Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.139/2006/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- július
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt az I.r. vádlott és társai ellen indított bűnügyben a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- augusztus
- napján kihirdetett KB.II.64/2006/
- ítéletét az I.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. Indokolás: A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- augusztus
- napján kelt KB.II.64/2006/
- számú ítéletével az I.r. vádlottat hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt halmazati büntetésül 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre, 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá 40.000 Ft vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. A II.r. vádlottat folytatólagosan elkövetett szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt 200 napi tétel, napi tételenként 450 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A III.r. vádlottat hivatali vesztegetés bűntette miatt 6 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte. Az első fokú ítéletet a katonai ügyész, a II.r. és a III.r. vádlott tudomásul vették. Az I.r. vádlott és védője 3 napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozata bejelentésére, majd a törvényes határidőn belül a hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vád alóli felmentés, illetve másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.144/
- számú átiratában az első fokú ítélet tényállásának kiegészítését indítványozta az I.r. vádlott által megszegett rendelkezések felhívásával. E kiegészítéssel már alkalmasnak tartotta az első fokú ítéletet a felülbírálatra, amelynek tényállásából álláspontja szerint az elsőfokú bíróság szükségszerűen következtetett az I.r. vádlott bűnösségére és törvényesen minősítette cselekményeit is. Mivel az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetést arányosnak és méltányosnak tartotta, indítványozta az első fokú ítélet helybenhagyását. A nyilvános ülésen az I.r. vádlott védője perbeszédében elsősorban az ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványt. Részletesen ki nem fejtett álláspontja szerint ugyanis az elsőfokú bíróság által megvizsgált bizonyítékok között ellentmondások mutatkoznak, amelyek feloldására nem került sor. Ennek alátámasztására becsatolt egy, a munkaügyi bíróság előtt folyamatban lévő ügyben készült tárgyalási jegyzőkönyvet, amely a III.r. vádlott tanúvallomását tartalmazza. Véleménye szerint az I.r. vádlott tagadásával szemben a III.r. vádlott állítása áll, és további bizonyítékok a tényállás megnyugtató tisztázása érdekében nem kerültek beszerzésre. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság tényből tényre helytelenül következtetve állapította meg védence bűnösségét. Ezért elsősorban az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére, másodsorban pedig védence felmentésére tett indítványt. A másodfokú katonai ügyészségnek a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az írásban előterjesztett indítványát változatlan tartalommal fenntartotta. A tényállás kiegészítését követően az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. E felülbírálat azonban - figyelemmel a Be. 349.§
(1)bekezdésére - csak az ítéletnek a fellebbezéssel érintett az I.r. vádlottra vonatkozó részére terjedt ki, mivel a megyei bíróság katonai tanácsának ítélete a II. és III.r. vádlottak vonatkozásában jogorvoslatok hiányában jogerőre emelkedett. A fellebbezések nem alaposak. A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az I.r. vádlott tekintetében az eljárási szabályokat betartva folytatta le a bizonyítási eljárást. A rendelkezésére álló bizonyítékokat megvizsgálta, értékelési körébe vonta és meggyőző indokát adta annak, hogy az I.r. vádlott tagadásával szemben miért fogadta el a III.r. vádlott bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomását. A másodfokú bíróság nem osztotta a védő azon véleményét, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok között ellentmondások mutatkoznának, és azok nem bizonyítják meggyőzően az I.r. vádlott bűnösségét a közélet tisztasága elleni bűncselekményben. A III.r. vádlott az Ir. vádlottra tett terhelő vallomását, az intézkedés megtörténtét és annak okát - mely szerint a III.r. vádlott ittas volt alátámasztotta az I.r. vádlott saját és a tanú2 vallomása is. Az elsőfokú bíróság logikus indokát adta, hogy a pénz átadását illetően a tanu2 vallomása miért aggályos, és mérlegelési jogkörében miért a III.r. vádlott önmagát is terhelő vallomását fogadta el e körben is. A másodfokú bíróság nem tartotta indokoltnak további bizonyítás felvétele révén a védő által csatolt irat ismertetését és tárgyalásra történő áttérést, ezért a védő bizonyítási indítványát - amely az ügy megítélése szempontjából új körülményt nem jelentett volna - mint szükségtelent elutasította. E tényállás a másodfokú katonai ügyészség indítványának megfelelően - mivel az a Be. 351.§
(2)bekezdés b/ pontja szerint hiányos - csak az I.r. vádlott által megszegett rendelkezések felhívásával szorul kiegészítésre. Erre figyelemmel a másodfokú katonai tanács a Be. 352.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján a tényállást kiegészíti: „Az I.r. vádlott az általa megvalósított cselekménnyel megszegte a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III.1.) BM Rendelet 6.§
(1)bekezdésében írt intézkedési és eljárás kezdeményezési kötelezettségét". E kiegészítéssel az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, így azt a másodfokú bíróság elfogadta felülbírálata alapjául. Erre figyelemmel nem tartotta alaposnak a védő első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére tett indítványát. A vádlott és védője által felmentés érdekében bejelentett fellebbezés sem vezethetett eredményre. Az elsőfokú bíróság helyesen következtetett az I.r. vádlott bűnösségére és helyesen minősítette e vádlott cselekményeit is. Az I.r. vádlott azzal, hogy járőrútvonalát elhagyta, megvalósította a Btk. 348.§
(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségét, azzal pedig, hogy szolgálati kötelezettségeit megszegve hivatali működésével kapcsolatban 40.000 Ft-ot fogadott el, a Btk. 250.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés szerint minősülő hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettét is elkövette. Az elsőfokú bíróság helyesen vonta értékelési körébe a számba vehető bűnösségi körülményeket és nem tévedett, amikor az I.r. vádlottal szemben egy év hat hónapi szabadságvesztés kiszabását látta arányosnak. Annak mértékét a vádlott cselekményéhez mérten arányosan, végrehajtási fokozatát törvényesen állapította meg és a közélet tisztasága elleni bűncselekményt elkövető vádlottal szemben a bírósági gyakorlattal egyezően alkalmazott közügyektől eltiltás mellékbüntetést is. Törvényesen járt el akkor is, amikor a jogtalan vagyoni előny tekintetében vagyonelkobzást mondott ki e vádlottal szemben. A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az első fokú ítélet enyhítésére sem látott lehetőséget. Az első fokú ítélet további rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokainál fogva - az I.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Dr. Ruzsás Róbert hb. ezredes sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. alezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. alezredes sk. bíró A Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsának vonatkozásában jogerős és végrehajtható. . Ruzsás Róbert hb. ezredes sk. a tanács elnöke ítélete az I.r. vádlott