Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.703/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Strasser Tibor ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ....jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- március
- napján meghozott, 19.P.20.689/2008/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra további 10.500 (tízezerötszáz) forint kereseti és 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes sajtó-helyreigazítás iránti kereseti kérelmében olyan tartalmú helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest, amelyből megállapítható, hogy a ...-én a ...ben megjelent „..." című cikkben a személyére vonatkozóan valótlan állítások kerültek közzétételre. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a cikkben pontos adatokat közölt a cégnyilvántartás alapján a felperes kültagsági viszonyáról és egy létező önkormányzati vitáról számolt be, amely olyan véleménynyilvánítás, ami nem ad alapot a helyreigazításra. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa szerkesztett ... című napilapban a ...-én megjelent cikkel azonos helyen és betűszedéssel az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: Lapunk ...-i számában az „..." című cikkben olyan hamis látszatot keltettünk, hogy a... azért halmozott fel többmilliós tartozást a ... Önkormányzattal szemben, mert a betéti társaság kültagja, felperes neve az egyik helyi, ...-alapszervezet vezetője". Az ezt meghaladó keresetet az elsőfokú bíróság elutasította. A képviselettel kapcsolatos költségekről úgy rendelkezett, hogy azokat a peres felek maguk viselik, míg a le nem rótt illetékből az alperes által szerkesztett lapot kiadó gazdasági társaságot és a felperest egyaránt 10.500-10.500 Ft megfizetésére kötelezte a Magyar Államnak külön felhívásra. Az ítélet indokolásában hivatkozott az Alkotmány
- §
(1)bekezdésére, a sajtóról szóló
- évi II. törvény
- és
- §-ában foglaltakra, valamint a Ptk.
- §
(1)bekezdésére, a 85. §
(1)bekezdésében foglaltakra, továbbá ismertette a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó legfelsőbb bírósági PK 12.,
- és
- számú állásfoglalásban rögzítetteket és a 36/
- (VI. 24.) alkotmánybírósági határozatot és annak indokolását. Kiemelte, hogy a közszereplést vállaló személyeknek vállalniuk kell azt is, hogy a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri cselekedeteiket, így türelemmel kell lenniük a kritikai megnyilvánulásokkal szemben. A felperes helyi szinten az egyik párt alapszervezetének vezetőjeként ilyen közszereplést vállalt. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a cégnyilvántartás adataival szemben a felperes nem tudta bizonyítani azt, hogy a betéti társaságban kültagi viszonya megszűnt, ezért az erre vonatkozó helyreigazítási igényét elutasította, és elutasította azt az igényt is, mely arra vonatkozott, hogy az ... erős emberének titulálták, mert ez a megfogalmazás olyan alperesi értékítéletnek és véleménynek minősül, ami nem lehet helyreigazítás tárgya. Helyt adott azonban annak a felperesi keresetnek, mely arra irányult, hogy megalapozatlanul hozták összefüggésbe személyét a betéti társaság által felhalmozott tartozásokkal. E körben kereshetőségi jogát is megállapította, figyelemmel a cikkben alkalmazott megfogalmazásra, amely szerint azt a valós tényt, hogy a felperes a tartozást felhalmozó társaságban kültagként szerepel továbbá, hogy a betéti társaság jelentős összegű tartozást halmozott fel a cikk olyan színben tüntette fel, mintha a két való tény között okozati összefüggés állnak fenn. Ezt az összefüggést azonban az alperes nem bizonyította, ezért ebben a körben az elsőfokú bíróság a helyreigazítást elrendelte. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállásból helytelen jogi következtetést vont le. Kifejtette, hogy a helyreigazítási kérelemből kitűnik, hogy a felperes is magyarázatnak, tehát véleménynek minősítette a cikkben található ok-okozatra vonatkozó közlést, így a PK
- számú állásfoglalás értelmében helyreigazításra a szerkesztőség nem kötelezhető. Rögzítette, hogy a felperes helyi szocialista alapszervezetben elfoglalt beosztása tény és az ebből levont következtetés, a társaság adósságának, illetve tetemes felhalmozódásának magyarázata pedig olyan vélemény, amely tekintetében helyreigazítás nem rendelhető el. Hivatkozott arra is, hogy a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a ... tartozása kérdésében a felperes sajtó-helyreigazítás iránti igényt nem érvényesíthet. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(3)bekezdésének megfelelően csupán a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között bírálhatta felül. Ebben a körben eljárva a másodfokú bíróság az alperes fellebbezését alaposnak találta. Az elsőfokú bíróság helyesen ismertette a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó speciális anyagi és eljárásjogi szabályokat, a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásait, az Alkotmánybíróság határozatát és annak indokolását, ezért arra a Fővárosi Ítélőtábla csak visszautal. Ki kell azonban emelni a PK
- számú állásfoglalást, amely szerint a kifogásolt sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni, a kifejezéseket nem formális megjelölésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni. A közlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni, és az értékelésnél tekintettel kell lenni a társadalmilag kialakult közfelfogásra is. Véleménynyilvánítás, értékelés vagy bírálat önmagában nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. A per során az nem volt vitatott, hogy a felperes a ... tagja volt, az sem, hogy a betéti társaság „hatalmas tartozást halmozott fel az önkormányzattal szemben", ezen kívül a felperes mint az ... kőbányai szervezetének vezetője befolyásos személynek tekinthető. Ebből a három, a felperes által sem vitatott tényből pedig az alperesi lap vonhatott le olyan következtetést, hogy a tartozás ún. felhalmozása összefüggésbe hozható a felperes pártbeli tisztségével. Ennek alátámasztására szolgál a cikk más része, amelyben a felperes egyéb kapcsolatairól, egyesületi tisztségéről, szociális bizottsági tagságáról számolt be. A szövegösszefüggések vizsgálata alapján megállapítható volt, hogy az alperes saját meggyőződésére alapítva vont le olyan következtetést, fogalmazott meg olyan véleményt, amely miatt a PK
- számú állásfoglalás III. pontjában foglaltakra tekintettel a felperes helyreigazítási kérelme nem tekinthető megalapozottnak. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, a keresetet teljes egészében elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú és a fellebbezési eljárásban felmerült perköltségről a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján határozott, figyelemmel a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(3)és
(5)bekezdésében foglaltakra és a 6/
- (VI. 26.) IM rendeletre. Budapest,
- június
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s. k. a tanács elnöke . Győriné dr. Maurer Amália s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Böszörményiné dr. Kovács Katalin s. k. bíró