Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.914/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Schiffer András ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Helmeczy László ügyvéd (címe), dr. Izsó Ignác ügyvéd (címe) és dr. Pósik Tamás ügyvéd (címe) által képviselt Magyar Labdarúgó Szövetség (alperes címe) alperes ellen, közérdekű adat kiadása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- április
- napján meghozott, 19.P.21.028/2008/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.000 (tizenkettőezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 24.000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperesi egyesület
- január 17-én az alpereshez benyújtott kérelmében a Magyar Labdarúgó Szövetség azon fellebbviteli licencadó testületét alkotó személyek névsorának nyilvánosságra hozatalát kérte, akik
- július végén döntést hoztak a ... licencének visszavonásáról. Az alperes válasza szerint a klub licencszabályzata titoktartási kötelezettséget ír elő a munkatársak és a testületi tagok tekintetében. Azt is közölték, hogy a kérelmet az UEFA illetékeseihez eljuttatják és várják az UEFA állásfoglalását ezzel kapcsolatban. A felperes ezt követően keresetet terjesztett elő a bíróságnál, amelyben az alperest arra kérte kötelezni, hogy a ... licencének visszavonásáról
- júliusában határozatot hozó fellebbviteli licencadó testület névsorát, mint közérdekből nyilvános adatot szolgáltassák ki. Álláspontja szerint az alperesi szövetség egyéb közfeladatot ellátó szervezet, ezért testületének hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adatát is nyilvánosságra kell hoznia. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy közfeladatot ellátó szervezetnek minősül. Álláspontja szerint a kérelem formailag, tartalmilag is hiányos. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperessel a ... licencének visszavonásáról
- július
- és 31-e között határozatot hozó fellebbviteli licencadó testület névsorát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Úgy rendelkezett, hogy a le nem rótt 21.000 Ft kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet indokolásában az alperesi védekezésre tekintettel elsőként a kérelem formai hiányosságait vizsgálta. Kifejtette, hogy valóban nincs olyan előírás a jogszabályi rendelkezésekben, miszerint az adatot kérő igazolni lenne köteles a jogalanyiságát, az Avtv.
- §
(4)bekezdése alapján pedig fél lehet a perben még olyan szerv, vagy személy is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perben a felperes a jogalanyiságát egyébként hitelt érdemlően igazolta. Ezen túlmenően a felperes pontosan megjelölte, hogy mely döntést hozó testület névsorának kiadását kéri, ugyanis egyetlen olyan döntés született, amikor az MLSZ elnöksége által létrehozott új összetételű másodfokú licencadó testület visszavonta a ... licencét. Erre figyelemmel tehát érdemben vizsgálta a keresetet. Hivatkozott az Alkotmány 70/D. §
(1)és
(2)bekezdésére, amelyből megállapítható, hogy a rendszeres testedzés kereteinek biztosítása állami feladat, tehát közfeladat. Utalt a sportról szóló
- évi I. törvény preambulumára, amely rögzíti, hogy a sport szervezésében állami feladatok vannak. Közérdekű tevékenységként rögzíti a törvény bevezetője, hogy az állam támogatja a versenysportot is. A sporttörvény
- §
(1)bekezdése szerinti országos sportági szakszövetségnek minősül az alperes. Ez a szakszövetség definíció azt jelenti, hogy az a szervezet sportágában, kizárólagos jelleggel a törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott feladatokat lát el, törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség munkájában a kizárólagosságot az állami felhatalmazás adja. Tehát részben átruházott állami feladatokat, így közfeladatokat látnak el. Ennek megfelelően az alperes jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül, amelynek feladatkörébe tartozik az adott sportág a labdarúgás - versenyrendszerének kidolgozása, üzemeltetése. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint nyilvánvalóan beletartozik ebbe a körbe annak meghatározása is, hogy milyen feltételekkel jogosultak a sportszervezetek részt venni az MLSZ által szervezett bajnokságokban. Utalt ezt követően a sporttörvény 22. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján fennálló szakszövetségi feladatra. Mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy az alperes az Avtv. hatálya alá esik a közérdekű adatok, illetve a közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában. Így egyértelműen megállapítható volt, hogy az alperes kérdéses testületének összetétele, a tagok nevei nyilvános adatnak minősülnek az Avtv. 19. §
(4)bekezdése alapján, ezért a kért adat kiadására kötelezte az alperest. Az elutasító rendelkezés az ítéletben arra vonatkozott, hogy a bíróság a
- júliusának második felében hozott határozatra fókuszálta határozatát, míg a pontosított kereset a hónap egészére lett meghatározva. Utalt arra is, hogy alapvetően a kérelemre adott válaszban szereplő elutasítási ok jogszerűségét kell a bíróságnak vizsgálnia, a fel sem tárt UEFA szabályozásra vonatkozó hivatkozás súlytalan, mert ha az ellentétes lenne a hatályos magyar joggal, akkor is az ítéletben ismertetett jogszabályi rendelkezések az elsődlegesek. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fenntartotta álláspontját, hogy a hozzá benyújtott kérelemhez igazolás nem érkezett a felperesi szervezet jogalanyiságára vonatkozóan, így a kérelem formailag hiányos volt. Vitatta, hogy az MLSZ közfeladatot ellátó szervezet lenne. Az alperesi szervezet sem a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabály, sem a közhasznúsági jogszabály alapján nem minősíthető közfeladatot ellátó szervezetnek. A bajnokság szervezése lényegében polgári jogi alapon zajlik, gazdasági szerződések jönnek létre a résztvevők között. Felperesi hivatkozásra tekintettel észrevételezte, hogy jogilag téves értékelés az, hogy a ...ot a nemzeti bajnokság I. osztályából törvénytelenül zárták ki és ezt a bíróság állapította meg. Az eljárt bíróság azt állapította meg, hogy formailag hibás döntések születtek, de arról nem született döntés, hogy a ... tartalmilag teljesítette-e a licencfeltételeket vagy sem. Hivatkozott arra is, hogy nincs pontosan meghatározva, hogy milyen határozat és mikori bizottsági összetétel közlésére tart igényt a felperes, ugyanis
- nyarán - június-júliusban - a ... ügyében több kizáró határozat született, és több különböző összetételű bizottság hozott ezzel kapcsolatban döntéseket. A bizottság tagjai társadalmi munkában végzik feladatukat, a döntés nyomán őket életveszélyes fenyegetések is érték, ezért tiltakoznak az ellen, hogy a nevüket kiszolgáltassák a felperes számára. Az alperes fellebbezése indokolásában utalt az Alkotmánybíróság határozataira is, miszerint a személyes adatok megismerésére irányuló igénynek célhoz kötöttnek kell lennie, míg a felperesi igény előterjesztésének célja nem ismert. Előadta továbbá, hogy a testület titkos szavazással döntött, mivel többségi szavazással hozták meg a döntést, ezért érdemben nem állapítható meg, hogy a bizottság mely tagjai szavaztak a ... kérelmének elutasítása és melyek a kérelem elfogadása mellett. Álláspontja szerint a bíróságnak abban kell dönteni, hogy az adott személyek névviseléséhez, magánéletéhez vagy egyéb személyhez fűződő jogaival kapcsolatban a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabály élvez elsőbbséget vagy sem. Megítélése szerint figyelembe kell venni, hogy az MLSZ tagja a FIFA-nak és az UEFA-nak. Az Alapszabály egyik rendelkezése az, hogy a nemzetközi szervezetek döntéseit kötelezőnek fogadják el a maguk számára. A nemzetközi sportszabályok pedig nem minden esetben állnak összhangban a belső jog rendelkezéseivel. Az MLSZ társadalmi munkában dolgozó bizottsági tagjainak a személye nyilvánvalóan nem vethető össze a felperes által példaként felhozott országgyűlési képviselők, bírák és más nyilvánvaló közszereplő személyekkel. Az alperes indítványozta, hogy a másodfokú bíróság szerezze be a Legfelsőbb Bíróság döntését a korábban folyamatban volt perben. Az alperes azt is előadta, hogy a licencadó testület tagjainak speciális helyzetét igazolja, hogy titoktartási nyilatkozatot tesznek ezek a személyek, a klubok legbelsőbb adatait is megismerhetik a szerződésekre kiterjedően, ezért veszélyes lenne a bizottság adatainak kiadására kötelezése, mert jelenleg is vannak licenccel kapcsolatos ügyek. Ha a bizottsági tagok neve nyilvánossá válik, megvalósulhat, hogy bizonyos érdekekből őket befolyásolni igyekeznek. Minden bajnokság előtt minden benyújtott licenckérelemről döntenie kell a bizottságnak és folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, hogy megfelelően működnek-e a sportszervezetek, egyesületek. Hangsúlyozta, hogy az ... licencügyében még elutasító döntésből is több született. Azon a döntésen kívül, amit utóbb a bíróság hatályon kívül helyezett, egy másik jogerős elutasító döntés is, gyakorlatilag az zárta el az ...-t a bajnokságon való indulástól. Az ... által kezdeményezett per iratai jelen bíróságon megtalálhatók, így abba nyilvánvalóan más is betekinthet. Az ...-nek bizonyosan rendelkezésre állnak az ezzel kapcsolatos összes iratok. Álláspontja szerint elvárható lett volna a felperestől, hogy pontosan jelölje meg, melyik döntésről van szó, vagy legalább is az ügyszámot határozza meg. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, arra alapított érdemi döntése is helytálló, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint helybenhagyta, annak helyes indokai alapján. Általánosságban a Fővárosi Ítélőtábla elsődlegesen azt emeli ki, hogy az Alkotmány 61. §
(1)bekezdése értelmében mindenki jogosult a közérdekű adatok megismerésére. A közérdekű adat megismerhetősége olyan alapvető, alkotmányosan biztosított emberi jog, amely csak abban az esetben korlátozható, ha az megfelel az alapjogi korlátozásokkal szemben fennálló alkotmányos követelményeknek, miszerint csak törvény rendelkezhet róla, és a korlátozás nem érintheti az alapjog lényeges tartalmát. Az Alkotmánybíróság 34/
- (VI. 24.) AB határozatában hangsúlyozta, hogy az információszabadság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan alátámasztottnak, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítően indokolja. A felperes keresetét a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. törvény (Avtv.) rendelkezéseire alapította. Az Avtv.
- és
- §-a szerint a közérdekű adat megismerése iránt bárki igényt nyújthat be, amelynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül tesz eleget. Amennyiben az igény teljesítését megtagadja, annak indokaival együtt 8 napon belül értesítenie kell az igénylőt. Ebben az esetben a kérelmező bírósághoz fordulhat. Az eljárás során a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani. Mindezek alapján a bíróságnak azt kellett vizsgálnia az eljárás során, hogy az alperes jogszerűen, a jogszabályban előírt feltételek fennállása mellett utasította-e el a felperes által előterjesztett kérelmet. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a felperesi kérelem nem szenvedett olyan hiányosságban, amely a megismerni kért adatok kiadását akadályozta volna. A felperesi jogalanyiság igazolása az előzetes eljárásban szükségtelen, ilyen kötelezettséget jogszabály nem ír elő, ezt az alperes válaszában nem is kifogásolta. Az Avtv.
- §
(4)bekezdése pedig azt is kimondja, hogy a perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. Ettől függetlenül a felperes az eljárás során becsatolta az egyesület nyilvántartásba vételéről szóló végzést. A felperes kérelméből egyértelműen megállapítható volt a kért adatok köre, és az alperes is tisztában volt azzal, hogy a felperes mely adatok közzétételére tart igényt, a pert megelőző eljárásban a felperesnek írt válaszából ez egyértelműen kiderült, és nem is jelezte, hogy pontosításra van szükség. Mindezek alapján az alperesnek a felperesi kérelem hiányosságára vonatkozó hivatkozása minden alapot nélkülözött. Mivel az alperes vitatta a perben, hogy egyéb közfeladatot ellátó szervnek minősül, ezért az ügy érdemi felülbírálata során elsőként ebben a kérdésben kellett állást foglalni. Az Avtv. 19. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A
(3)bekezdés szerint az
(1)bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra továbbá bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza. A
(4)bekezdés értelmében ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az
(1)bekezdésben meghatározott szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Avtv. meghatározása szerint a közérdekből nyilvános adat körébe tartozik minden, a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli (
- §
- pontja). A közfeladat és a közpénz fogalmát a jogalkotó jogszabályi szinten nem határozta meg, azonban a Ptk. indokolása megfelelő iránymutatást ad e körben, amikor úgy fogalmaz, hogy a közfeladat általában olyan feladatot jelent, amelyet egyébként az államnak vagy a helyi önkormányzatnak kellene megvalósítania. A közfeladat tartalmilag szélesebb körű, mint amit jogszabály szigorúan vett állami vagy helyi önkormányzati feladatként meghatároz. Ennek megítélésénél annak van jelentősége, hogy az érintett szerv által ellátott feladat közcélúnak tekinthető-e, amelynek eldöntésekor az adott szervre irányadó speciális jogszabályi rendelkezéseket kell alapul venni. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság az Alkotmány 70/D. §-ára, amelynek
(1)bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. A
(2)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Az Alkotmány rendelkezésével összhangban a sportról szóló
- évi I. törvény (Stv.) preambuluma az állam feladataként határozza meg, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az állam támogatja a versenysportot, sportolóinknak a nemzetközi sportéletben való részvételét, kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az olimpiai és paralimpiai eszmének. Az Stv.
- §
(1)bekezdése szerint az országos sportági szakszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben , valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A
(3)bekezdés értelmében az országos sportági szakszövetségre - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az egyesületi jogról szóló
- évi II. törvény (Et.) társadalmi szervezetekre és a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A
- §
(2)bekezdése alapján a szakszövetség a közhasznú szervezetekről szóló
- évi CLVI. törvény (Kszt.) szabályai alapján közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősíthető. A törvény
- §
(1)bekezdése részletesen meghatározza a szakszövetség feladatát. Többek között idetartozik a sportág versenyrendszerének a nemzetközi szabályokkal összhangban való kialakítása, annak alapján a sportág versenyeinek szervezése. A 23. §
(2)bekezdése kimondja, hogy amennyiben a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, úgy a versenyszabályzatban külön rendelkeznie kell a hivatásos vagy a vegyes bajnokságban részt vevő sportszervezetekkel, illetve sportolókkal szemben támasztott követelményekről. A 26. §
(1)bekezdése szerint a szakszövetség elsősorban a tagdíjakból, szponzori bevételekből, a kereskedelmi jogai értékesítéséből származó bevételekből, valamint központi költségvetési , önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik. A
(2)bekezdés előírja, hogy a szakszövetség csak olyan gazdasági vagy közhasznú társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét. A 27. §
(1)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a szakszövetség működése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. Az Stv.
- § d) pontja értelmében az állam a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében részt vesz a versenysport finanszírozásában. Ezen szabályozásra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint az alperesi szövetség a köz érdekében eljáró, egyéb közfeladatot ellátó szervezet. Ezt támasztja alá a feladatok és a gazdálkodás részletes törvényi szabályozása, valamint a működés feletti ügyészi felügyelet, amely mögött az a jogalkotói szándék húzódik meg, hogy az állam a köz érdekében biztosítani tudja ezen a területen a feladatok megvalósítását. Erre figyelemmel a kezelésében levő, működése során keletkezett, a per tárgyát képező személyes adatok pedig közérdekből nyilvános adatok, amelyek kiadása csak abban az esetben tagadható meg, ha azt a törvény lehetővé teszi ( Avtv.
- §
(3)bekezdése). A megismerni kért névsorban szereplő személyek névviseléshez és magánélethez fűződő személyiségi joga, az a körülmény, hogy tevékenységüket társadalmi munkában látták el, illetve, hogy nevük nyilvánosságra kerülése a személyek befolyásolását eredményezheti, továbbá az alapszabály nemzetközi szervezetek döntéseihez való igazodása az Avtv. 19. §
(3)bekezdése értelmében nem tartozik a törvény által biztosított megtagadási okok körébe, így az alperes ezen indokok alapján nem jogosult az adatok kiadása iránti kérelmet elutasítani. A Fővárosi Ítélőtábla rámutat arra, hogy a döntés meghozatalában résztvevő személyek nem magánszemélyként, hanem a közfeladatot ellátó szerv tevékenységének ellátása körében hozták meg döntésüket, ezért nevük közérdekből nyilvános adatnak minősül, amelyek megismerése nem korlátozható. hivatkozott az alperes arra, hogy a célhoz kötöttség követelményének érvényesülnie kell, ugyanis az kizárólag személyes adatok kezelése esetén áll fenn (Ptk.
- §), jelen esetben pedig a jogszabály közérdekből nyilvános adatnak minősíti a per tárgyát képező adatokat, így azok kivételt képeznek a személyes adatokra vonatkozó általános szabályozás alól. Mivel az alperes az eljárás során nem igazolta olyan törvényi ok fennállását, amely a felperes által kért adatok kiadásának megtagadására alapot adott volna, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan kötelezte a határozatot hozó testület névsorának közlésére, ennek során tartalmilag oly módon határozta meg az adatok körét, ami egyértelmű, mivel a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy
- július végén csupán egy olyan fellebbviteli határozat született, amely a kizárásról döntött. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban felmerült költségről a Pp.
- §-án keresztül érvényesülő Pp.
- §
(1)bekezdése szerint határozott, figyelemmel az 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdésének o) pontjára, valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §-ában foglaltakra. Budapest,
- szeptember
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. . Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő