Bf.48/2008/16 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésében meghatározott és a

(3)bekezdése szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettét bűnsegédi minőségben követte el. Ezért és a terhére megállapított más bűncselekmény miatt az első fokú bíróság által alkalmazott főbüntetést és mellékbüntetéseket tekinti kiszabottnak. IV.r. és V.r. vádlottak tekintetében a terhükre megállapított 1-1 rb, a Btk. 282/A.§

(1)bekezdésében meghatározott és

(3)bekezdése szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének értékelt bűncselekményt 1-1 rb, a Btk. 282/A.§

(1)bekezdése szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti. E bűncselekmény és a nevezett vádlottak terhére megállapított egyéb bűncselekmények miatt IV.r. és V.r. vádlottat a mellékbüntetések érintetlenül hagyásával személyenként 4-4 (négynégy) évi börtönbüntetésre ítéli. IV.r. vádlottal szemben 285.500 (kettőszáznyolcvanötezer-ötszáz) Ft, V.r. vádlottal szemben 250.000 (kettőszázötvenezer) Ft, VI.r. vádlottal szemben 160.000 (százhatvanezer) Ft, míg IX.r. vádlottal szemben 400.000 (négyszázezer) Ft vagyonelkobzást rendel el. A kiszabott szabadságvesztésbe I.r. vádlott által 2008. március 6. napjától 2008. szeptember 25. napjáig, III.r. vádlott, IV.r. vádlott, V.r. vádlott, IX.r. vádlott által 2008. március 6. napjától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét I.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., XI.r. vádlott VII.r. és IX.r. vádlottak tekintetében helybenhagyja. I n d o k o l á s: A Vas Megyei Bíróság Szombathelyen, 2007. szeptember 19.,20., október 9., 10., november 26., 2008. január 23., február 20. napján tartott tárgyalások alapján meghozott, és 2008. március 6. napján kihirdetett 8.B.229/2007/60. számú ítéletében nyolc vádlott büntetőjogi felelősségéről döntött, közülük I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés büntettében / Btk. 282/A.§ /1/ és /3/ bekezdése /, csekély mennyiségű kábítószerre, tartással elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében / Btk. 282.§ /1/ bekezdése /. Ezért halmazati büntetésül 5 év 6 hónap fegyházbüntetésre, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottal szemben 250.000.-Ft vagyonelkobzást rendelt el. III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében / Btk. 282/A.§ /1/ és /3/ bekezdése /, és tartással elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében / Btk. 282.§ /1/ bekezdése /. Ezért halmazati büntetésül 4 év 6 hó börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra, és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. IV.r. vádlottat jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében / Btk. 282/A.§ /1/ és /3/ bekezdése /, és tartással elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében / Btk. 282.§ /1/ bekezdése / mondta ki bűnösnek. Ezért mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül 5 év 10 hó fegyházbüntetésre, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. V.r. vádlott bűnösségét megállapította jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében / Btk. 282/A.§ /1/ és /3/ bekezdése /, csekély mennyiségű kábítószerre, tartással elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségében / Btk. 282.§ /1/ és /5/ bekezdés

1. a)pontja /, és közokirat-hamisítás bűntettében / Btk. 274.§ /1/ bekezdés
2. b)pontja /. Ezért halmazati büntetésül 5 év 6 hó fegyházbüntetésre, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Szombathelyi Városi Bíróság B.302/2004/13. számú ítéletével kiszabott 1 évi, kettő év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetése utólagos végrehajtását elrendelte. VI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében / Btk. 282/A.§ /1/ bekezdése /, és csekély mennyiségű kábítószerre, tartással elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségében / Btk. 282.§ /1/ és /5/ bekezdés
3. a)pontja /. Ezért 3 év 6 hó börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. VII.r. vádlott bűnösségét megállapította bűnsegédként, forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében / Btk. 282/A.§ /1/ bekezdése és Btk. 21.§ /2/ bekezdése /, és csekély mennyiségű kábítószerre, tartással elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségében / Btk. 282.§ /1/ és /5/ bekezdés
4. a)pontja /. Ezért halmazati büntetésül 2 év börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra, valamint 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. IX.r. vádlott bűnösségét megállapította jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében / Btk. 282/A.§ /1/ és /3/ bekezdése /. Ezért 6 év fegyházra, mellékbüntetésül 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A Sárvári Városi Bíróság B.164/2000/14. számú ítéletével kiszabott 1 évi, négy év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetése utólagos végrehajtását elrendelte. Rendelkezett továbbá az előzetes fogvatartások beszámításáról, a nyomozás során lefoglalt bűnjelek elkobzásáról, valamint lefoglalásuk megszüntetésével megsemmisítésükről, a lefoglalt útlevél megküldéséről a kiállító hatóságnak. Az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére egyetemlegesen és külön kötelezte a vádlottakat. Az első fokú ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést I.r., III.r, IV.r. és V.r. vádlottak terhére a kiszabott főbüntetések súlyosítása és V.r. vádlottal szemben mellékbüntetés, járművezetéstől eltiltás kiszabása végett. I.r. vádlott és védője enyhítésért, IV.r. vádlott és védője a 3 napos gondolkodási időben írásban, a kábítószer mennyisége és a kábítószer függőség vonatkozásában az első fokú ítélet megalapozatlansága miatt, eltérő minősítés és enyhítés végett, V.r. vádlott és védője súlyosítási tilalom megszegése, a kábítószer függőség vonatkozásában felvett szakértői bizonyítás, a bizonyítási indítványok elutasítása, a kábítószer mennyiségének téves megállapítása miatt, eltérő tényállás és minősítés változtatás, valamint a kiszabott büntetés enyhítése érdekében, VI.r. vádlott és védője a tényállás részbeni téves, és a minősítés megállapítása miatt, részfelmentésért és a büntetés enyhítéséért, VII .r. vádlott és védője a tényállás részbeni, és a minősítés téves megállapítása miatt, részfelmentésért és enyhítésért, IX.r. vádlott és védője a 3 napos gondolkodási időben írásban, a hatályon kívül helyező végzés kiterjesztő értelmezésével lefolytatott bizonyítás, a megállapított tényállás és a megismételt eljárásra vonatkozó súlyosítási tilalom megszegése, a védelem bizonyítási indítványainak elutasítása miatt, a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott, enyhébb fő és mellékbüntetés alkalmazása érdekében jelentettek be fellebbezést. Vagyonelkobzás alkalmazására ügyészi végindítvány hiányában, álláspontjuk szerint a jelen ügyben nem kerülhet sor. VII.r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában a tényállás 1/b. pontjában írt cselekmény vonatkozásában a megállapított mennyiség helyett 10 db. extasy tablatta beszerzését tartotta bizonyítottnak, a 4/d. tényállást T9 tanú és T10 tanú aggályos tanúvallomása alapján megalapozatlannak, a 4/f. tényállásnak azt a megállapítását, hogy védence V.r. vádlottat meghatározatlan mennyiségű kábítószer terjesztésében segítette, erre vonatkozó bizonyíték hiányában szintén megalapozatlannak tartotta. Hivatkozott V.r. vádlott terhére megállapított kábítószer mennyiségére, amelyhez kapcsolódóan védence bűnsegédi magatartása nem terjedhet túl. Elsődlegesen, elégséges bizonyítékok hiányában az 1 rb. bűnsegédként elkövetett, kábítószerrel visszaélés bűntette alóli felmentést, másodlagosan a bűncselekmény vétségében való bűnösség megállapítását indítványozta. Emiatt, és a részfelmentésre irányuló indítvány elutasítása esetére a büntetés lényeges enyhítését, és a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését a vádlott szabadulása óta eltelt kifogástalan életvezetésére, elkövetéskori fiatal felnőtt korára, részesi magatartására, valamint a jelentős időmúlásra figyelemmel indítványozta. I.r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában kiemelte, hogy védence feltáró, beismerő vallomása a bűncselekmény felderítését segítette, letartóztatásáig rendezett életet élt, beteg édesanyját szabadulása óta anyagilag és lelkileg támogatja. Az enyhítő körülmények és a terhére figyelembe vehető csökkentett kábítószer mennyiség miatt, börtön fokozatban végrehajtandó, enyhébb büntetés kiszabását indítványozta. A megyei bíróság ítélete II.r. vádlott vonatkozásában az emelkedett. elsőfokú eljárásban jogerőre A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF. 280/2005/18-I. számú átiratában a súlyosítás végett bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, de V.r. vádlottal szemben járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabását nem indítványozta. Az ítéleti tényállás 1., 2. és 3. pontjainak helyesbítését azzal a kiegészítéssel indítványozta, hogy II.r. és IX.r. vádlottak által megszerzett 3.355 db. extasy tablettából 855 db-ot értékesítettek IV.r, V.r. és VI.r. vádlottaknak, ezeken túlmenően a fennmaradó 2500 db kábítószert további ismeretlen személyeknek értékesítették. A 3. tényállási pontban írt 700 db extasy tabletta teljes mennyisége helyett, IV. r. és V.r. vádlottak csak a ténylegesen megszerzett 250-250 db. tablettáért vonhatók felelősségre. Az ítélet 4. tényállásából a harmadik tényállási pontra utaló, „az így beszerzett extasy tablettát „bevezető mondat mellőzését, mert 2004. Nyarán II.r. vádlott által 2004. december 28-án beszerzett kábítószert IV.r., V.r. és VI.r. vádlottak nem fogyaszthatták el, illetve értékesíthették. I.r. vádlottól beszerzett kábítószer III.r. vádlott közreműködésével jutott el Szombathelyre, ezért helyesbíteni indítványozta a tényállást azzal is, hogy I.r. és II.r. vádlottak ugyanekkora, 3.355 db. extasy tablettára követték el a bűncselekményt, melynek hatóanyag tartalma 100,65 g MDMA bázis, mely a jelentős mennyiség alsó határának 503,25 %-a. Indítványozta továbbá az ítélet 23. oldalán a kereskedés és forgalomba hozatal elkövetési magatartások helyesbítését a rá vonatkozó jogi indokolással együtt. Az ügyészi álláspont szerint I.r., II.r., III.r., IV.r. és V.r. vádlottak nem kereskedéssel, hanem forgalomba hozatallal követték el a bűncselekményt. A beszerzett és ebből elfogyasztott kábítószer különbözeteként a ténylegesen forgalmazott kábítószer összhatóanyag tartalmának pontosítását indítványozta IV.r., V.r., VI.r. és VII.r. vádlottak esetében is, amely a minősítés megváltoztatását is maga után vonja. IV.r., V.r. vádlottak esetében a forgalomba hozatalt jelentős mennyiség helyett, alapeseti mennyiségre elkövetettnek, VII.r. vádlott terhére a megszerzés és fogyasztás különbözeteként jelentkező csekély mennyiségre, forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségében is indítványozta a bűnösségét megállapítani. III.r. vádlott cselekményét I.r., II.r., IX.r. vádlottak részére a forgalomba hozatalban nyújtott közreműködése miatt, a teljes 3.355 db-os mennyiségre, bűnsegédi magatartásként indítványozta átminősíteni. A minősítő körülmények körében ezért, III.r. vádlott javára enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni a bűnsegédi elkövetést. A kiszabott büntetések tartamának felemelését tartotta indokoltnak I.r., III.r., IV.r. és V.r. vádlottakkal szemben. A kábítószerre fordított teljes összegre -a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1/2008. BJE számú jogegységi határozata alapján- vagyonelkobzás elrendelését indítványozta IV.r., V.r., VI.r. és IX.r. vádlottak terhére. Egyebekben az első fokú bíróság eljárását, a tényállást, a bűncselekmények minősítését, és VI.r., IX.r., VII.r. vádlottakkal szemben kiszabott büntetéseket törvényesnek tartotta, a felmentésre és enyhítésre irányuló védelmi fellebbezések elutasítását indítványozta. Az ítélőtábla nyilvános ülésén a fellebbviteli főügyészség képviselője az írásbeli indítvánnyal egyezően az első fokú ítélet megváltoztatását indítványozta a tényállás pontosítása mellett minősítés változtatással, VII.r. bűnösségének további kábítószerrel visszaélés vétségében való megállapításával, az ügyészi fellebbezéssel érintett vádlottak büntetésének súlyosításával, vagyonelkobzás elrendelésével. Kiemelte, hogy a büntetési tételkeret alsó határán az első fokú bíróság valamennyi vádlottal szemben enyhe büntetéseket szabott ki, aminek törvényi indoka nincs. A védők a másodfokú tárgyaláson a bejelentett fellebbezéseket fenntartották. I.r. vádlott védője az írásban csatolt fellebbezés indokolását nem kívánta kiegészíteni, munkáltatói igazolást csatolt arról, hogy védence próbaidőben mozgóbüfé árusként dolgozik. III.r. vádlott védője az első fokú eljárásban elhangzott perbeszédével azonos tartalommal az ítélet helyben hagyásának indokául a vádlott beismerő vallomását, kábítószer fogyasztás miatti beteggé válását, bűnsegédi magatartását, büntetlenségét, az időmúlást, a részbeni kísérletet, egy kiskorú gyermeke eltartási kötelezettségét, a vádlott személyiségét és megbánását emelte ki. IV.r. vádlott védője perbeszédében a fellebbezés írásbeli indokolását a nyilvános ülésen csatolta, a tényállás helyesbítését és kiegészítését a fellebbviteli főügyészség indítványával egyezően indítványozta. Sérelmezte, hogy a megyei bíróság a megismételt eljárásban szükségtelenül, a hatályon kívül helyező végzésben írt ok és iránymutatás kiterjesztő értelmezésével folytatott le szakértői bizonyítást, holott a vádlott kábítószer függőségének megállapítása nem volt megalapozatlan, az új bizonyítás felvétele a korábbiakkal ellentétesen a függőség megállapítását nem eredményezte. A megismételt eljárásban az új szakértői vélemény beszerzése nem volt törvényes és indokolt, ezért a szakértői intézet véleménye új bizonyítékként nem vehető figyelembe. A súlyosítási tilalom megszegésével a megismételt eljárásban a megyei bíróság a korábbinál lényegesen súlyosabb büntetést szabott ki, mindezekre figyelemmel a hatályon kívül helyezett ítéletnek megfelelő, kábítószerfüggő személy által forgalomba hozatallal elkövetett, alapeseti kábítószerrel visszaélés bűntettében és kábítószerfüggő személy által tartással elkövetett kábítószerrel visszaélés vétségében indítványozta a védence bűnösségének megállapítását, továbbá büntetésének - a súlyosítási tilalom megszegésére tekintettel és ettől függetlenül is - az enyhítését. V.r. vádlott védője perbeszédében a súlyosítási tilalom megsértése vonatkozásában csatlakozott IV.r. vádlott védője által elmondottakhoz. Kifogásolta, hogy az első fokú bíróság nem vett fel bizonyítást a tanúk kihallgatásának körülményeire, az aggályos tanúvallomások miatt a kábítószer mennyiségét nem tartotta bizonyítottnak, a kábítószer függőség megállapítása érdekében új szakértő kirendelésére vonatkozó, és elutasított bizonyítási indítványát fenntartotta. Másodlagosan minősítés változtatást és a büntetés lényeges enyhítését, harmadlagosan enyhítést indítványozott. VI.r. vádlott védője perbeszédében a bizonyítékok köréből a nyomozati szakban tett tanúvallomások kirekesztését indítványozta. A bizonyítékok értékelése körében vitatta II.r. vádlott nyomozati vallomásai közül a 200 db. tabletta értékesítésére vonatkozó vallomás elfogadását, és indítványozta a tényállás 3/c és 4/c pontjában foglalt cselekmények alól a vádlott felmentését bizonyítottság hiányában. Másodlagosan annak tényállásban történő megállapítását, hogy a vádlott csak 50 db. tablettát vásárolt, amelyből 10 db-ot elfogyasztott, a többit átadta más személyeknek. Ezt a cselekményt a 40 db. kábítószer tablettának megfelelően minősítse az ítélőtábla. A büntetés kiszabásánál indítványozta enyhítő körülményként értékelni, hogy a vádlottnak egy gyermeke van, részbeni beismerő vallomását, az időmúlást. VII.r. vádlott védője az írásban benyújtott fellebbezését fenntartotta, és kiegészítette azzal, hogy az ítéletet az első fokú bíróság aggályos nyomozati vallomásokra alapozta. IX.r. vádlott védője az írásban benyújtott fellebbezését azzal a kiegészítéssel tartotta fenn, ,hogy védence 2004. november 20-tól nem tartózkodott Magyarországon, ezért a terhére megállapított kábítószer mennyiség nem helytálló. Hivatkozott védő társaihoz hasonlóan a súlyosítási tilalom megsértésére is. Indítványozta a tényállás megállapítását védence vallomása alapján, és ezzel összefüggésben a minősítés megváltoztatását. Másodlagosan a korábbi eljárásban kiszabott büntetés alkalmazását. A vádlottak a másodfokú nyilvános ülésen felszólalásaikban csatlakoztak védőikhez. Az ítélet ellen bejelentett védelmi fellebbezések közül III.r. vádlott cselekményének minősítését érintő, IV.r., V.r., vádlottak cselekményének minősítésére és büntetésük enyhítésére irányuló fellebbezések alaposak, a további fellebbezések alaptalanok. Az ügyész fellebbezése és a fellebbviteli főügyészség indítványa III.r., IV.r., V.r., vádlottak cselekményei minősítésének megváltoztatására, I.r. vádlott büntetésének súlyosítására, IV.r., V.r., VI.r., IX.r. vádlottakkal szemben vagyonelkobzás elrendelésére irányuló részében alapos. Az ítélőtábla a kétirányú perorvoslatok alapján a Be. 349.§ /1/ bekezdés szerint eljárva, valamennyi fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján. Ennek során elsődlegesen vizsgálta, hogy történt-e az ítélet felülbírálatát akadályozó eljárási szabálysértés. Az ítélőtábla ilyen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem tárt fel, és azt állapította meg, hogy a megismételt eljárásban a Vas Megyei Bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával járt el. A fellebbezési eljárásban IV., V.r. és IX.r. vádlottak védői arra hivatkoztak, hogy a megismételt eljárás szabályai nem tették volna lehetővé a megyei bíróság számára olyan bizonyítás felvételét, amit a vádlottak kábítószer függősége tekintetében rendelt el, és ennek eredményeként az új szakértői vélemény, mint törvénytelen bizonyítási eszköz figyelmen kívül hagyását indítványozták. Ezen túlmenően úgy vélték, hogy a megismételt eljárás szabályai azért is sérelmet szenvedtek, mivel az első ízben hozott ítélet ellen az érintett IV., V., IX.r. vádlottak terhére az ügyész nem jelentett be fellebbezést, tehát a megismételt eljárásban súlyosabb büntetés kiszabására nem kerülhetett volna sor. A súlyosítási tilalom megsértésének megállapításával kapcsolatos védelmi kifogások és indítványok nem alaposak. Az első ízben hozott megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése ugyanis ténylegesen több ok miatt történt még akkor is, hogyha nevesítve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt kellett érdemi felülvizsgálat nélkül az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítani. A Győri Ítélőtábla

1. május
2. napján kelt hatályon kívül helyező, és a megismételt eljárás lefolytatását elrendelő Bf.9/2007/
3. számú végzésének indokolásában kifejtette, hogy a felülbírálat során másodfokon nem voltak pótolhatók az első fokú bíróságnak a tényállásban rögzített, és a bizonyítékok mérlegelésével megállapított eltérő vagy ellenmondásos adatai. A bizonyítási eszközök mikénti értékelésére vonatkozóan a megyei bíróság álláspontja nem volt valamennyi vádlottra a tényállásban rögzített tényekkel kapcsolatban megismerhető, és nem tartalmazta teljes körűen, hogy egyes bizonyítékokat miért fogadott el, vagy zárt ki az értékelésből. A Be. 373.§ III./a pontja szerint hatályon kívül helyezett első fokú ítélet megalapozottságát, a cselekmények jogi minősítését, a büntetés kiszabását érintően ezért az ítéletet érdemileg nem is bírálta felül. A megismételt új eljárásra adott iránymutatása szerint az első fokú bíróságnak ismét értékelnie kellett a bizonyítékokat, majd a tényállásban rögzíteni az egyes vádlottakkal kapcsolatos kábítószer mennyiségét, annak hatóanyag tartalmát, vizsgálni a kábítószer függőség fennállását I.r. és III.r. vádlottaknál szakértők bevonásával. Újra meg kellett indokolni, hogy a tényállást milyen bizonyítékok támasztották alá. A fentiekből kitűnően az indokolási kötelezettség hibája azt jelentette, hogy az első fokú bíróságnak a megismételt eljárása eredményeként indokolt tényállást kellett megállapítania, oly módon, hogy a rá vonatkozó bizonyítékokat értékelje, és a bűnösség megállapításának, a cselekmények minősítésének, az alkalmazott büntetéseknek és intézkedéseknek a jogi indokolását is meg kellett adnia. Ha a hatályon kívül helyezés alapját a bizonyítékok értékelésének hiányossága képezi, akkor az indokolási kötelezettség súlyos elmulasztása magában foglalja az ítélet megalapozatlanságát, tehát ez az eljárási hiba egyúttal azt is jelenti, hogy az ítélet valamennyi részében emiatt megalapozatlan. Ilyen körülmények között az ítélőtábla álláspontja a megismételt eljárást lefolytató megyei bíróságéval egyezően az, hogy az eljárási törvény 405.§.

(2)bekezdés a./ pontja feloldja ebben az esetben a súlyosítási tilalmat és ezért nem történt eljárási szabálysértés sem a bizonyítás felvétele, a vád kiterjesztése, sem pedig az új tények alapján súlyosabb büntetés kiszabása körében. A megismételt eljárásban meghozott ítéletet nem teszi továbbá megalapozatlanná az a kifogás sem, hogy az elsőfokú bíróság nem a vádlottak védekezését és rájuk nézve legkedvezőbb vallomásokat, szakértői véleményt fogadta el, vagy a további bizonyítási indítványokat elutasította. A megyei bíróság a megismételt eljárásban igen részletes bizonyítást vett fel, ügyfelderítési kötelezettségét teljesítve hozta meg döntését. Igénybe vette az ügyben korábban felmerült valamennyi bizonyítási eszközt és új bizonyítékokat szerzett be. Az értékelt bizonyítékokból megalapozott ítéleti tényállást állapított meg, amely a lefoglalt és le nem foglalt kábítószerre tartalmazza a vádlottakkal összefüggő mennyiségeket, az egyes vádlottaknak az értékesítési láncolatban betöltött szerepét. A becsült mennyiségek megállapításánál alapul vette a bűnügyi szakértői intézet táblázatában közölt kábítószerek átlagos hatóanyag tartalmát, a lefoglalt kábítószerek esetében pedig vegyész szakértő bevonásával állapította meg a kábítószerek tiszta hatóanyagának mennyiségét. Értékelte a tárgyi és okirati bizonyítékokat, a vádlottak és tanúk vallomásait, pszichiátriai szakértői véleményeket, a kábítószer függőséggel kapcsolatban beszerzett szakértői véleményeket. A bizonyítási eszközök ellentétes tartalmú adatokat tartalmaztak, ebből következően a megyei bíróságnak a bizonyítékokat mérlegelnie kellett. A bizonyítékok mérlegelése során a törvény azt írja elő a bíró számára, hogy valamennyi bizonyítékra terjedjen ki a bizonyítékoknak az értékelése, az egymással is összhangban történjen és logikus következtetést tartalmazzon. A megyei bíróság igen részletesen foglalkozott a bizonyítás eszközeivel és logikus indokát adta valamennyi tényállási pontban foglalt cselekmény, valamint I.r., III.r., IV.r és V.r. vádlottak kábítószer függősége tekintetében, hogy vádlottanként milyen bizonyítékokat miért vett figyelembe. Az első fokú bíróság az ügy megítéléséhez szükséges részletességgel bizonyítékokat értékelő tevékenységének okszerű mérlegeléssel tett eleget, ezért a másodfokú eljárásban a felülértékelés tilalma miatt mérlegelése alappal nem támadható. A tanúk szavahihetőségének és a vádlottak kábítószer függőségének további vizsgálata a bizonyítékok perrendszerű értékelése mellett szükségtelen, a tényállásnak ez a része sem szenved megalapozatlansági hibáktól, következésképpen a további bizonyítás elrendelésére, vagy a bizonyítékok kirekesztésével a felmentésre irányuló fellebbezések nem voltak eredményesek. Az ítélőtábla a felülbírálat során vizsgálta az elsőfokú ítéletben rögzített törvényi tényállás teljességét is a lényeges és az ügy elbírálásához nélkülözhetetlen tényekre, mert határozatát a tényálláshoz kötöttség miatt erre a tényállásra kell alapítani. A megállapított tényállás a Be. 352.§ /1/ bekezdésének

1. a)és
2. b)pontjaiban foglaltak az iratok tartalma és az értékelt bizonyítékokból levont következtetéssel fellebbviteli főügyészség indítványával egyezően kis részben szorult kiegészítésre, ezek a kiegészítések az iratok tartalma alapján, a tényállásból magából is megtehetők, és kihatnak a cselekmény minősítésére is a következőképpen: A tényállás 1. 2. és 3. pontjai kiegészítendők azzal, „hogy II.r. és IX.r. vádlottak az ügyben szereplő IV.r., V.r. és VI.r. vádlottakon kívül másoknak is adtak el kábítószert." Ez a tényállás kiegészítés lényegében ténybeli következtetéssel megtehető, hiszen a beszerzett és a forgalmazott anyagnak a különbségéből okszerűen következik, hogy a saját felhasználás kizárható ennyi kábítószer tekintetében. A vádlottak 3.355 db megszerzett extasy tablettából a tényállás szerint mintegy 855 db-ot vádlott-társaiknak, a fennmaradó mennyiséget tehát saját fogyasztás hiányában ismeretlen személyeknek értékesítették. A 4. tényállási pontból az „így beszerzett extasy tablettát" kitételt a fellebbviteli főügyészség indítványától eltérően az ítélőtábla nem mellőzte, mert nem csak a tényállás 3. pontjára vonatkozik ez a bevezető mondat, hanem értelme szerint a tényállás 1-3. pontjaira, és így azt az ítélőtábla értelmezhetőnek találta. Kiegészítette ellenben a tényállás a 3. pontját IV.r. és V.r. vádlottak cselekményére vonatkozó tényekre, amely II.r. vádlott kereskedői tevékenységéből 700 darab extasy tabletta beszerzését rögzíti. A tényállásból arra lehet következtetni, hogy IV.r. és V.r. vádlottak mint megrendelők működtek közre ennek a tételnek a vásárlásban, ténylegesen azonban nem ők bírták rá II.r. vádlottat - aki ezt az alkalmat megelőzően is vásárolt és értékesített kábítószert - a kábítószer a beszerzésére. A vádlottak ezért csak az általuk megszerzett, fejenként 250 tablettáért vonhatók büntetőjogi felelősségre, tehát emiatt, és nem a teljes 700 db-ra kell IV.r. és V.r. vádlottak cselekményének anyagi-büntetőjogi következményeit levonni. A tényállás 23. és 24. oldalán I.r., II.r. és IX.r. vádlottak terhére róható kábítószer mennyiségét 3.355 db extasy tablettára helyesbítette az ítélőtábla - III-r. vádlott terhére megállapított 3.355 db extasy tabletta mennyiségéhez igazodóan-, amely valamennyi esetben I.r. vádlottól III.r. vádlott közreműködésével jutott el a vádlottakhoz Szombathelyre, és rájuk nézve a legkedvezőbb mennyiség. A két vádlott terhére kereskedéssel megállapított kábítószer tiszta hatóanyag tartalma 100,65 g MDMA bázis, amely a jelentős mennyiség alsó határának 503,25 %-a. IV.r., V.r. és VI.r. vádlottak vonatkozásában elkülöníthető a tényállás alapján a beszerzett kábítószerből általuk ténylegesen elfogyasztott, vagy más személyeknek továbbadott kábítószereknek a mennyisége és hatóanyag tartalma. A rájuk nézve legkedvezőbb mennyiséget figyelembe véve ily módon a módosított 3. tényállás alapján az 5. tényállási pontot és az ítélet 24. oldalán írtakat az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség indítványával egyezően kiegészítette azzal, hogy IV.r. vádlott összesen 310 db extasy tablettát szerzett be, ebből elfogyasztott 90 db-ot, 220 db-ot értékesített, amelynek hatóanyag tartalma 6,6 g MDMA bázis, a jelentős mennyiség alsó határának 33%-a. V.r. 300 db extasy tablettát szerzett be, ebből elfogyasztott 20 db-ot, 280 db-ot értékesített, amelynek hatóanyag tartalma 8,4 g MDMA, a jelentős mennyiség alsó határának 42 %-a. VI.r. vádlott a terhére megállapított 200 db extasy tablettából 10 db-ot elfogyasztott, az értékesített 190 db tabletta hatóanyag tartalma 5,7 g MDMA, ami a jelentős mennyiség alsó határának 28,5 %-a. VII.r. vádlott a tényállás 1/b. és 4/d. és 11. pontjaiban írtak szerint a megszerzett 20 db tablettából 2-3 db-ot fogyasztott el, így legalább 17 db tabletta forgalomba hozataláért felel, amelynek hatóanyag tartalma 0,51 g MDMA bázis, a csekély mennyiség felső határának fél százaléka. A fenti pontosításokkal az elsőfokú bíróság tényállása hiánytalan és megalapozatlansági hibáktól mentes, a Be.352.§ /2/ bekezdésében foglaltak szerint a felülbírálat során irányadó volt. Az irányadó tényállásból az alábbi kivételtől eltekintve okszerűen vont következtetést a megyei bíróság valamennyi fellebbező vádlott bűnösségére, a cselekmények jogi minősítése azonban az anyagi jog szabályaival egyezően helyesbítésre szorulnak. III.r. vádlott esetében a megyei bíróság által leírt tényállásból megállapíthatóan a cselekményt a vádlott bűnsegédi minőségben követte el. Ez a magatartás az ítélőtábla értelmezése szerint nem kereskedők közötti közvetítői tevékenységet takart, hanem a kereskedést elkövető I.r. vádlottól a további két kereskedői tevékenységet folytató IX. és II.r. vádlottaknak szállította az általuk megrendelt kábítószert. Közreműködői magatartása, a kereskedő vádlottak tevékenységéhez nyújtott bűnsegédi bűnrészesség. Magatartása ezért a Btk. 282/A.§ /1/ bekezdésében meghatározott és a /3/ bekezdés szerint minősülő, a Btk. 21 § /2/ bekezdése szerint bűnsegédként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette a tettesi elkövetés helyett. A tényállás módosításából IV.r., V.r. vádlottak cselekményének eltérő minősítésére kellett következtetést levonni, egyrészt a mennyiség a „köztes" mennyiségre redukálódik és ez az elkövetési magatartás mint forgalomba hozatal jöhet számításba, nem kereskedői, hanem tipikusan forgalomba hozatalra irányuló magatartás. A megyei bíróság álláspontjától eltérően az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség indítványával részben egyet értve kereskedés helyett forgalomba hozatallal megvalósult kábítószerrel visszaélés bűntettét állapította meg a fenti vádlottak esetében elkövetési magatartásaként. A vádlottak a saját fogyasztásukon túlmenően a végső fogyasztók felé folytatták a kereskedőktől beszerzett kábítószer értékesítést, rendszeres közvetítői hálózatot nem építettek ki, terjesztői magatartásuk a forgalmazás keretein belül maradt. A vádlottak magatartását a terhükre megállapított mennyiség szerint forgalomba hozatallal elkövetett 1-1 rb. A Btk. 282/A.§ /1/ bekezdése szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének minősítette, a /3/ bekezdésben megállapított jelentős mennyiségre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette helyett. VII.r. vádlott esetében a súlyosabban minősülő, 250 db. extasy tabletta forgalomba hozatala miatt, bűnsegédként elkövetetett kábítószerrel visszaélés bűntettének értékelt bűncselekménybe beleolvad a szerzés és fogyasztás különbözeteként jelentkező 17 db. tabletta forgalomba hozatala, amely a csekély mennyiség felső határát együttesen meghaladja, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát, ezért a fellebbviteli főügyészség minősítés változtatásra irányuló indítványának ezen vádlott esetében a tényállás kiegészítés ellenére az ítélőtábla nem adott helyt. A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság a büntetést súlyosító és enyhítő körülményeket feltárta és súlyuk szerint értékelte. A kiszabott büntetések túlnyomó része megfelel a büntetéskiszabási elveknek, arányos az elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyával, a vádlottak bűnösségének fokával és az értékelt bűnösségi körülményekkel. A büntetések súlyosítására vonatkozó ügyészi indítványt az ítélőtábla csak I.r. vádlott vonatkozásában találta alaposnak. A tényállásból megállapítható, hogy nevezett vádlott jelen bűncselekmények elkövetésének központi személye, a jelentős mennyiségnek ötszörösére valósította meg a terhére rótt bűncselekményt. A büntetési tétel alsó határának közvetlen közelében megállapított főbüntetés nincs arányban az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával, és a többi, az ügyben szereplő vádlottakra kiszabott büntetéssel sem. Az ítélőtábla álláspontja szerint, az ő súlyosabb cselekvősége, az ítélet belső aránytalanságát eredményezi, és azok a bűnösségi körülmények, amelyeket egyébként a megyei bíróság értékelt, arra adnak alapot, hogy viszonylag mérsékelt mértékben, de súlyosítani kell a kiszabott főbüntetését. A cselekmények enyhébb minősítése folytán IV.r. és V.r. vádlottak vonatkozásában új büntetési tételből kiindulva kell a vádlottak büntetését megállapítani. A megváltozott büntetési tétel kereteinek figyelembevételével az ítélőtábla az ő büntetéseiket a már értékelt bűnösségi körülmények mellett enyhébb szabadságvesztésben határozta meg, következésképpen a fellebbviteli főügyészségnek a büntetések súlyosítására irányuló fellebbezését nem tartotta alaposnak. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata a Btk. 43. §
3. a)pontja alapján börtön, mert a fegyház fokozatra vonatkozó törvényi feltétel az alapeseti minősítéssel már nem áll fenn. A további vádlottak büntetésének enyhítésére törvényes indok hiányában nincs lehetőség. A kiszabott szabadságvesztés büntetések tartamának megállapításánál a megyei bíróság a védők által hivatkozott személyi körülményeken kívül enyhítő körülményként értékelte az időmúlást valamennyi vádlott javára. A büntetések enyhítését megalapozó új körülmények a felülbírálat során nem merültek fel, ezért az enyhítésre irányuló fellebbezések nem vezettek eredményre. III.r. vádlott javára ugyan további enyhítő körülményként kell figyelembe venni a tényállás 2.,3. és 5. pontjaihoz kapcsolódó bűnsegédi elkövetést, azonban ennek értékelésével az általa elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés a bűncselekmény tárgyi súlyával és az értékelt bűnösségi körülményekkel arányos, törvényes joghátrány, nem eltúlzottan enyhe, vagy súlyos büntetés, enyhítése nem indokolt. A vádhatóság súlyosításra irányuló indítványát sem tartotta az enyhébb elkövetési alakzat miatt az ítélőtábla megalapozottnak. Az ítélőtábla a vagyonelkobzásokra vonatkozó fellebbviteli főügyészségi indítványt alaposnak találta a jelen ügy kapcsán. A kábítószer forgalmazására fordított összeg a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. BJE számú Büntető Jogegységi Határozata szerint vagyonelkobzás alá esik, másodfokon történő elrendelésének hivatalból is helye van, súlyosítási tilalomba nem ütközik. A Btk. 77/B. § /1/ bekezdésének
4. a)pontja szerint a vagyonelkobzást arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra kell elrendelni, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. A kábítószerrel visszaélés elkövetési magatartásai közül azoknál a vádlottaknál, akiknél a kábítószer értékesítés ellenérték fejében történő forgalomba hozatallal, illetve kereskedés útján valósult meg, az intézkedés jogalapját maga az értékesítés teremti meg. IV.r., V.r., VI.r. és IX.r. vádlottak vonatkozásában a kábítószerre fordított teljes összeget kell vagyonelkobzás alá vonni, amelynek jogalapja a Btk. 77/B. § /1/ bekezdés
5. d)pontja. Ez utóbbi rendelkezés szerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra is, amit a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges, vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak, vagy arra szántak. A kábítószert forgalmazó vádlottak, illetve azzal kereskedő IX.r. vádlott által a kábítószer beszerzésére fordított összegre az elkövetéshez szükség volt, így azt ebből az okból is el kell kobozni. A fenti indokok alapján az ítélőtábla a vádlottakkal szemben az értékesítésre fordított, illetőleg az értékesítésből befolyt összegekre a rendelkező részben írt mértékű vagyonelkobzást rendelt el. A megyei bíróság ítéletének részbeni megváltoztatására III.r., IV.r. és V.r. vádlottak cselekményének részben eltérő minősítése, I.r., IV.r. és V.r. vádlottakkal szemben kiszabott büntetések, IV.r., V.r., VI.r. és IX.r. vádlottakkal szemben elrendelt vagyonelkobzás miatt került sor a Be. 372.§

(1)bekezdése alapján. Megváltoztatással nem érintett részeiben a megyei bíróság ítéletének valamennyi rendelkezése törvényes és megalapozott, azt az ítélőtábla a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla I.r. vádlott által

1. március
2. napjától
3. szeptember
4. napjáig, III.r., IV.r., V.r. és IX.r. vádlottak által az első fokú ítélet kihirdetésétől a másodfokú ítélet hozatalának napjáig előzetes fogvatartásban eltöltött időt a szabadságvesztés büntetésbe történő továbbfolyóan beszámította a Btk.
5. § /1/. bekezdése alapján. G y ő r,
6. január
7. napján Dr.Nagy Zoltán sk. .Miklós Mária sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó ZÁRADÉK: Dr.Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja Ez az ítélet és a Vas Megyei Bíróság
8. március
9. napján kelt 8.B.229/2007/
10. számú ítéletének meg nem változtatott része I.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r. és IX.r. vádlottakkal szemben jogerőre emelkedett és végrehajtható. G y ő r,
11. január
12. napján .Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: