Kfv.I.35.503/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Fekete Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Baktiné dr. Tóth Judit jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály Észak-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon 12.K.21.167/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- szeptember 25-én kelt 12.K.21.167/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 12.K.21.167/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy alperesnek 10.000 /azaz perköltséget. fizessen tízezer/ meg 15 forint Bíróság napon belül az felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 20.400 /azaz húszezer-négyszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes munkáltatója
- november 2-án önkéntes nyugdíjpénztári adomány címén 1.350.000 Ft-ot utalt át a Nyugdíjpénztárnál vezetett egyéni számlájára. Felperes az összeget a tárgyévi személyi jövedelemadó bevallásában egyéb összevonás alá eső bevételként nem vallotta be, míg utána a kapcsolódó adókedvezményt igénybe vette. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/
- évre vonatkozóan a felperesnél személyi jövedelemadó adónemre bevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A vizsgálat eredményeként a
- december
- napján kelt 6302097395 számú határozatával a felperes terhére 499.940 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest az adóhiány, 249.970 Ft adóbírság és 89.686 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Indokolása szerint felperes a személyi jövedelemadóról szóló
- évi CXVII. törvény /a továbbiakban: Szja tv./ 4.§-ának /1/ bekezdésében, 28.§-ának /1/ bekezdésében foglaltak ellenére a munkáltatója által nyújtott támogatást - a Nyugdíjpénztár igazolása ellenére - bevallani elmulasztotta, amely terhére adókülönbözetet eredményezett. Az adóbírság és késedelmi pótlék fizetési kötelezettsége az adózás rendjéről szóló
- évi LXXXV. törvény /a továbbiakban: Art./ 170.§-ának /1/ bekezdésén, 171.§-ának /1/ bekezdésén, 165.§-ának /1/ bekezdésén alapult. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
- április
- napján kelt 8529305381 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a munkáltatója mulasztására hivatkozással vitatta az adóbírság és késedelmi pótlék kiszabásának jogszerűségét. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint az adóköteles egyéb jövedelemről az igazolást a biztosítópénztárnak kellett kiadnia, a befizető személyét, így a felperes munkáltatóját adóelőleg-levonási és tájékoztatási kötelezettség nem terhelte. Az APEH elnökének 8004/2004./ÁEÉ13./ számú tájékoztatója is ezt tartalmazta. A feltárt adóhiány tehát a felperes, és nem a munkáltató illetve nem a nyugdíjpénztár mulasztására vezethető vissza, ezért az Art. 170.§-ának /5/ bekezdésére alapítottan a felperes az adóhiány, továbbá a késedelmi pótlék fizetésének kötelezettsége alól nem mentesülhet. A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítésével a terhére kiszabott szankciók törlését kérte. Álláspontja szerint az ítélet sérti az Art. 170.§-ának /5/ bekezdését, az Szja tv. 46.§ának /1/ bekezdését. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az Szja tv. 4.§-ának /1/ bekezdése alapján jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada. Az Szja tv. 28.§-ának /1/ bekezdése értelmében egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt összeg. Az elsőfokú bíróság e jogszabályhelyek alapján helytállóan állapította meg, hogy a felperes egyéni számláján jóváírt összeg összevonandó egyéb jövedelemnek minősült. Az Szja tv. 46.§-ának /1/ bekezdése szerint a kifizető, a munkáltató a kifizetéskor /a juttatáskor/ megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki /juttat/, amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi. E jogszabályhelyre a felperes tévesen alapította munkáltatójának adóelőleg-levonási kötelezettségét, ugyanis felperes munkáltatója az adomány nyújtásakor adományozónak /és nem munkáltatónak/ minősült, ezért adólevonási kötelezettség sem terhelte. Az Art. 170.§-ának /5/ bekezdése alapján nem állapítható meg adóbírság az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett. A felperes a perben a Pp. 164.§-ának /1/ bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére nem bizonyította, hogy részére a munkáltatója valótlan adóigazolást adott volna. A nyugdíjpénztár által kiadott adóigazolásból, továbbá a személyi jövedelemadó bevallás útmutatójából ugyanakkor félre nem érthetően megállapítható, hogy a jóváírt összeg a pénztár igazolása szerint, egyéb jövedelemnek minősült. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg tehát, hogy az alperes a feltárt adóhiánynak minősülő adókülönbözet után jogszerűen szankcionálta a felperest. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték mértékéről és viseléséről az Itv. 50.§-ának /1/ bekezdése, és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján határozott. Budapest,
- december
- Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró