Gf.20136/2008/7 – Győri Ítélőtábla

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a dr. Paller Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kiss Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében, melybe a felperes pernyertességének előmozdítása végett beavatkozott a dr. Sipos Béla ügyvéd által képviselt Felperesi beavatkozó 1 I.r. és Felperesi beavatkozó 2 beavatkozó, a Zala Megyei Bíróság

1. január
2. napján kelt 4.G.40.110/2007/
3. sorszámú alatti részítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi részítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú részítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 120.000 /Egyszázhúszezer/ Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a
5. január 7-én kelt
6. számú részítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 4.493.040 Ft vételárat és ennek
7. november
8. napjától a kifizetés napjáig járó évi, a késedelemmel érintett egyes naptári féléveket megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatát, valamint 1.143.754 Ft vállalkozói díjat. A határozat indokolása szerint a felperes a felek között
9. szeptemberében létrejött szállítási szerződés alapján kazánokat értékesített az alperes részére, a leszállított áru 4.493.040 Ft összegű vételárát azonban az alperes nem egyenlítette ki. Emellett az ugyancsak
10. szeptemberében kötött vállalkozási szerződés alapján a Helység 1, ... szám alatti építési helyszínen a felperes vízszerelési munkálatokat is végzett az alperes részére, az ennek ellenértékeként őt megillető 1.143.754 Ft összegű vállalkozói díjat azonban az alperes nem fizette meg. Az alperes a perben e követeléseket sem jogalapjukban, sem összegszerűségükben nem vitatta, hanem kizárólag beszámítani kívánt ellenkövetelésére figyelemmel kérte e vonatkozásban a kereset elutasítását. A beszámítási kifogás körében azonban további, nagy terjedelmű bizonyítás lefolytatása szükséges, ezért az elsőfokú bíróság a felperes e követeléseiről a Pp.
11. § /2/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően részítélettel határozott. E részítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, és annak hatályon kívül helyezésével az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Fellebbezése indokolásában arra hivatkozott, hogy a részítélet hozatalának törvényes feltételei a perbeli esetben nem állnak fenn. Beszámítási kifogásra ugyanis alapos, így méltányolható érdeke fűződik a keresettel érvényesített követelések és az ellenkövetelés együttes elbírálásához. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú részítélet helyes indokai alapján történő helybenhagyására irányult. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és az abból levont jogi következtetése is helytálló. Az ítélőtábla az elsőfokú határozat indokolásában foglaltakkal is egyetért. Ezért az elsőfokú részítéletet helyes indokai alapján hagyta helyben, azokra ezúttal csupán hivatkozik (Pp.
12. § /3/ bekezdés). A fellebbezés kapcsán az alábbiakra mutat rá: A Pp.
13. § /2/ bekezdése kivételt enged az ítélet teljességének a Pp.
14. § /1/ bekezdésében meghatározott elve alól. Ennek megfelelően a bíróság az egyes kereseti kérelmek, vagy a kereseti kérelem önállóan elbírálható egyes részei felől külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi kereseti kérelem, vagy a beszámítási kifogás eldöntése végett a tárgyalást el kell halasztani. Ha a beszámítási kifogás körében többi bizonyítás szükséges, részítélettel akár a kereset egésze is elbírálható (3/
15. Polgári jogegységi határozat). A részítélet hozatala - a Pp.
16. § /2/ bekezdésében meghatározott keretek között - a bíróság belátásától függ; a konkrét körülmények mérlegelésével foglalhat állást abban a kérdésben, hogy részítélet esetén nem sérül-e szükségtelenül a beszámítási kifogást előterjesztő alperesnek a szembenálló követelések együttes elbírálásához fűződő érdeke, illetőleg mennyiben indokolt a felperes jogvédelme érdekében, vagy pergazdaságossági okból a jogvita részleges lezárása. A jelen esetben pedig az elsőfokú bíróság ezeket a körülményeket helyesen mérlegelte; az elismert felperesi követelések tárgyában, mivel az egyébként is más jogviszonyból eredő ellenkövetelés körében további bizonyítást kellett lefolytatni, a részítélet hozatala indokolt volt. A másodfokú eljárásban is pervesztes alperes a Pp.
17. §-a folytán alkalmazandó Pp.
18. § /1/ bekezdése alapján köteles a jogi képviselővel eljárt felperes másodfokú perköltségét megfizetni. Az ügyvédi munkadíj áfát is magában foglaló összegét az ítélőtábla a 32/
19. /VIII.22./ IM. rendelet
20. § /2/, /5/ és /6/ bekezdései alapján a perérték és a kifejtett jogi képviseleti tevékenység mérlegelésével állapította meg. Győr,
21. január
22. Dr. Szalai György sk. tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: a Dr. Farkas Attila sk. előadó bíró Dr. Hammer Sándor sk. bíró