← Magyarország

Kfv.35042/2007/4 – Kúria

Kfv.I.35.042/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt felperesnek a dr. Ritteródesz Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Közép-dunántúli Regionális Parancsnoksága alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon 11.K.20.204/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. október 3-án kelt 11.K.20.204/2006/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Komárom-Esztergom Megyei 11.K.20.204/2006/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jövedéki hatóság
  6. szeptember 2-án próbavásárlást és ellenőrzést végzett a felperes által … alatt üzemeltetett, nem jövedéki engedélyes kereskedelmi egységében. A hatóság kötelezte a felperest az 1 üveg 0,7 literes bontott (0,65 litert tartalmazó) Napoleon Brandy származásának igazolására. A felperes a hatóság felhívására bemutatta az Rt. nem jövedékes kereskedelmi egysége által kiállított számlát és úgy nyilatkozott, hogy az italt nem továbbértékesítésre, hanem reprezentációs célból és saját fogyasztásra vásárolta, tartotta. Az első fokú hatóság - jövedéki törvénysértés miatt - kötelezte a felperest 30.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 4964/
  7. VPRP II. számú határozatában az első fokú határozatot helybenhagyta. Az alperes érdemi döntését a
  8. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Jöt.)
  9. §

(2)bekezdésében,
  1. §-ában foglaltakra alapította. A felperes kérte. keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak találta és az alperes határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérte annak hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását. A felperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban nincs helye bizonyítás felvételének, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. Az ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az iratellenes, a logika szabályaival ellentétes, nyilvánvalóan okszerűtlen tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít (Pp.
  2. §
(1)bekezdése, BH 2002.29). Nem állapítható meg jogszabálysértés akkor, ha a fél jogi álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség (BH
  1. 639.). A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy a jogerős ítélet iratszerűen rögzíti nemcsak az ital beszerzésére, tárolására, fajtájára, mennyiségére, hanem a továbbértékesítési, forgalmazási cél hiányára utaló adatokat és körülményeket is, és helyes ténybeli következtetést tartalmazva rögzíti, hogy a felperes az italt üzletfelei, ügyfelei számára reprezentáció - üzleti vendéglátás - céljából szerezte be, ekként tartotta és használta. A jogerős ítélet megfelel a Pp.
  2. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, részletes és okszerű indokát adja annak, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok közül mit, miért és milyen súllyal értékelt, illetve az alperes által hangsúlyozott felülvizsgálati kérelemben is kiemelt - körülménnyel szemben miért a felperesi érvelést alátámasztó bizonyítékokat fogadta el ügydöntő jellegűnek. A megyei bíróság ténybeli következtetései nem tévesek, mivel helytállóan, egyenként és egybevetve, okszerűen értékelik a bizonyítékokat, azaz a helyszín, a jegyzőkönyv, és könyvelés, a számla adatait, az ital jellegét, fajtáját, az itallapot és a tanúvallomásokat valamint az ezekből megállapítható körülményeket. A megyei bíróság a jogszerűen megállapított tényállásnak és a Jöt. rendelkezéseinek egybevetése alapján helyes jogkövetkeztetéssel állapította meg, hogy a perbeli esetben a Jöt. 110. §
(2)és
(3)bekezdése, a 113. §
(1)bekezdése - jogellenes magatartás hiányában - nem alkalmazható. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pernyertes felperest a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nem ügyvéd és nem jogtanácsos képviselte, tárgyalás tartására nem került sor, így javára perköltséget megállapítani nem lehetett (Pp. 75. §). A felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezés az 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontjában és a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-ában foglaltakon alapul. Budapest,
  3. január
  4. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.