Mfv.I.11.020/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Rácz G. Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kárpáti Katalin ügyvéd által képviselt alperes ellen rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményei iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 7.M.4514/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 59.Mf.631.125/2007/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- november
- napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 59.Mf.631.125/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperest, aki 1981-től állt az alperes alkalmazásában külügyi főelőadó munkakörben,
- június 7-én a munkáltató írásban arról tájékoztatta, hogy az őt is érintő csoportos létszámleépítést hajt végre. A felperes
- június 13-ától folyamatosan keresőképtelen állományban volt, és ez alatt, a
- július 7-én kelt jognyilatkozattal az alperes rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyát. Az indokolás szerint a felperes szervezeti egységénél átszervezést hajtottak végre, a munkakörök és feladatkörök összevonásra kerültek, ezért a felperes további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az alperes a rendes felmondást
- július 22-én közölte a felperessel. A felperes keresetében kérte a jogkövetkezményei alkalmazását. jogellenes megszüntetés anyagi A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 7.M.4514/2005/
- számú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes a
- június 8-án kelt rendes felmondással jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, amely az ítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg. A munkaügyi bíróság a felperesi keresetben hivatkozott felmondási tilalmat vizsgálva arra következtetett, hogy az alperes megszegte az Mt. 94/E. §
(2)bekezdését, amely szerint, ha a csoportos létszámcsökkentésről szóló előzetes tájékoztatás közlésének időpontjában a munkavállaló az Mt. 90. §
(1)bekezdésében meghatározott védelem alatt áll, a rendes felmondás csak a védelem megszűnését követően közölhető. A munkaügyi bíróság szerint ebből az következik, hogy az előzetes tájékoztatás a munkavállaló keresőképtelensége alatt is közölhető, de a rendes felmondásra nem kerülhet sor az előzetes tájékoztatástól számított 30 nap elteltével sem, ha a munkavállaló a szándékozott közléskor felmondási védelem alatt áll. Hangsúlyozta, hogy amennyiben elfogadható lenne az alperesi jogszabály-értelmezés - miszerint a felmondási védelmet nem a felmondáskor, hanem a csoportos létszámleépítésről szóló előzetes értesítéskor kell figyelembe venni, - ez oda vezetne, hogy a csoportos létszámleépítést nem lehetne végrehajtani. Az alperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Bíróság 59.Mf.631.125/2007/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte az Mt. 90. §-át és a 94/E. §
(2)bekezdését. A jogszabályok helyes értelmezése alapján ugyanis a felmondási védelem a tájékoztatás időpontjában illeti meg a munkavállalót, ezért a későbbi keresőképtelenség alatt a felmondás már közölhető. A perbeli esetben a felperes az előzetes tájékoztatáskor nem állt felmondási védelem alatt, így a keresőképtelenség alatt közölt rendes felmondás nem ütközött tilalomba. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a rendes felmondás jogellenességét megállapító első fokú közbenső ítélet helybenhagyását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság ítélete az Mt. 94/E. §
(2)bekezdésével ellentétes, ugyanis a rendes felmondáskor fennálló keresőképtelensége miatt a felmondás tilalomba ütközött, a másodfokú bíróság következtetése téves volt. Érvelésének lényege szerint az Mt. 94/E. §
(2)bekezdése nem szünteti meg a 90. §
(1)bekezdése szerinti védelmet, hanem kiterjeszti az előzetes tájékoztatás időpontjára, és ezt a csoportos létszámcsökkentés esetében a munkavállalók kiszolgáltatottsága teszi indokolttá. A rendes felmondás közlésekor keresőképtelen volt, ezért a megszüntető jognyilatkozat a felmondási védelembe ütközés miatt jogellenes. A felperes felülvizsgálati kérelmében az Mt. 90. §
(1)bekezdésének megsértése mellett az Mt. 89. §
(2)-
(3)bekezdésébe ütközőnek is tartotta a jogerős ítéletet, mivel a másodfokú bíróság úgy utasította el a keresetét, hogy csak a felmondási tilalmat vizsgálta, és figyelmen kívül hagyta a felmondás indokának valós és okszerű voltát vitató kereseti kérelmét. Eszerint a munkaviszonya megszüntetéséhez a munkáltatóval fennállt konfliktusa vezetett, és erre vonatkozóan tanúbizonyítást is indítványozott. Az első fokú közbenső ítélet ellen azért nem élt fellebbezéssel, mivel a döntés számára mindenben kedvező volt. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság megszegte a Pp. 252. §
(2)bekezdését, 213. §
(1)bekezdését és a 206. §
(1)bekezdését, hiszen az elsőfokú ítélettől eltérő álláspontja miatt az elsőfokú bíróságot a további kereseti kérelem elbírálására kellett volna köteleznie. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt nem alapos. A másodfokú bíróság megalapozottan állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a csoportos létszámleépítés tekintetében a felmondási tilalomra vonatkozó jogszabályokat. Az Mt. 90. §
(1)bekezdése határozza meg a felmondási tilalmakat, melyeknek fennállása szempontjából a 90. §
(2)bekezdésében meghatározott fő szabály szerint a rendes felmondás közlésének időpontja az irányadó. A csoportos létszámcsökkentés esetén az általánostól eltérő szabályok érvényesülnek, mely szerint, ha a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről szóló előzetes tájékoztatás közlésének időpontjában a munkavállaló az Mt. 90. §
(1)bekezdésben meghatározott védelem alatt áll, a rendes felmondás csak a védelem megszűnését követően közölhető. E jogszabály helyes értelmezése szerint, ha a csoportos létszámcsökkentéssel indokolt rendes felmondásról szóló előzetes munkáltatói tájékoztatás közlésének időpontjában a munkavállaló nem áll felmondási védelem alatt, úgy a rendes felmondás attól függetlenül közölhető, hogy az Mt. 90. §
(1)bekezdésében megjelölt valamely körülmény fennáll-e. Ez az értelmezés következik az Mt. 90. §
(5)bekezdéséből is, amely csoportos létszámcsökkentés esetén tiltja a 90. §
(2)bekezdésének a felmondási védelem szempontjából a rendes felmondás közlése irányadó voltára vonatkozó szabálya alkalmazását. Az előbbiekből következően a felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott jogszabálysértésre a felmondási tilalomba ütközés hiányát megállapító jogerős ítéleti rendelkezés tekintetében, minthogy az alperes eljárása ebből a szempontból megfelelt az Mt. 94/E. §
(2)bekezdésében előírtaknak. A felperes nem vitásan az első fokú eljárásban a rendes felmondás indokának valós és okszerű voltát is vitatta, illetve - tartalma szerint - rendeltetésellenes joggyakorlásra is hivatkozott. Ezen kereseti kérelmekkel az elsőfokú bíróság a felmondási tilalomra vonatkozó téves álláspontjánál fogva nem foglalkozott, az alperes fellebbezése pedig értelemszerűen a felmondási tilalom megsértése miatti jogellenességet megállapító első fokú közbenső ítélet ellen irányult. A felperes csatlakozó fellebbezést nem terjesztett elő, fellebbezési ellenkérelme az első fokú közbenső ítélet helybenhagyására vonatkozott, ezért a másodfokú bírósági eljárás a felperes által hiányolt kereseti kérelmet már nem érinthette [Pp. 253. §
(3)bekezdés]. Az első fokú eljárásban el nem bírált kereseti kérelem erre irányuló fellebbezés, és csatlakozó fellebbezés hiányában a másodfokú eljárásban nem vizsgálható, a hivatalból történő vizsgálatra vonatkozó felperesi felülvizsgálati érvelésnek nincs jogszabályi alapja. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás illetékét az ügyben még irányadó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- november
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő