Kfv.37127/2008/5 – Kúria

Kfv.IV.37.127/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Berke Barna ügyvéd által képviselt felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Főigazgatója jogutódja alperes ellen reklám-felügyeleti bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Baranya Megyei Bíróság

1. december
2. napján kelt 7.K.21.265/2007/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 7.K.21.265/2007/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 /húszezer/ forint elsőfokú és 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500 /tizenhatezer-ötszáz/ forint kereseti és 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a Zrt. több nagyáruházában a pénztárak felett cigarettatárolókat állított fel, melyek 2-2 oldalán a logó és az „Imagine that” felirat látható, míg az eladótér, illetőleg a pénztárral szembeni oldalaknál „Mindig többet adunk a napsütés igazi ízével” szlogennel ötféle gyártmány dobozának képét helyezte el. A doboz valamennyi oldalán feltüntetésre került a „A dohányzás súlyosan károsítja az ön és környezetében élők egészségét” felirat. A Baranya Megyei Közigazgatási Felügyelősége reklám-felügyeleti ellenőrzéseket végzett, majd a
6. Hivatal Fogyasztóvédelmi hatáskörében helyszíni november
7. napján kelt 6/1446/
8. számú határozatával 920.000 Ft reklám-felügyeleti bírságot szabott ki a felperesre, egyúttal a jogsértő reklámtevékenység folytatását megtiltotta. A jogsértést a gazdasági reklámtevékenységről szóló
9. évi LVIII. törvény /a továbbiakban: Grtv./
10. § /1/ bekezdésére és
11. § h/ pontjára alapozta. A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a
12. május
13. napján kelt HAJ-52-3/
14. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és a reklám-felügyeleti bírság összegét 850.000 Ft-ra csökkentette. A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a határozat sérti a Grtv.
15. § /4/ bekezdés b/ pontjában, a
16. § /1/ bekezdésében foglaltakat; vitatta továbbá azt az alperesi álláspontot, hogy a tárolón kihelyezett tájékoztatásokat elkülönítve, egyenként és egymástól függetlenül kell értékelni. Utalt arra, hogy a Grtv.
17. § h/ pontja a gazdasági reklám fogalmát tartalmi szempontból határozza meg, a formai megoldásokat illetően nem tartalmaz rendelkezést. Szerinte az adott eljárásban a tájékoztatás, a közlés egységét kellett volna alapul venni, mert a címzettek a tájékoztatás hordozójáról - annak több oldalát szükségszerűen és tipikusan észlelve - nem csupán a közléselemet ismerik meg. Hivatkozott a felperes a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló
18. évi LVII. törvény /a továbbiakban: Tpvt./ III. fejezete mellett a Grtv.
19. §-ában és 7/A. §-ában foglaltakba ütköző megtévesztő és összehasonlító reklámok elbírálására, és hatáskörrel bíró jogalkalmazás során versenyjogi és fogyasztóvédelmi normákat együttesen alkalmazandó versenyhatósági gyakorlatra is. Jogszabálysértőnek tartotta az alperesi határozatot a bírság összegének meghatározása, elégtelen indokolása, a mérlegelési jogkörben hozott döntésekkel szemben támasztott jogszerűségi követelmények megsértése okán is. Kifogásolta, hogy az alperes nem indokolta azt sem, hogy mennyiben váltak a tájékoztatások a fogyasztók széles köre számára megismerhetővé; ennek vizsgálata és igazolása hiányában ez a súlyosbító körülmény figyelembe nem vehető. A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, és az alperes
20. május
21. napján kelt HAJ-52-3/
22. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy egyetértett a felperes azon érvelésével, miszerint a hatóság jogsértő módon értékelte önmagukban, egymástól függetlenül különálló közlésekként egy kommunikációs eszköz egyes oldalain feltüntetett feliratokat, mivel azok egységes egészkénti kezelése indokolt. A vizsgált közlésekkel a Pall Mall termékcsalád egyes termékeinek sajátosságairól informálja a felperes a fogyasztókat. A tároló valamennyi oldalán egységesen ugyanannak a márkának, illetőleg az ahhoz tartozó termékeknek az egymáshoz kapcsolódó bemutatására került sor, a vizsgált közlések - a megyei bíróság álláspontja szerint is - egy üzenetként értékelendők. Különállókénti értékelésük túl absztrakt és életszerűtlen, mivel a fogyasztók a kifogásolt közlések észlelésekor minden esetben a márkajelzést meghaladó többlet-információhoz jutnak, a termékbemutatásként értékelt feliratok egyidejűleg történő észlelése útján. A tároló speciális formája, illetőleg az üzletben történő elhelyezése miatt a fogyasztó minden esetben a tároló több egymás melletti oldalát észleli, akár egyidejűleg. A megyei bíróság megítélése szerint is az összbenyomás alapján kell minden esetben megállapítani azt, hogy a tájékoztatás reklámként, avagy termékbemutatásként értékelhető. Erre figyelemmel a megyei bíróság az alperesi határozatot jogszabálysértőnek találta e részében, hiszen nem lehet külön kiragadva a tároló egy-egy oldalán levő feliratokat külön-külön értékelni és megállapítani, hogy az a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvénybe ütközik. Nem osztotta ugyanakkor a megyei bíróság a felperesnek a bírság mértékére és mérlegelésére vonatkozó keresetbeli előadását. Megítélése szerint az alperes megjelölte azokat a körülményeket határozatában, amelyre döntését alapozta, és meg is indokolta, hogy miként, miért úgy értékelt. A megyei bíróság álláspontja szerint az alperesi határozat jogszabályt sértett, tekintettel arra, hogy a felperes nem sértette meg a Grtv.
23. § /1/ bekezdésében megfogalmazott reklámozási tilalmat. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát, másodlagosan - a hatályon kívül helyezés mellett - a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Grtv.
24. § h/ pontjában és
25. § /4/ bekezdés b/ pontjában foglaltakat. Az alperes álláspontja szerint a dohányáru-tároló oldalrészein található vizsgált tájékoztatások önmagukban is a Grtv.
26. § h/ pontja szerint gazdasági reklámnak minősülnek, így együttes értékelésükre nem nyílhat mód. A dohányáru-tároló nem reklám, az egy dohányáruk tárolására - és jelen esetben dohányárura vonatkozó tájékoztatások közzétételére - szolgáló eszköz. Ily módon a dohányáru-tároló egysége nem bírhat kihatással az általa hordozott, külön-külön a Grtv.
27. § h/ pontja szerint gazdasági reklámként értékelhető tartalommal rendelkező információközlésre. Megjegyezte, hogy a tároló négy oldalán levő tájékoztatás teljesen különálló papírlapokon került közzétételre, mely szintén a különálló értékelés szükségszerűségét támasztja alá. Hangsúlyozta, hogy nem az elhelyezés, hanem az egyes tájékoztatási tartalmaknak a Grtv.
28. § /4/ bekezdés b/ pontjában foglaltak szerinti önmagukban való megfeleltethetősége teheti egyedül jogszerűvé a dohánytermékekre vonatkozó tájékoztatásokat. Nem releváns a jogsértés megállapíthatósága tekintetében azon körülmény, hogy esetlegesen egy, vagy több tájékoztatás megfelel a Grtv.
29. § /4/ bekezdésben b/ pontjában foglaltaknak akkor, amikor közöttük van olyan tájékoztatás, amely vonatkozásában nem alkalmazható a kivételi rendelkezés, hiszen csupán ezen, jogsértőnek minősülő közlések - az „Imagine That” feliratok vonatkozásában került sor az eljárás lefolytatására. Leszögezte, hogy - álláspontja szerint - a tárgyazonosság, illetve az azonos percepciós térben való elhelyezkedés még nem tesz több tájékoztatást eggyé, ha azok pl. a tér nem egy síkjában helyezkednek el, mint jelen esetben, ahol a tárolók oldalai a térnek 90 fokot bezáró síkjain találhatók. Utalt arra is az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy hasonló tárgyban, az országban több megyei bíróság a felperesi keresetet elutasító ítéletet hozott. Kérte figyelembe venni azt is, hogy az eszköz egyetlen oldalán sincs árközlés, így a Grtv.
30. § /4/ bekezdés b/ pontjában foglalt törvényi kivétel nem állhat fenn. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. A felperes kérte elbírálását. a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson történő A felülvizsgálati kérelem alapos. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, abból azonban - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések téves alkalmazásával nem jogszerű jogi következtetést vont le. A Grtv.
31. § /1/ bekezdése általános tilalmat fogalmaz meg a dohányáru reklámozására vonatkozóan. A Grtv.
32. § /4/ bekezdés a/, b/ és c/ pontjai a generális tilalom alóli kivételt engednek. A perbeli esetben csakis a b/ pontnak való megfelelőség merülhetett fel. Ezen jogszabályi rendelkezés kizárólag a reklám-tartalmú kommunikáció egy speciális formáját teszi megengedhetővé; azt, amely közvetlenül és direkt módon nem befolyásolja a vásárló piaci döntését, de lehetővé teszi a kifejezetten a termék tulajdonságaira vonatkozó reklámtevékenységet, amely az eladás üzletek belső terében végezhető. helyén, azaz az elárusító A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az alperes azon álláspontjával, hogy a vizsgált reklámtevékenység nem a termék bemutatására szorítkozott, sem az áru összetételére, sem jellemzőire, sem árára vonatkozó tájékoztatást nem tartalmazott; emiatt a közzétett tájékoztatás nem minősülhetett bemutatási tevékenységnek, csakis gazdasági reklámnak, dohányáru tiltott reklámjának. A tevékenység minősítésének helyességén túl helytállóan foglalt állást az alperes abban a kérdésben is, hogy az árubemutatás fogalmának a tájékoztatás akkor felelhet meg, ha az adott dohánytermékről a kizárólagosan megjelenő márkamegnevezésen kívül további - szintén az áru bemutatását szolgáló - információt, az áru tulajdonságait, esetlegesen más, a fogyasztók érdekkörébe tartozó tájékoztatást jelenít meg és egyidejűleg az árközlést is tartalmazza. A vizsgált reklámfelületen a Grtv.
33. § /4/ bekezdés b/ pontja szerinti tartalom megjelenésének hiányában a reklámozás nem volt jogszerűnek tekinthető; erre vonatkozóan további bizonyítás felvételének szükségessége nem merült fel. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy nem értett egyet a megyei bíróságnak az egyes oldalak egységként kezelésére vonatkozó álláspontjával. A reklámozó felületek mindegyikének meg kell felelnie a fenn hivatkozott jogszabályi kritériumoknak ahhoz, hogy ne tiltott reklámnak minősüljenek. Minden oldal külön kezelendő és értékelendő, az ott megjelenő tartalom önállóan - és nem a többi oldallal együttesen - vizsgálható és minősíthető, tehát minden oldalnak, minden látószögből való észlelésekor a jogszabályi előírásoknak megfelelő információt kell nyújtani. A Legfelsőbb Bíróság osztotta e körben is az alperesnek a felülvizsgálati kérelmében kifejtett érvelését. A perben rendelkezésre állt iratanyag alapján - a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - a közigazgatási szervek mérlegelési jogkörükben helyesen alkalmazták a Grtv. bírság kiszabására, a bírság összegszerűségének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit. Az alperes a bírság - mint szankció - alkalmazásának és a bírság mértéke meghatározásának alapjául szolgáló tényállást teljes körűen feltárta, a Ket. és a Grtv. rendelkezéseinek megfelelően. A mérlegelés szempontjait rögzítve e körben is határozatát teljes körűen indokolta, külön részletezve a súlyosbító és enyhítő körülményeket, az összegszerűség megállapítása vonatkozásában, részletesen megjelölve e körülmények mérlegelési szempontként való elfogadásának konkrét indokát. A Pp. 339/B. §-ának követelményével összevetve a felülvizsgált határozatok a mérlegelés tekintetében kívánnivalót nem hagytak maguk után, a megyei bíróság tevékenység indokolatlan volt. által előírt további súlyozási Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy az alperes részéről a reklám-felügyeleti bírság összegének mérséklését éppen az alapozta meg, hogy adott szempontot az alperes az elsőfokú hatóságtól eltérően értékelt, illetve további szempontokat is figyelembe vett. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint így a bírság összegszerűségének megállapítása során relevánsnak értékelhető szempontok figyelembevétele teljes körűen megtörtént, a hatóság logikus és okszerű mérlegelési tevékenységet végzett. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat megsértette, ezért azt a Pp.
34. § /4/ bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és tekintettel arra, hogy a felperes keresete alaptalannak minősült, azt a Pp.
35. § /1/ bekezdésének megfelelően elutasította. A peres eljárás során felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp.
36. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
37. § /1/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/
38. /VI. 26./ IM rendelet
39. § /2/ bekezdésének megfelelően köteles. Budapest,
40. február
41. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő