← Magyarország

Pf.20333/2008/3 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság

  1. Pf. 20.333/2008/
  2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság Tunyoginé dr. Gálik Ágnes (…szám alatti) ügyvéd által képviselt … (… szám alatti lakos) I. rendű, …-né (… szám alatti lakos) II. rendű, …né (…szám alatti lakos) IV. rendű felpereseknek - Dr. … (2600 Vác, Pf. 9.) által képviselt …-né (… sz. alatti lakos) alperes ellen tulajdonközösség megszüntetése iránt a Balassagyarmati Városi Bíróságon indult perében a
  3. január
  4. napján
  5. P. 20.067/2006/
  6. szám alatt meghozott ítélet ellen az alperes részéről
  7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A megyei bíróság a városi bíróság ítéletének az elsőfokú perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését akként változtatja meg, hogy az alperes által felperesek javára fizetendő perköltség összegét mellőzi, az állam javára fizetendő illeték összegét 97.300,- (Kilencvenhétezer-háromszáz) Ft-ra, a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala részére fizetendő szakértői díj összegét 166.891,- (Egyszázhatvanhatezernyolcszázkilencvenegy) Ft-ra leszállítja. Egyebekben helybenhagyja a városi bíróság ítéletét. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek együttesen 24.000,- (Huszonnégyezer) Ft másodfokú perköltséget, továbbá az államnak külön felhívásra 69.400,- (Hatvankilencezer-négyszáz) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A városi bíróság ítéletével a …belterületén …., 1…., …. hrsz. alatt felvett lakóház, …., …, …. hrsz. alatt felvett gazdasági épület és udvar, …. hrsz. alatt felvett udvar, …-es hrsz. alatt felvett beépítetlen terület, …. hrsz. alatt felvett gazdasági épület és udvar elnevezésű, természetben …, … szám alatt található ingatlanokban az alperes …-od tulajdoni illetőségét az I. és II. rendű felperes tulajdonába adta, 3.243.333,- Ft megváltási ár ellenében. Az ítélet jogerőre emelkedése után megkeresni rendelte a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy a … számú bírósági letétben lévő 2.500.000,- Ft-ot fizesse ki az alperes részére, míg a fennmaradó 743.333,-Ft-ot az I.és II. rendű felperes köteles az alperesnek 30 napon belül megfizetni. Kimondta, hogy az alperes az ingatlanokat a vételár kiegyenlítésével egyidejűleg köteles az I. és II. rendű felperes birtokába adni. Kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül fizessen meg a felpereseknek 162.167,- Ft perköltséget, külön felhívásra az államnak 194.560,- Ft illetéket, valamint a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalának 15 napon belül 333.783,- Ft szakértői díjat. Az ítélet jogerőre emelkedése után megkeresni rendelte a … Körzeti Földhivatalt a fenti ingatlanokban a tulajdonosváltozás átvezetése érdekében. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását kérte oly módon, hogy a bíróság az I. és II. rendű alpereseket további 1.156.667,- Ft összegű ,megváltási ár megfizetésére kötelezze, valamint a perköltségre vonatkozó rendelkezést akként változtassa meg, hogy az illeték megfizetésére a tulajdoni arányának megfelelően kötelezze, mentesítse a felperesek részére fizetendő elsőfokú perköltség megfizetése alól, és a szakértői díj viselésére is tulajdoni arányának megfelelő mértékben kötelezze. Fellebbezésében előadta, hogy a közös tulajdon megszüntetésének a városi bíróság által alkalmazott módját elfogadja, azonban a részére járó megváltási ár összegének felemelésére tart igényt. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a városi bíróság indokolatlanul mellőzte … igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltakat, és nem indokolta meg kellőképpen azt, hogy ezzel szemben miért … igazságügyi szakértő szakvéleményét fogadta el. Álláspontja szerint a perben két egymásnak ellentmondó szakértői vélemény áll rendelkezésre, melyek közötti ellentmondás csupán újabb szakértői vélemény beszerzésével oldható fel, ezért erre vonatkozóan bizonyítási indítványt terjesztett elő. Kifogásolta, hogy a városi bíróság ítéletének meghozatala során az inflációs értéknövekedést nem vette figyelembe, mint ahogyan azt sem, hogy az ő tulajdoni illetőssége beköltözhetően, tehát minden teher nélkül kerül felperesi tulajdonba. Végül előadta, hogy sem rosszhiszemű, sem perelhúzó magatartást nem tanúsított, ezért a városi bíróságnak a perköltség viseléséről a közös tulajdon megszüntetése iránti perekben irányadó, állandó bírói gyakorlat szerint kellett volna rendelkeznie. A felperesek fellebbezési ellenkérelme a városi bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult. A megyei bíróság az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a városi bíróság a perben szükséges bizonyítási eljárás lefolytatását követően a tényállást helyesen állapította meg, és a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével a jogszabályoknak megfelelő érdemi döntést hozott. Ezért a megyei bíróság a városi bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében a Pp.
  8. §

(2)bekezdése alapján, utalással a Pp. 254. §
(3)bekezdésében foglaltakra is, helyes indokainál fogva hagyta helyben. Az alperesi fellebbezésben foglaltakra tekintettel csupán megjegyzi a megyei bíróság, hogy a városi bíróság ítéletében részletesen érvekkel alátámasztva megindokolta, azt, hogy...igazságügyi szakértő szakvéleményét miért nem fogadta el. Egyértelműen kitűnik az indokolásból az is, hogy a városi bíróság ...igazságügyi szakértő szakvéleményét a bizonyítékok köréből kirekesztette, ezért alaptalanul hivatkozott az alperes fellebbezésében arra, hogy a perben két egymásnak ellentmondó szakvélemény volt. Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság az alperes új szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványát elutasította. Az elsőfokú ítélet indokolásából kitűnik az is, hogy a városi bíróság az alperes tulajdoni hányadának ellenértékeként járó megváltási ár meghatározásánál a beköltözhető, nem pedig a lakott értéket vette figyelembe. Az alperes alaptalanul sérelmezte azt is, hogy a városi bíróság ítéletének meghozatalakor nem vette figyelembe a … szakértő szakvéleményének elkészítése óta eltelt időben bekövetkezett inflációs értéknövekedést, figyelemmel arra, hogy a szakvélemény
  1. július
  2. napján kelt, a városi bíróság pedig,
  3. január
  4. napján hozta meg ítéletét, vagyis a szakvélemény elkészültétől az ítélet meghozataláig mintegy félév telt el. A bírói gyakorlat szerint ez nem minősül olyan időtartamnak, amely további szakértői bizonyítást indokolna. Ugyanakkor az alperes fellebbezése az elsőfokú perköltség viselésére vonatkozó ítéleti rendelkezés tekintetében az alábbiak szerint helytálló: A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma Pk.
  5. számú állásfoglalásának VI/G. pontja szerint, a közös tulajdon megszüntetése iránti perekben a perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett, mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad. A közös tulajdon megszüntetése ugyanis mindegyik tulajdonostárs érdekét szolgálja, ezért a fenti szabálytól való eltérésre csak az ad alapot, ha azt valamelyik fél magatartása indokolja. A perbeli esetben az alperes terhére önmagában nem értékelhető az, hogy a felperesek által felajánlott megváltási ár összegét peren kívül nem fogadta el, mivel a perbeli bizonyítás alapján végülis az általa meghatározott megváltási árhoz közelebb álló ellenérték került meghatározásra. Ugyanakkor az alperes terhére róható, hogy a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban többször változtatott álláspontján, s ezáltal a per befejezését nem segítette elő. Mindezeket figyelembe véve a megyei bíróság a Pp.
  6. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezést akként változtatta meg, hogy az elsőfokú illeték és a perben felmerült szakértői díj összegének a felét köteles az alperes megfizetni, míg a perben felmerült egyéb költségeiket, így a képviseletük ellátásával kapcsolatos ügyvédi munkadíjat a felek maguk viselik, ezért az alperes által, a felperesek javára fizetendő perköltség összegét mellőzte. Az alperes fellebbezése túlnyomórészt alaptalan volt, ezért a megyei bíróság a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperesek fellebbezési perköltségének a megfizetésére, mely az 1.156.667,- Ft-os fellebbezési pertárgyérték alapján a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(5)bekezdésében foglaltakra figyelemmel számítva 20.000,-Ft + 20% ÁFA, azaz 24.000,(Huszonnégyezer) forint ügyvédi munkadíjból, valamint az állam javára fizetendő 69.400,- (Hatvankilencezer-négyszáz) forint fellebbezési illetékből tevődik össze. Balassagyarmat, 2008. május 20. Dr. Benkó Anna sk. a tanács elnöke Dr. Nagy Andrea sk. előadó bíró Dr. Barsi József sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.