Kfv.IV.39.127/2008/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Magyar István ügyvéd által képviselt I.r., II.r. felpereseknek a dr.Króneisz Gábor jogi előadó által képviselt Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal (Budapest, Városház u. 5-7.) - mint a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal jogutódja alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- november
- napján meghozott 6.K.26.894/2004/
- számú jogerős ítélete ellen az I.r. felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 6.K.26.894/2004/
- Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az I.r. felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az elsőfokú építésügyi hatóság határozatával építési engedélyt adott és házastársa kérelmére a szám alatti helyrajzi számú ingatlanon álló lakóépület átalakítására és tetőterének beépítésére. A felperesek fellebbezése folytán az alperes a
- április
- napján meghozott 81-991-3/
- számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában megállapította, hogy a fellebbező felperesek azon véleménye, hogy a két ingatlantulajdon valójában oszthatatlan, nem felel meg a valóságnak. A tervezett építéssel érintett helyrajzi számú ingatlan kizárólag az építtető és házastársa tulajdona. Tekintettel arra, hogy az építkezés kizárólag ezt az ingatlant érinti, ezért a szomszédos, felperesi ingatlan tulajdonosainak hozzájárulása az építési engedély kiadásához az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(II.29.) KTM rendelet (a továbbiakban: R.)
- § /1/ bekezdésének a/ pontja értelmében nem szükséges. Megállapította továbbá az alperes, hogy a tervdokumentáció szerint a tervezett építkezés a fellebbezők ingatlanától nyugatra esik, tehát a déli napfényt nem veszi el. A nyugatra lévő udvari szárny tervezett gerincmagassága 15 cm-rel alacsonyabb lesz, mint a jelenlegi, a konyha felett pedig tetőterasz kialakítására kerül sor, mely kisebb árnyékot vet az udvarra, mint a meglévő magastető, így az építkezés eleget tesz az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm.rendelet (a továbbiakban: OTÉK)
- §-ában előírt benapozási követelményeknek. Végül rögzítette az alperes, hogy az építési engedély iránti kérelemhez az R.
- §-ában előírt mellékleteket csatolták, a tervezett átalakítás és tetőtér beépítés során az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 18-
- §-ai, illetőleg a
- és
- §-aiban foglalt követelmények biztosítottak, a tervdokumentáció eleget tesz az R. előírásainak. A tervezett építési munkával érintett telek kialakítása megtörtént. A felperesek keresetükben kérték a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú építésügyi hatóság új eljárásra kötelezését. A megyei bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy ítélkezése alapjául elfogadta igazságügyi szakértő alap- és kiegészítő szakértői véleményét. Megállapította a megyei bíróság, hogy a perbeli építési engedélyezési tervdokumentáció megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a helyi építési jogszabályoknak, az Étv. 18-
- §-ainak, a
- és
- §-ában rögzített követelményeknek, továbbá az R. vonatkozó rendelkezéseinek. A tervezett építmény az épített környezethez, a városrészre jellemző eredeti beépítésekhez illeszkedik, figyelemmel Vác Város Építési Szabályzatának (a továbbiakban: HÉSZ)
- § /2/, /3/ bekezdés b/, c/, d/, g/, e/ pontjaiban, valamint a
- § /1/, /4/, /8/ és /18/ bekezdésének g/ és m/ pontjában rögzített rendelkezéseknek. A HÉSZ
- § /10/ bekezdésének b/ pontjában írtaknak a tervezett bővítés megfelel. A HÉSZ
- § /2/ bekezdés u/ pontja alapján az építmény magasságának részbeni megváltoztatása összhangban van a helyi rendelettel. A HÉSZ
- számú mellékletében foglaltakra figyelemmel az esetleges épület-átalakítás, bővítés érintheti a már meglévő épület építménymagasságát, homlokzatmagasságát, párkánymagasságát, illetve gerincmagasságát. Megfelel azonban az övezetre általánosan meghatározott geometriai paramétereknek, a külön talajmechanikai vizsgálatra pedig nincs szükség. A felperesi lakóház a benapozás tekintetében is megfelel az OTÉK
- § /1/ bekezdésének. A jogerős ítélet ellen az I.r. felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert tévedett a megyei bíróság, amikor ítélete
- oldalán azt írta, hogy nem lehet jelentőséget tulajdonítani a több, mint két évtizeddel ezelőtt történt hibás telekmegosztásnak. Ez a kérdés alapvetően befolyásolja az építtetők építési jogosultságát, másrészt olyan előkérdés volt, amelyre a közigazgatási eljárás kezdete óta hivatkoztak. Addig nem lett volna helye az építési engedély kiadásának, amíg a fenti földhivatali kérdés megnyugtató módon rendezésre nem kerül. Az alperesnek meg kellett volna semmisíteni az elsőfokú építésügyi hatóság határozatát és a megismételt eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- § /1/ bekezdése alapján a földhivatali eljárás befejezéséig az eljárást fel kellett volna függesztenie. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Előadta, hogy a hatóságnak az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján kell meghozni a határozatát, a hatályos ingatlan-nyilvántartás sem tartalmaz az ingatlan vonatkozásában perfeljegyzést, vagy földhivatali eljárásra utaló bejegyzést. A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Ket.
- §-ának /1/ bekezdése akként rendelkezik, ha ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. A felperesek alaptalanul hivatkoztak felülvizsgálati kérelmükben a Ket. idézett rendelkezésére, mert az eljárás felfüggesztésének törvényi feltételei nem álltak fenn: Jelen közigazgatási perben az építésügyi hatóság építést engedélyező határozatainak törvényességét kellett a bíróságoknak felülvizsgálnia. Az építési engedély megadásának nem előkérdése a felperesek által sérelmezett telekmegosztás. A korábbi telekmegosztás (telekalakítás) önálló államigazgatási eljárás keretében történt, az ott hozott határozatok törvényességének felülvizsgálata ennek a pernek már nem tárgya. Tévedtek tehát a felperesek abban, hogy az alperesi építésügyi hatóságok eljárása alatt volt előzetesen el nem bírált olyan kérdés, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozott. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A pernyertes alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Legfelsőbb Bíróságnak a Pp.
- §-ának /2/ bekezdése értelmében határoznia nem kellett. A I.r. felperes illetékfizetési kötelezettsége az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának /1/ bekezdésén alapszik. Budapest,
- február
- Dr.Buzinkay Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr.Kárpáti Zoltán s.k. előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok