A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.843/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év február hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A természetkárosítás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által - védője útján - benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Városi Bíróság 16.B. 2498/2007/
- számú ítéletét és a Csongrád Megyei Bíróság 3.Bf. 499/2008/
- számú végzését hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szegedi Városi Bíróság a
- március 19-én meghozott - és a Csongrád Megyei Bíróság 3.Bf.499/2008/
- számú végzése folytán
- június 10-én jogerőre emelkedett - 16.B.2498/2007/
- számú ítéletével a terheltet természetkárosítás bűntette (Btk. 281.§
(1)bekezdés c/ pont) 150 napi tétel, napi tételenként 2.000 forint, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A tényállás a következő: A terhelt
- március 30-án Bosznia-Hercegovinában előre megszervezett vadászaton vett részt, ahol egy szürke farkast ejtett el. Ennek koponyáját és lenyúzott bőrét
- április Röszkénél a határátkelőhelyen Magyarországra kívánta hozni. 1-jén A szürke farkas a 338/97.EK. tanácsi rendelet „A" mellékletének hatálya alá tartozik, a rendelet
- cikkének
(1)bekezdése alapján pedig az „A" melléklet hatálya alá tartozó fajok Európai Közösség területére történő behozatalának feltétele a rendeltetési hely tagállama által kiállított - a
- évi XXXII. törvénnyel kihirdetett Washingtoni Egyezmény által szabályozott - CITES engedély. Ez az engedély a 865/2006.EK. bizottsági rendelet
- cikke értelmében utólagosan nem állítható ki. A terhelt a behozatalhoz CITES engedéllyel nem rendelkezett. A 13/2001.(V.9.) KÖM rendelet
- számú melléklete alapján a szürke farkas fokozottan védett állat, amelynek preparátumának birtokban tartása az
- évi LIII. törvény 43.§-a
(2)bekezdése szerint a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött, s a
(4)bekezdés értelmében az csak természetvédelmi vagy más közérdekből lehetséges. Az ügydöntő határozat ellen - védője útján - a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének a/, b/ és c/ pontja alapján. Álláspontja szerint szándékosságról nem lehet szó, mert a terheltnek a CITES engedély beszerzése iránti kötelezettségről nem volt tudomása, s arról sem, hogy azt utólag nem állítják ki. A Btk. 281.§-a
(1)bekezdésének c/ pontjában írt bűncselekménynek viszont gondatlan alakzata nincs. Az elsőfokú bíróság a szándékos elkövetés felrovásánál megsértette a Be. 4.§-ának
(2)bekezdésében írt szabályt. Az eshetőleges szándék ugyanis a tényállás alapján nem állapítható meg. Ehhez képest az elsőfokú bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének sem. Az indítvány a terhelt felmentésére, másodlagosan hatályon kívül helyezésre, s az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására irányult. A Legfőbb Ügyészség a BF.2325/2008. szám alatti nyilatkozatában és a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője is - részint kizártnak, részint alaptalannak tartva az indítványt, a megtámadott határozatok hatályban fenntartását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. Felülvizsgálatra kizárólag a Be. 416.§-ának
(1)bekezdésében tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi szabálysértések esetén, mégpedig a Be. 423.§-ának
(1)bekezdésében írt rendelkezésből kitűnően csak az irányadó tényállásra alapozottan nyílik lehetőség. A tényállás ugyanis - sem a Be. 4.§-ának
(2)bekezdésében foglaltak megsértésére, sem megalapozatlanságra hivatkozva - nem támadható, miként a bizonyítékok értékelésének helyessége azon a címen sem vitatható, hogy a bíróság nem teljesítette a Be. 373.§-a
(1)bekezdésének III.a/ pontjában írt indokolási kötelezettségét. Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy a büntetőjogszabály létezésében, a büntetőjogi tilalomban való tévedés közömbös. E főszabály alól kivételt képezhet a büntetőjogi keretdiszpozíció tartalmát kitöltő igazgatási jogszabályt érintő tévedés, amely - az elkövetőtől várható ismeretekre és az elkövetés sajátos viszonyaira figyelemmel - adott esetben értékelhető társadalomra veszélyességben való tévedésként. Ez azonban a terheltre nem vonatkoztatható. A terhelt ugyanis tapasztalt, külföldi vadászatokon is gyakran részt vevő vadász (egyébként a bosznia-hercegovinai vadászatára ugyancsak meghívás alapján került sor), aki - saját vallomása alapján is - tudott arról, hogy a Magyarországon fokozottan védett szürke farkas a Washingtoni Egyezmény hatálya alatt áll. Annak, aki vadászattal foglalkozik, a vadászatra vonatkozó szabályokat, előírásokat - beleértve a tilalmakat is - ismernie kell. Ebből következően a terhelt nem hivatkozhat arra, hogy a CITES engedély előzetes beszerzését kötelezővé tevő jogszabályt nem ismerte, illetve arra, hogy etekintetben legfeljebb csak gondatlanság terheli. A terhelt szándéka az általa elejtett szürke farkas koponyájának és lenyúzott bőrének az országba történő behozatalára irányult, amelyet - a szükséges engedély nélkül - jogellenesen meg is tett. E magatartásával pedig egyenes szándékkal valósította meg - a Btk. 285.§-a
(5)bekezdésének c/ pontjára figyelemmel - a Btk. 281.§-a
(1)bekezdésének c/ pontjában írt természetkárosítás bűntettét. Minthogy a terhelt bűnösségének megállapítására ekként a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül került sor, a Legfelsőbb Bíróság - nem adva helyt a felülvizsgálati indítványnak - a megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a értelmében hatályukban fenntartotta. E végzés ellen a fellebbezést és a felülvizsgálatot, valamint az indítvány megismétlésének lehetőségét a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, illetve 416.§-a
(4)bekezdésének b/ pontja, továbbá a 418.§-a
(3)bekezdése és 421.§-ának
(2)-
(3)bekezdése zárja ki. Budapest,
- február
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV