mely a vízmű területén és a fogyasztási helyeken a robbanás veszélyét kizáró műszaki, biztonsági intézkedések meghozatalának a kötelezettségét írta elő. A víz gáztartalom szerinti „C” fokozata esetén MSZ-10-

1. nemzeti szabványnak megfelelő berendezés telepítésével és üzemeltetésével, arra is figyelemmel, hogy az a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőiben minőségromlást ne okozzon. Hasonló kötelezettségeket tartalmazott a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság által
2. május 16-án kiadott üzemeltetési engedély is. E határozat 2.
3. és 3.
4. sorszámmal jelölt rendelkezései ugyanis egyértelműen mellőzhetetlenné tették a nitrogénbefúvásos gáztalanító készülék telepítését és működtetését; a határértéket meghaladó metántartalom miatt a vízmű csak e berendezés felszerelése és biztonságos üzemeltetése mellett fogadhatott volna látogatókat. Minderre a fürdő üzemi szabályzata is utalt. A fenti követelmények szem előtt tartásával készült el a vádlott munkaköri leírása. Így fürdővezetőként a feladatát képezte az üzemeltetésre vonatkozó állami szabványok, szakmai és minőségi követelmények betartása, a hatósági engedélyek és előírások érvényesítése, s - nem utolsó sorban - mindezek felügyelete. Ez utóbbi feladatkörébe különösen a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 19/
5. (XII. 7.) KHVM rendelet mellékletében nevesített követelmények és tilalmak napi gyakorisággal történő ellenőrzése tartozott. Az említett rendelet, üzemeltetési engedély és munkaköri leírás már önmagában is foglalkozási szabályként volt értelmezhető. Tartalmi azonosságuk és a nyilvánvalóan közös célkitűzéseik folytán minden további jogi norma vizsgálata szükségtelennek mutatkozott, e tekintetben az elsőfokú bíróság indokolatlanul terjedelmes bizonyítási eljárásba bocsátkozott. Arra is visszavezethetően, hogy a 12/
6. (VIII. 29.) KHVM rendelet 3.§

(4)bekezdésében említett MSZ-10-226., majd az annak helyébe lépő MSZ 15285. sorszámú nemzeti szabvány alapján a termálvíz hőfokának meghatározó jelentőséget tulajdonított. Az idézett előírások egybevetéséből azonban kizárólag a gázmentesítés feltétel nélküli elvégzésének a kötelezettsége következett, függetlenül attól, hogy a mélyből feltörő, illetve a medencékbe eljuttatott víz milyen hőmérséklettel bírt. Ilyenfajta különbségtétel ugyanis a vizsgált rendelkezések egyikéből sem volt kiolvasható. Ezért a .............i termálfürdő területén folyamatosan gáztalanító berendezést kellett volna működtetni. A Fermetex I-II. elnevezésű gépi technológia alkalmazásának a kedvezőtlen tapasztalatai után bármilyet, amely a kitermelt víz minőségének a megóvása mellett annak metántartalmát képes a szükséges, hatóságilag meghatározott határérték alá csökkenteni. E műszaki megoldás érvényesítése képezte a vádlott feladatát, akár oly módon, hogy munkaviszonyának a felmondásával tiltakozik az általa is tudott szabálytalanság ellen. A kialakult veszélyhelyzet, majd az abból következő - maradandó fogyatékosságot is eredményező - baleseti sérülések a vádlott mulasztásával álltak okozati összefüggésben, azzal tehát, hogy munkaköri kötelezettsége ellenére a gázmentesítő gépek üzemeltetéséről nem gondoskodott. Igaz ez a megállapítás annak ellenére, hogy a robbanásban több szerencsétlen körülmény is közrehatott, előbb a szervizalagútban keletkezett csőtörés, majd az aknafedél elmozdítása, s végül az, hogy a fedett térben az egyik vendég működésbe hozta az öngyújtóját, azzal szikrát csiholt. Ez utóbbiak ellenére azonban mégis nyilvánvaló, hogy a veszélyhelyzetet végső soron a vádlott idézte elő, hiszen ha megtartja a foglalkozásának szabályait, úgy a köztudottan robbanásveszélyes metángáz ilyen koncentrációban el sem juthatott volna a zárt medencékig. A fenti mulasztásban testet öltő szabályszegés szándékosan történt meg. A vádlott ugyanis tisztában volt a kitermelt termálvíz egyedi sajátosságával, azzal a ténnyel, hogy az a magas metántartalma miatt a Komló-Víz Kft. akkreditált laboratóriumában a legnagyobb körültekintésre intő, „C” fokozat szerinti besorolást kapta. Tudott a kiépített, ám használaton kívül helyezett gázmentesítő készülék rendeltetéséről, illetve ezzel kapcsolatosan arról is, hogy annak esetleges igénybevételével a termálvíz egyben fürdésre alkalmatlanná, élvezhetetlenné válik. Emiatt hunyt szemet a kötelezettségei felett, elfogadva azt, hogy a víz minőségének a megóvása érdekében a kötelezően előírt gázmentesítő berendezések működtetésére ne kerüljön sor. Magatartásának a lehetséges következményeit - iskolai végzettsége és szakmai jártassága folytán - fel kellett ismernie, azt mindenképp, hogy a közönség által látogatott épületben a metángáz megjelenése veszélyhelyzetet idézhet elő. Ugyanakkor a korábbi évek gyakorlata és a helyiség természetes szellőzése folytán bízott abban, hogy e nem kívánt fejlemény elmarad és rendkívüli esemény nélkül fenntartható a termálfürdő üzemeltetése. Éppen ez a könnyelmű bizakodás volt a büntetőjogi felelősségre vonásának az alapja (Btk.14.§ I. fordulat). Helyesen járt tehát el a másodfokú bíróság, amikor megállapította, hogy a vádlott elkövette a Btk.171.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét. Következésképpen megalapozottak. az ezt sérelmező jogorvoslati kérelmek nem voltak A büntetőjogi jogkövetkezményeket befolyásoló tényezők számba vétele és értékelése maradéktalanul megtörtént, az alkalmazott intézkedés enyhítésére sincs törvényes indok és lehetőség. Ezért a harmadfokú bíróság a Be.397.§-a értelmében a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. P é c s,

1. február
2. Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Tóth Sándor s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.166/2008/
3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bhar.II.205/2008/
4. számú végzése folytán a
5. évi február hó
6. napján jogerőre emelkedett. .Krémer László s.k. a tanács elnöke