Pfv.IV.21.403/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lex András ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Polgár István ügyvéd által képviselt I.r., II.r. alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt a Fővárosi Bíróság előtt 27.P.24.199/
- számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.545/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes a .. szám alatti társasház számvizsgáló bizottságának elnöke volt, a II.r. alperes a társasház közös képviselője, a II.r. alperes képviseletében az I.r. alperes házastársa, majd annak halálát követően az I.r. alperes járt el. A felperes tulajdonában álló .. a társasházzal
- január 1-én megbízási szerződést kötött a ház egyes felügyeleti és őrzési feladatainak ellátására. A felperes
- január 31-én a cége nevében a szerződés alapján járó 33.000 forint havi díjról szóló számlát állított ki, egyben, mint a számvizsgáló bizottság tagja az elvégzett munkát ellenőrizte és a számlát ellenjegyezte. E számla teljesítését az ellenjegyzésre ugyancsak jogosult közös képviselő nevében eljáró I.r. alperes férje összeférhetetlenség miatt nem hagyta jóvá. Ekkor derült ki az, hogy a felperes a cége és a társasház között létrejött szerződést állításával ellentétben nem egyeztette a számvizsgáló bizottság többi tagjával, akik utóbb a szerződésről tudomást szerezve annak tartalmával nem értettek egyet. A felperes számvizsgáló bizottságban betöltött tisztsége a társasház
- február 23-án tartott közgyűlésén visszahívással megszűnt. Ennek oka - többek között - a felperes, illetőleg a cége által a társasházzal szemben támasztott 195.000 forint követelés körül kialakult vita, a felperes ideiglenes intézőbizottsági tagsága miatt felvett tiszteletdíj és a felperes cégével kötött megbízási szerződés volt. A felperes visszahívását követően a felperes és az I.r. alperes között a társasház ügyeinek intézése tárgyában kialakult nézeteltérések folyamatosan napirenden voltak, melynek a felperes a társasház közgyűlésein és a ház hirdetőtáblán kifüggesztett közleményeiben rendszeresen hangot adott.
- június 7-én az I.r. alperes a II.r. alperes nevében egy hirdetményt függesztett ki a társasház hirdetőtábláján, amelyben arról tájékoztatta a ház lakóit, hogy az irodában félfogadási időben betekintésre a tulajdonosok rendelkezésére állnak azok a dokumentumok, amelyeket a hirdetmény a felperes társasházzal kapcsolatos tevékenységével, ügyeivel összefüggésben
- pontba szedve felsorol. A
- pont a következőt tartalmazta: „.. pénz átutalási kísérlete saját bankszámlájára". A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az I.r. alperes által a II.r. alperes nevében
- június 7-én kifüggesztett hirdetményben foglaltak sértik a becsületét és a jóhírnevét. Különösen annak
- pontjában írt kitételt sérelmezte, állítva, hogy abból az a következtetés vonható le, hogy ő a társasház sérelmére sikkasztást kísérelt meg elkövetni. Kérte a jogsértés megállapítása mellett az alperesek eltiltását a további jogsértéstől, az alperesek kötelezését elégtétel adására és 500.000 forint nem vagyoni kárának megtérítésére. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Állították, hogy a hirdetményben foglaltak valós adatokon alapulnak, a sikkasztás kísérletére utalást nem tartalmaznak. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg külön felhívásra az államnak 30.000 forint eljárási illetéket és 15 napon belül az alpereseknek egyetemlegesen 50.000 forint perköltséget. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 30.000 forint fellebbezési illetéket. A jogerős ítélet indokolása szerint a hirdetményben a felperes korábbi munkájával, tevékenységével kapcsolatban rögzített kifogások a tisztségviselő választást követően élesen megfogalmazott kritikának minősülnek, amelyet a felperes, mint a közösség volt társadalmi tisztségviselője köteles eltűrni. A hirdetményben a felperes korábbi tevékenységébe betekintést lehetővé tevő dokumentumok felsorolása valós tényeken alapul, azokból nem vonható le sikkasztásra vonatkozó következtetés, és a felperes becsületét, jóhírnevét sértő állítást vagy bírálatot sem tartalmaz. Ezért az alperesek hirdetményben megfogalmazott véleménye nem lépte át a szabad véleménynyilvánítás határát. Jogsértés hiányában a Ptk.
- §
(1)bekezdés objektív és szubjektív szankcióinak alkalmazására sem kerülhetett sor. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a jogsértés megállapítása mellett az alperesek kereseti kérelmének megfelelő marasztalását. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabályt sértve állapította meg, hogy az alperesek a hirdetménnyel véleményt nyilvánítottak, és mellőzte emiatt a jogsértés megállapítását. A hirdetmény egésze, különösen annak
- pontja a becsületét és jóhírnevét sértő módon valótlanul tartalmazza azt az állítást, hogy kísérletet tett volna a társasház pénzének saját bankszámlájára történő átutalására. Emellett a hirdetmény egészéből, annak valamennyi tételéből is az állapítható meg, hogy a személyét lejárató célzattal a valóságot hamis színben tüntette fel. Tévesen terjesztette ki a jogerős ítélet a véleménynyilvánítással szemben a közszereplőktől elvárt magasabb tűrési kötelezettséget is a társasház tisztségviselője esetében. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Ptk.
- §
(1)bekezdés szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk.
- § alapján a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen - egyebek mellett - a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk.
- §
(1)bekezdés értelmében a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A
(2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. E rendelkezések alapján a becsület sérelmét a tényektől függetlenül, önkényesen alkotott, a más személyét kifejezésmódjában is indokolatlanul bántó (becsmérlő, megalázó) vélemény, a jóhírnév sérelmét pedig általában a valótlan és a közfelfogás szerint sértő tény állítása, híresztelése, hamis színben való feltüntetése okozza. A felperes - nem vitásan - a különböző fórumokon számtalanszor megfogalmazta bírálatát a társasház közös képviseletének ellátásával, ügyeinek intézésével szemben, amellyel a figyelmet magára hívta fel. Ennek következménye volt az, hogy a megbírált személy, a II.r. alperes nevében eljáró I.r. alperes a felperes társasházzal kapcsolatos tevékenységét, ügyeit pontokban felsorolva hirdetmény formájában közzé tette. Helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a hirdetményben a felperes korábbi tevékenységébe, a társasházzal kapcsolatos ügyeibe betekintést lehetővé tevő dokumentumok felsorolása valós tényadatokon alapuló véleményt tükröz. A közösség tájékoztatásának e módja a felperes közös képviselet ellátását a nyilvánosság előtt bíráló magatartásával szemben megnyilvánuló kritikának, ellenvéleménynek minősül. A felperes társasházzal kapcsolatos ügyeinek tendenciózus összeállítása pedig egészében sem lépte át a véleménynyilvánítás alkotmányos határait. A felperes által külön kifogásolt
- pontban szereplő „pénz átutalási kísérlet a saját bankszámlájára" kitétel való tényeken alapul, megfogalmazásában ugyancsak véleményt tükröző álláspontnak minősül, amely a társadalmi tisztséget betöltő felperes összeférhetetlen eljárását minősíti, kifejezésmódjában pedig nem indokolatlanul bántó, sértő, megalázó. Ezért e vélemény függetlenül attól, hogy helytálló-e vagy sem, azaz a felperes kifogásolt cselekménye szándékos volt-e vagy figyelmetlenségből adódott - személyiségi jogvédelmet nem alapoz meg. Helytállóan állapította meg a jogerős ítélet azt is, hogy ezt a véleményt a felperes a társasház szervezetében korábban betöltött tisztsége révén tűrni volt köteles. A felperesnek ugyanis számolnia kellett azzal, hogy ha a közösség ügyeinek intézésével kapcsolatos kérdésekben bírálatát, véleményét a nyilvánosság elé tárja, a megbírált személy ugyancsak a nyilvánosság fórumain nézeteit bírálja és ellenvéleményt fogalmaz meg. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Az alpereseknek értékelhető felülvizsgálati eljárási költsége nem merült fel. A felperes pervesztességére tekintettel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés alapján köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni. Budapest,
- december
- Dr. Völgyesi Lászlóné sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, Dr. Mészáros Mátyás sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő