Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.827/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljárt felperesnek, a Zafiri és Társai Ügyvédi Iroda, dr. Németh Margit ügyvéd által képviselt alperes ellen határozat megtámadása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- március
- napján meghozott 29.P.25.456/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes a keresetében a
- évi CXV. törvény
- §-a alapján annak felülvizsgálatát kérte, hogy az alperes
- május 19-i közgyűlésének összehívása és a határozatok meghozatala törvénysértő volt; a 10/
- számú határozatot konkrétan is sérelmezte. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a kereset elkésettsége miatt, másodlagosan a kereset elutasítását, mert a közgyűlés összehívása, megtartása és a hozott határozatok törvényesek. Az elsőfokú bíróság az ítéletével az alperes
- május
- napján tartott közgyűlésének 10/
- számú határozatát megsemmisítette, egyebekben a keresetet elutasította és megállapította, hogy a perköltségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet indokolása értelmében a lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény (a továbbiakban: Lszt.)
- §
(1)-
(2)pontja alapján előterjesztett kereset az Lszt. 18. §
(7)bekezdésére is figyelemmel határidőben érkezett, ezért azt érdemben vizsgálta az elsőfokú bíróság a
- január
- napján elfogadott alapszabályra is tekintettel. Az alapszabály V/A és az Lszt.
- §
(3)bekezdés d) pontja, valamint a meghívó tartalma alapján a közgyűlés összehívásával kapcsolatos felperesi kifogásokat az elsőfokú bíróság nem látta megalapozottnak. A közgyűlésen hozott
- számú határozat vonatkozásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy arról a meghívó napirendje adatot nem tartalmazott, a napirend a tervezett új tisztségek felállítására és az alapszabály módosítására nem terjedt ki. Rámutatott arra, hogy az igazgatóság tagjainak bővítése alapszabály módosítását igénylő kérdés, amelyhez 2/3-os döntés szükséges. Miután az alapszabály módosítása és új tisztségek létre hozatala nem volt napirendi pontként előre meghirdetve, ezért az azzal kapcsolatos közgyűlési döntéshozatalt alapszabálysértőnek minősítette. Megjegyezte, hogy az alapszabály módosításáról a közgyűlés nem hozott alakszerű határozatot, az Lszt.
- §
(1)bekezdés a) pontja és
- § megsértését is megállapította, amely miatt a 10/
- számú határozatot megsemmisítette. Egyebekben a közgyűléssel kapcsolatos egyéb felperesi kifogásokat nem tartotta megalapozottnak. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett és a kereset teljes elutasítását kérte. Amennyiben az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt a tárgyalás megismétlése, illetve kiegészítése szükséges, akkor az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását indítványozta. Amennyiben pedig a bizonyítási eljárás kiegészítése szükséges a tényállás felderítetlensége miatt anélkül, hogy a Pp.
- §
(2)bekezdés alkalmazása fennállna, akkor a Pp. 252. §
(3)bekezdés alapján kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását. Az alperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a kereset a 60 napos jogvesztő határidő utolsó napjáig a Fővárosi Bírósághoz nem érkezett be, azaz a felperes a keresetlevelet elkésetten nyújtotta be és nem igazolta a felperes, hogy pontosan mikorra esett a közlés időpontja, továbbá sérelmezte, hogy a felperes a keresetlevélben kifejezetten nem támadta meg a 10/2007. számú határozatot. Álláspontja szerint utóbbi miatt az ítélet túlterjeszkedik a kereseti kérelmen, figyelemmel arra is, mert a felperes nem kérte a határozat hatályon kívül helyezését. E miatt szerinte az elsőfokú bíróság a 10/2007. számú közgyűlési határozatot nem helyezhette volna hatályon kívül. Érdemben az Lszt. 15. § és 16. §
(4)bekezdésének felhívásával arra hivatkozott, hogy az alapszabály módosítása és az igazgatóság tagjainak megválasztása határozatok érvénybe lépésének további feltétele nincs, közlése nem szükséges, valamint a meghívónak a határozati javaslatokat, a határozatok tervezett szövegét nem kell tartalmaznia. Utalt az Lszt. 4. §
(5)bekezdésére, továbbá a közgyűlési jegyzőkönyvre, amelynek alapján a közgyűlés először arról döntött, hogy az alapszabályt miként módosítja annak érdekében, hogy a szövetkezet igazgatóságában konzultációs tagi tisztség betöltésre kerülhessen, és a közgyűlés elfogadta az alapszabály javaslat szerinti szövegű módosítását. Kiemelte, hogy a 2/3-os szavazattöbbség megvolt és mivel a közgyűlés bármikor módosíthatja az alapszabályt, ezért az alapszabály ezen módosításának határozata érvényes, a törvényeknek megfelelt; továbbá az alapszabály egységes szerkezetbe foglalására a törvényes képviselőt hatalmazta fel. Mindezek alapján tévesnek tartotta azt az elsőfokú bírósági megállapítást, hogy előbb lettek megválasztva a konzultációs tagok, majd ezt követően került sor az alapszabály módosítására. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt joghatályos fellebbezéssel. A felperes csatlakozó fellebbezését a másodfokú bíróság jogerősen elutasította, így a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdésre is figyelemmel a fellebbezési kérelem korlátaira tekintettel bírálta felül. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg a tényállást, abból helytálló jogi következtetéseket vont le, érdemi döntése indokai alapján megalapozott. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság az alábbiakat emeli ki: Az Lszt. 9. §
(2)bekezdés értelmében a jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet a határozat közlésétől számított hatvannapos jogvesztő határidő alatt kell megindítani a lakásszövetkezet ellen. Az Lszt. 18. §
(7)bekezdésére is figyelemmel az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan állapította meg, hogy a határozat közlése
- június végén történt meg. Ehhez képest a felperes
- augusztus
- napján a Budai Központi Kerületi Bírósághoz érkezett keresetlevele határidőben benyújtottnak tekintendő, figyelemmel a Pp.
- §-ának
(3)bekezdésében foglaltakra. A Pp. 3. §
(2)bekezdés második mondata értelmében a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes keresetlevelében a teljes közgyűlési eljárást és az azon hozott valamennyi határozatot megtámadta. Így annak, hogy utóbb a 10/
- számú határozatot külön kiemelve is sérelmezte a kereset határidőben történt benyújtásában relevanciája nincs és kereset módosítást sem jelent. Mindezek kiemelésével az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes keresetlevelét a törvényi határidőn belül előterjesztettnek kellett tekinteni áttétel folytán, így a keresetet megalapozottan bírálta el érdemben. Az Lszt.
- §
(1)és
(2)bekezdése is a lakásszövetkezet határozatának felülvizsgálatára irányuló keresetről szól, arról azonban nem rendelkezik, hogy ezen túlmenően a kereseti kérelmet a jogsértő határozat vonatkozásában milyen tartalommal kell előterjeszteni. Így annak, hogy a felperes keresetében nem kérte a támadott alperesi határozat hatályon kívül helyezését, illetve megsemmisítését a kereset érdemére kiható jogkövetkezménye nincs és a Pp. 3. §
(2)bekezdés, illetve Pp.
- § szerinti keresethez kötöttség körében sem értékelhető. Ezért az alperesnek az ítélet kereseten túlterjeszkedésére hivatkozása nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság mindezeken túlmenően sem vétett olyan lényeges eljárási szabályt, amely a Pp.
- §
(2)bekezdés alkalmazását megalapozná. A rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok alapján a kereset tehát érdemben elbírálható volt, további bizonyítási indítvány nem volt, így a Pp. 252. §
(3)bekezdés alkalmazására sem volt alap, ezért a másodfokú bíróság érdemben bírálta el a fellebbezést. Az Lszt. az I. fejezetben, az alapvető és ezen belül az alapszabályra vonatkozó rendelkezései körében a 4. §
(5)bekezdésében kimondja, hogy a közgyűlés az alapszabályt - a jelenlévők szavazatának kétharmados többségével - bármikor módosíthatja. Az Lszt. IV. fejezete szabályozza a lakásszövetkezet szervezetét és ezen belül is a közgyűlést. A 15. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása, módosítása, míg a 16. § a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályokat tartalmazza. Így a
(4)bekezdés értelmében a közgyűlési meghívónak előre tartalmaznia kell a közgyűlés tervezett napirendjét is. Mindebből következően miután a közgyűlés módosíthatja az alapszabályt, így arra a közgyűlésre, amelyen az alapszabály módosítása történik alkalmazandók a törvénynek a közgyűlésre kötelezően alkalmazandó egyéb szabályai is. A fenti szabályozásból következően az Lszt. 4. §
(5)bekezdése szerinti alapszabály bármikori módosítása nem jogosítja fel az alperest egyúttal arra is, hogy az Lszt. 15-
- §-aiban foglalt rendelkezéseket félretegye, a közgyűlés összehívására, megtartására vonatkozó szabályokat be nem tartva módosíthassa az alapszabályát a közgyűlésen. Miután a keresettel támadott közgyűlés napirendi pontja között nem szerepelt az alapszabály módosítása, így annak megtárgyalása és elfogadása törvénysértő. Ez önmagában megalapozza a 10/
- számú alperesi határozat jogsértő voltát, így annak bíróság általi megsemmisítését. Mindezek kiemelésével a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján a Pp. 254. §
(3)bekezdésre is figyelemmel indokai alapján helybenhagyta. A felperesnek költségigénye a fellebbezési eljárásban nem volt, az alperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 78. §
(2)bekezdés alapján a perköltségről nem határozott. Budapest,
- március
- . Lizák Tibor sk. a tanács elnöke . Merőtey Anikó sk. sk. Dr. Molnár Ágnes előadó bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző bíró