Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.225/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla az Urbánné dr. Csató Julianna pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek, a személyesen eljáró I. rendű és az általa képviselt II. rendű alperesek ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- március
- napján meghozott, 4.P.633.984/2004/
- számú ítélete ellen, a felperes részéről
- és
- sorszámok alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alpereseknek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes képviseletét ellátó Urbánné dr. Csató Julianna pártfogó ügyvéd (címe) pártfogó ügyvédi díját 7.200 (hétezer-kettőszáz) forintban állapítja meg és felhívja a Fővárosi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy ezt az összeget, saját költségvetése terhére, a pártfogó ügyvéd részére utalványozza. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az I. rendű alperes a II. rendű alperes tagja és irodavezetője. Az 'A' út
- és
- szám alatti társasházak központi fűtésrendszere az 'A' út
- szám alatti társasházban elhelyezett széntüzelésű kazánról működött. Budapest Fővárosi IX. Kerületi Tanács Szakigazgatási Szerve szénfűtésről gázfűtésre való átállásra kötelezte
- évben az említett társasházközösségeket, amelyek ennek eleget tettek. Az 'A' út
- szám alatti Társasház Közgyűlése végül úgy határozott, hogy a ház 'A' út felöli szárnyán lévő lakásokat központi gázkazánról fűtik, a Társasház 'B' utcai szárnyán lévők fűtését pedig egyedi gázfűtéssel oldják meg. Az e részen lakó felperes azonban nem a központi gázfűtéshez csatlakozott, hanem egy olajkályhát szerzett be és azzal kívánta a lakása fűtését megoldani. A felperes az 'A' út
- szám alatti társasház közös képviselője, dr. R. Zs. ellen az önkormányzatnál birtokvédelmi eljárást kezdeményezett; a korábban meglévő, de megszüntetett központi fűtési rendszer helyreállítását kérte. A kérelmet a jegyző
- december 20-án meghozott határozatával elutasította, mert a felperes által sérelmezett birtoksértés elkövetése óta több, mint egy év eltelt. A felperes ezt követően dr. R. Zs. közös képviselő ellen a birtokvédelmi kérelmével egyező tartalmú keresetet indított a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 6.P.50.622/
- szám alatt. A felperes a perben kezdetben személyesen járt el, majd
- december 21-től
- október 18-ig dr. B. Cs. ügyvéd képviselte. A felperes
- december 13-án adott meghatalmazást a II. rendű alperesnek. A keresetet az elsőfokú bíróság elutasította, az ítéletet a Fővárosi Bíróság 53.Pf.26.182/2000/
- számú ítéletével helybenhagyta. Az elutasító döntés indoka az alperes téves megválasztása volt. A felperes ellen társasházi közös költség tartozás megfizetésének elmulasztása miatt az 'A' úti
- számú társasházközösség indított keresetet. A felperes tagadta a tartozás fennállását és viszontkeresettel élt, melyben a tetőbeázás miatti kárai megtérítésére kérte kötelezni a társasházközösséget. A perben a felperes képviseletét a II. rendű alperes látta el. A felperest a bíróság jogerősen marasztalta a közös költség követelésben, a viszontkereset tekintetében pedig a per tárgyalását elkülönítette. A II. rendű alperes a felperes megbízásából fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő C. G.-val szemben. A fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett és ezzel a fizetési meghagyásos eljárás befejeződött. A felperes keresetében 36.486.280 forint és annak
- február 1-től járó 25%-os kamatai megfizetésére kérte a II. rendű alperest kötelezni. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes és a II. rendű alperes között a Ptk. 474-
- §-aiban szabályozott megbízási szerződés jött létre. Az ügyvédekről szóló
- évi XI. törvény
- §-a kimondja, hogy az ügyvéd a megbízás nem megfelelő teljesítésével okozott károkért a Ptk. szabályai szerint tartozik kártérítési felelősséggel. A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a felperest terhelte azoknak a tényeknek a bizonyítása, amelyek a kártérítési felelősség megállapításához szükségesek. A felperes ezeket a tényeket nem bizonyította. Nincs igazolva, hogy a társasház ellen, a megszüntetett központi fűtési rendszer helyreállítása iránt indított perben a közös képviselő perből való elbocsátására és helyette a társasházközösség perbevonására a felperes utasítást adott volna, s hogy a II. rendű alperes ezt az utasítást figyelmen kívül hagyta volna. A fizetési meghagyásos ügyet a II. rendű alperes kifogástalanul elintézte. A közös költség megfizetése iránti perben a felperes pervesztes lett, mert tartozása állt fenn. Az ügyvédi tényvázlat szerint a felperes azzal bízta meg a II. rendű alperest, hogy a fűtés elvesztésével és nem a beázással kapcsolatos kárai megtérítése iránt indítson viszontkeresetet. Az elkülönítetten tárgyalt viszontkereset tárgyában folyó per sorsáról a felperes nem tudott tájékoztatást adni. Mivel a felperes a II. rendű alperes jogellenes, megbízotti kötelezettségeket sértő mulasztását nem bizonyította, a keresete nem volt teljesíthető. A felperes fellebbezésében az első fokú ítélet megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Előadta, hogy a fizetési meghagyásos ügyben a II. rendű alperes semmit sem tett, az ügyet ő maga intézte. A II. rendű alperes kártérítési felelősségét megalapozó mulasztás az is, hogy a II. rendű alperes a megfelelő alperes perbevonása, illetve a tévesen perelt alperes perből való elbocsátása iránt nem intézkedett. Ebben a perben ez az alperesi mulasztás eredményezte a pervesztességét. A közös költség megfizetése iránti perben a II. rendű alperes nem a kártérítési igényére hivatkozva kérte a kereset elutasítását, hanem azzal védekezett, hogy azért nem fizetett, mert a társasházközösség a követeléséről számlát nem állított ki. A viszontkereset tekintetében elkülönített per állásáról a II. rendű alperesnek kellene tudni tájékoztatást adni. Előadta, hogy a közös költségben marasztaló ítélet ellen perújítási eljárás van folyamatban. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és mindenben helytálló az érdemi döntése is, az ítélőtábla ezért az első fokú ítéletet a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helyes indokainál fogva hagyta helyben és azokra ezúttal csak hivatkozik. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a II. rendű alperes fellebbezési perköltségét is megfizetni, a felperes pártfogó ügyvédjének díját az ítélőtábla a 7/2002. (III. 30.) IM rendelet 5. §
(1)bekezdés b) pontjának és
(2)bekezdésének alapján állapította meg. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- február
- . Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Szücs József s. k. előadó bíró, Dr. Németh László s. k. bíró