← Magyarország

Mfv.10198/2008/3 – Kúria

Mfv.I.10.198/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kiss Sándor ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a Hinkelné dr. Seeler Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen felmondás jogellenességének megállapítása iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál 1.M.219/

  1. szám alatt megindított és másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.404/2007/
  2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
  3. január
  4. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei 3.Mf.21.404/2007/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi az I. rendű felperest 19.000 /tizenkilencezer/ forint, a II. rendű felperest 26.000 /huszonhatezer/ forint felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére az alperes részére tizenöt napon belül. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság az 1.M.219/2004/
  6. számú ítéletével elutasította a felpereseknek az alperes rendes felmondása jogellenességére alapított jogkövetkezményei iránti keresetét. Az ügyben a felperesek által előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős elsőfokú ítéleti tényállás szerint a rendes felmondás jogát az erre feljogosított személyek gyakorolták. Az ügyvezető, H. K.
  7. november 19-én meghatalmazást adott a felperesek ügyében
  8. február 13-án jognyilatkozatot tevő Sz. L-nak és K. H-nek (többek között) arra, hogy munkáltatói jogkör gyakorlóként eljárjanak. Az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezés folytán meghozott másodfokú ítéletet a Legfelsőbb Bíróság az Mfv.I.10.926/2006/
  9. számú végzésével hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. A végzés az Mt.
  10. §

(2)bekezdésében foglaltak érvényesülése vizsgálatát írta elő. Ennek során értékelni kellett a felperesek nyilatkozatait, azok tartalmi összefüggéseit, továbbá ennek eredménye alapján szükség szerint - a fellebbezések érdemi érvelését. A megismételt fellebbezési eljárásban a felperesek fellebbezésüket változatlan tartalommal fenntartották. a A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.404/2007/
  1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét azzal hagyta helyben, hogy a tolmácsdíjat az állam viseli. A másodfokú bíróság a felpereseket az alperes javára másodfokú perköltségben marasztalta, megállapította, hogy a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A munkáltatói jogkör gyakorlásáról az Mt.
  2. §
(2)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a következőket állapította meg. H. K. a munkavállalókat személyesen, értekezleten tájékoztatta arról, hogy a munkáltatói jogkört - meghatalmazása folytán - K. H. és Sz. L. fogja gyakorolni, ezt a tényt a felperesek nem vitatták, ebből következően tudták, hogy a munkavállalók felett, tehát felettük is ki jogosult munkáltatói jogkörgyakorlóként eljárni. A másodfokú bíróság külön is értékelte a felperesek keresetlevelét, azt a tényt, hogy az alaki érvénytelenségi okra ebben nem, csupán a
  1. október 28-ai tárgyaláson hivatkoztak, továbbá értékelési körbe vonta a II. rendű felperesnek az 1.M.220/2004/
  2. számú jkv.
  3. o.
  4. bekezdésében lévő határozott nyilatkozatát. A másodfokú bíróság mérlegelési körbe vonta az I. rendű felperesnek a
  5. június 17-én megtartott tárgyaláson tett személyes előadását, illetve a német ügyvezetéshez
  6. novemberében írt levelét, Sz. L. és K. H. személyes előadását, L. M. K. I. tanúvallomását. A bizonyítékok Pp.
  7. §
(1)bekezdése szerinti mérlegelése alapján a másodfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a német ügyvezető az írásbeli meghatalmazással a munkáltatói jogkör gyakorlását átruházta, ezt a munkavállalókkal szóban közölte, ezért a felpereseknek tudniuk kellett arról, hogy e jogkörben K. H. és Sz. L. járhat el [Mt. 74. §
(2)bekezdés]. A fentieken túlmenően a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben helytállónak találta. Ezért azt - indokolásbeli kiegészítéssel helybenhagyta [Pp. 253. §
(2)bekezdés]. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértését panaszolták az alperesi képviselő
  1. november 17-ei tárgyaláson tett előadása és az alperes ügyvezetőjének az 1.M.219/2004/
  2. számú jkv.
  3. o.
  4. bekezdésében tett nyilatkozatai tekintetében. A II. rendű felperes fenntartotta a
  5. november 13-ai tárgyaláson tett előadását. Mindezekből a felperesek álláspontja szerint okszerűen nem következhet az a jogerős ítéleti megállapítás, hogy tudomást szereztek a munkáltatói jogkör átruházásáról. A felperesek ellentmondásosnak ítélték, hogy a figyelmeztetés jogával közvetlenül az ügyvezető élt, illetve, hogy az I. rendű felperes neki ajánlotta fel a munkaviszonya megszüntetését. Utaltak továbbá a munkáltatói jogkör gyakorlásáról készült korábbi írásbeli értesítésre. Mindezek miatt a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, a keresetüknek helytadó határozat meghozatalát kérték aszerint, hogy a Legfelsőbb Bíróság állapítsa meg a munkaviszonyuk jogellenes megszüntetését. Kérték továbbá az alperes perköltségben és felülvizsgálati eljárási költségben való marasztalását. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felperesek felülvizsgálati kérelme nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyező végzése folytán a másodfokú bíróságnak elsősorban a végzésben megjelölt jogszabály alapján kellett értékelnie az első fokú eljárásban beszerzett bizonyítékokat (Mfv.I.10.926/2006/
  6. számú végzés
  7. o. 3-
  8. bekezdése). A (megismételt) másodfokú eljárásban a bizonyítási eljárás kiegészítésére nem került sor. Mindezek miatt annak nem lehet ügydöntő jelentőséget tulajdonítani, hogy a II. rendű felperes a felülvizsgálati kérelmében fenntartotta a megismételt eljárásban tett előadását. A jogi képviselővel eljárt II. rendű felperesnek az a nyilatkozata, miszerint minden további (jegyzőkönyv kijavítására irányuló) intézkedés nélkül tudomásul vette a szerinte téves jegyzőkönyvezést, nem alkalmas annak bizonyítására, hogy nem adta elő az 1.M.220/2004/
  9. számú jegyzőkönyv
  10. oldalán, a
  11. bekezdésben rögzítetteket. A munkáltatói jogkör korábbi gyakorlója, H. K. tanúkénti meghallgatásakor a tárgyaláson jelenlévő felpereseknek, jogi képviselőjüknek, illetve K. H.-nek nem volt kérdése, és észrevétele arra vonatkozóan, hogy a tanú „személyzeti ügyekben" adott meghatalmazást K. H.-nek és Sz. L.-nak (1.M.219/2004/
  12. számú jkv.
  13. o.). H. K. tanú meghallgatása
  14. július 5-én volt, a tárgyaláson Sz. L. nem volt jelen (1.M.219/2004/
  15. számú jkv.
  16. o.). Az időmúlásra, és a fentiekre is tekintettel az alperesi jogi képviselőnek a
  17. november 13-ai tárgyaláson Sz. L.-ra hivatkozással tett előadása nem alkalmas H. K. tanú vallomásának cáfolatára, illetve a (korábbi) tanúvallomás és a fél (későbbi) előadása között ellentmondás nem állapítható meg. Mindezek miatt a másodfokú bíróság a Pp.
  18. §
(1)bekezdésének maradéktalan betartásával értékelte a bizonyítékokat, a döntését mindenre kiterjedően, a logika szabályainak is megfelelően meggyőzően indokolta (indokolás 9.o.-12.o.
  1. bekezdése). A munkáltatói jogkör gyakorlókra vonatkozó másodfokú ítéleti megállapítással nem ellentétes, hogy az I. rendű felperes bérpótlék ügyben - mivel nevezetteknél nem járt eredménnyel -, levelet írt az ügyvezetőnek N-ba. A munkáltatói jogkör átruházása továbbá a jogkör gyakorló számára nem zárja ki, hogy egyes ügyeket saját hatáskörben döntsön el (írásbeli figyelmeztetés). Az Mt.
  2. §
(2)bekezdés alkalmazása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a munkaviszony létesítésekor a munkáltatói jogkör (akkori) gyakorlójának személyéről a munkaszerződés (írásbeli tájékoztatás) mit tartalmazott. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.404/2007/5. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. A felperesek a Pp. 78.
(1)bekezdés alapján kötelesek megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. A felülvizsgálati eljárás illetékét az ügyben irányadó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  2. január
  3. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.