B.250/2007/37 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság Balassagyarmat

1. B. 250/2007/
2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton a
3. év március hó 13., május hó 8., szeptember hó
4. napján megtartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta a következő ítéletet: A
5. év május hó
6. napjától őrizetben, majd
7. május hó
8. napjától előzetes fogvatartásban lévő … vádlott bűnös: - 2 rb.folytatólagosan elkövetett erőszakos közösülés bűntettében. Btk.
9. § /3/ bekezdés I. fordulat, /a Btk. 197 § /2/ bekezdés b. pont/ Ezért a bíróság - halmazati büntetésül - 10 /Tíz/ év fegyházbüntetésre és 10 /Tíz/ év közügyektől eltiltásra ítéli. A vádlott visszaeső A kiszabott fegyházbüntetésbe a bíróság a vádlott által
10. május
11. napjától
12. szeptember
13. napjáig őrizeten, illetve előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja. A Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj. 143/
14. szám alatt bűnjelként kezelt tárgyak közül az
15. sorszám alatti női alsót, a
16. sorszám alatti sötétkék színű ruha lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli ... sértettnek. A
17. sorszám alatti kék színű takarót, a
18. sorszám alatti 1 db. mikrokazetta lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli … részére, Az
19. sorszám alatti 1 db törött mobiltelefon darab, 6 sorszám alatti melegítő alsó, és a
20. sorszám alatti alsónadrág lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli ... vádlottnak. A
21. és
22. sorszám alatti DNS minták lefoglalását a bíróság megszünteti és elrendeli azok megsemmisítését. Az eljárás során felmerült 649.876.- (Hatszáznegyvenkilencezer-nyolcszázhetvenhat ) Ft, bűnügyi költséget a vádlott köteles az államnak a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatal felhívására megfizetni. I. I n d o k o l á s: A Nógrád Megyei Főügyészség B. 1113/2007/
23. BTÖ. számú vádiratában ... vádlott ellen 1 rb a Btk.
24. § /1/ bekezdésébe ütköző ,/3/ bekezdés szerint minősülő, valamint a /2/ bekezdés d./ pontja szerint minősülő cselekmények miatt emelt vádat. II. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a megyei bíróság az alábbi tényállást állapította meg. ... vádlott nőtlen családi állapotú, élettársi kapcsolatban él és négy kiskorú gyermeke van. Kőműves szakképzettségű, letartóztatását megelőzően a …-nál dolgozott mint munkairányító, ebből havi jövedelme 65.000 - 70.000,- forint volt. Egyébként vagyontalan. A vádlott nem szenved elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, kóros mértékű személyiségzavarban, mely képtelenné tette, vagy korlátozta volna cselekménye következményeinek felismerésében vagy a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában. Ugyanakkor antiszociális, asszociális értékrend található nála, de olyan mértékű személyiségzavar nem, amely jelen cselekmény vonatkozásában korlátozó vagy kizáró mértékű lenne. Büntetve volt. - A Salgótarjáni Városi Bíróság
25. október hó
26. napján jogerőre emelkedett B. 407/1990/
27. számú ítéletével súlyos testi sértés bűntette miatt 7 hónap börtönbüntetésre és 3.000.- forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A börtönbüntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. - A Salgótarjáni Városi Bíróság
28. április
29. napján jogerőre emelkedett B. 444/1996/
30. számú ítéletével súlyos testi sértés bűntette miatt végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. - A Salgótarjáni Városi Bíróság
31. február
32. napján jogerőre emelkedett B. 47/1999/
33. számú ítéletével közokirat-hamisítás bűntette miatt 8.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. - A Salgótarjáni Városi Bíróság
34. január
35. napján jogerőre emelkedett B. 823/1999/
36. számú ítéletével lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt, súlyos testi sértés bűntette, és más bűncselekmények miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ezen büntetésből feltételes kedvezménnyel
37. május 31-én szabadult, a büntetését
38. január
39. napján kell letöltöttnek tekinteni. - o ...vádlott 2003.-ban ismerkedett meg és még abban az évben élettársi kapcsolatot létesített ... salgótarjáni lakossal. ... korábbi házasságából, mely...-al állt fenn,
40. április
41. napján ...,
42. június 20-án …,
43. július
44. napján ... nevű gyermekek születtek. 2003-ában, miután ... és ... elváltak, a bíróság a … és … utónevű gyermekeket …-nál, míg a … utónevű gyermeket …-nál helyezte el. Igy a vádlott és ... együtt nevelte gyk. ... sértettet és gyk. …-t. ... vádlott és ... kapcsolatából 2004-ben …, 2006-ban … nevű gyermekek születettek. A vádlott és ... az élettársi kapcsolatot ... szám alatt albérletben kezdték meg.
45. májusában a… szám alá saját lakásba költöztek. A vádlott az együttélésük során meglehetősen mostohán bánt nevelt gyermekeivel, és élettársával egyaránt. Viselkedését, hozzájuk való viszonyát az agresszivitás, és durva bántalmazások jellemezték és kísérték. Nem tudta elfogadni élettársa korábbi kapcsolatából született lányait, őket rendszeresen bántalmazta, pofozta, ütlegelte, ….-nak csomóban tépte ki a haját, gyk. …-t pedig egy alkalommal vesén rúgta. A bántalmazások miatt ...vádlott és élettársa ellen kiskorú veszélyeztetésének bűntette és más bűncselekmények miatt a Balassagyarmati Városi Bíróságon B. 642/
46. ügyszám alatt indult eljárás. A gyerekek a vádlottal történő együttélés alatt számtalan esetben szemtanúi voltak, amikor ... vádlott élettársát bántalmazta, még akkor is amikor közös gyermekükkel volt várandós. Mindezek miatt a gyermekekben, így …-ban is erős szorongás, félelem alakult a vádlottal szemben.
47. őszén, telén, pontosan meg nem határozható időben, amikor a vádlott és ... már élettársi kapcsolatban éltek … szám alatt, a vádlott arra kérte gyermekkorú …-t, hogy együtt menjenek el a házhoz közeli erdőbe fáért. A vádlott magával vitt egy zöld színű gumikötelet, amellyel „játék” címén hátra kötözte a sértett kezét, lehúzta nadrágját és fehérneműjét, vállánál fogva neki döntötte egy fának, és miközben felszólította a sértettet, hogy ne kiabáljon, vele hátulról közösült. A sértettnek az aktus fájt, kérte a vádlottat, hogy hagyja abba, de ennek a vádlott nem tett eleget, hanem az aktust követően, miután elengedte a sértettet nyomatékosan, fenyegetve figyelmeztette, hogy amennyiben valakinek elmondja a történteket, akkor megveri őt. Az esetet követően ... vádlott folyamatosan szexuális kapcsolatra kényszerítette gyk. ...sértettet, vele erőszakkal, a tiltakozása ellenére közösült, vagy orális együttlétre kényszerítette. Ezen történésekről a sértett nem tett említést az édesanyjának, mert úgy ítélte meg, hogy az édesanyja nem mellette állt volna ki. A erőszakos közösülések csak akkor szüneteltek amikor … a
48. év április 25-én kelt határozatával a sértettet, valamint a … utónevű testvérét ideiglenes intézkedéssel az egyéb bántalmazások miatt a különélő szülőjénél, …-nál helyezte el.
49. február 14-én a Salgótarjáni Városi Bíróság
50. P. 20 594/2006/
51. számú határozatával azonban a sértett, valamint testvére ismét visszakerült az édesanyjához. Ekkor már a … szám alatt laktak. Ezt követően a vádlott ismét több alkalommal, legalább heti rendszerességgel, erőszakkal közösült a sértettel. A közösülések olyan alkalommal történtek, amikor a sértett édesanyja nem tartózkodott otthon, vagy éjszaka aludt. A sértett próbált fizikailag is elmenekülni az erőszak elől, azonban ... vádlott visszatartotta a sértettet és megfenyegette, hogy amennyiben elmondja az eseményeket, akkor őt megveri. Az utolsó közösülést megelőző kb. két hétben már a sértett édesanyja is tudott a vádlott által elkövetett cselekményekről, de annak megakadályozása érdekében nem tett semmit.
52. május 2-án ...vádlott ismét erőszakkal,- mivel az éppen tanuló sértett a felszólításának önként nem tett eleget- a sértett haját, csuklóját megfogva az ágyra rángatta, illetve meg is ütötte. Ezt követően vele a továbbra is tartó tiltakozás ellenére erőszakkal közösült. ...sértett a közösülést követően az akkor viselt fehérneműjét, mivel az véres lett, a szemetesbe dobta. A vádlott aznap este még bántalmazta …-t és …-t is, ekkor döntött úgy a sértett, hogy elmondja az addig vele történteket az édesapjának, …-nak. ... a történtek hallatán feljelentést tett a rendőrségen. A helyszíni szemle alapján a rendőrség lefoglalta a sértett által a kukába dobott fehérneműt, valamint ruháját. Az azon talált nyomokat illetve a vádlottól és a sértettől biztosított DNS mintákat igazságügyi orvosszakértő megvizsgálta és megállapította, hogy a női alsón és női ruhán vér és ondószennyeződéseket találtak. A vérszennyeződések megegyeznek a sértett ... DNS tulajdonságaival, eltérnek a vádlott DNS tulajdonságaitól. Az ondószennyeződések mind testi, mind pedig az Y kromoszómális STR profiljai haplotípusai teljes azonosságot mutatnak ... DNS profiljával, illetve Y kromoszómális haplotípusaival. Így kétséget kizáróan a fellelt ondószennyeződések …-tól származnak. Az orvosszakértői vélemény alapján gyk. ... orvosilag nem érintetlen, közösülés történhetett, mégpedig több alkalommal, rendszeresen. A közösülésből terhesség nem következett be. III. A megyei bíróság a bizonyítási eljárás során meghallgatta a vádlottat, ..., …, …, …, …, …, …, ...tanúkat, Komóczi Mihály igazságügyi szakértőt. A tárgyalás anyagává tette a nyomozati vallomásokat, valamint gyk. … a nyomozás során bíróság előtt tett vallomását, a lefoglalásról készült jegyzőkönyveket, szakértői véleményeket. A fenti bizonyítékokat az alább részletezett módon értékelte. ...vádlott a terhére rótt bűncselekmények elkövetését mind a nyomozás során, mind a bírósági eljárásban történt meghallgatásakor tagadta. Állítása szerint a vádiratban írtak nem felelnek meg a valóságnak, a sértett hazudik, azt kitalálja. Védekezése szerint az albérleti lakásuk esetében fizikai lehetőség sem lett volna a terhére rótt cselekmény elkövetésére, hiszen ott a főbérlővel olyan közel laktak egymáshoz, hogy a történteket meghallotta volna. Az elismerte, hogy volt eset, hogy …-val ment az erődbe fáért, de ott erőszakos közösülés nem történt. Tagadta azt is, hogy
53. május hó 1-én egyáltalán otthon tartózkodott volna és így követhette volna el a terhére róttakat. A vádlott azt állította, hogy az élettársa előző házasságából származó gyerekeket szerette, ugyanakkor csupán szigorúan nevelte őket. Elmondta, hogy problémák voltak magatartásukkal mind az iskolában, mind otthon, … tanulmányi eredménye gyenge volt, ezért próbálta őket nevelni. Ezen nevelést értelmezhették a gyerekek fenyegetésnek. Elmondta, hogy a gyermek ruházkodásáról is neki kellett gondoskodni, még akkor is, amikor az édesapjuktól visszakerültek a vádlott családjához, mert semmilyen ruházatuk nem volt. Úgy vélte, hogy a gyermekkorú sértett, amikor náluk volt az apjáról beszélt negatív felhanggal, amikor az édesapjuknál voltak, akkor pedig róla. A hemogenetikai szakértői megállapításaival kapcsolatban azzal védekezett a vádlott, hogy többször fordult elő - éppen amiatt, mert nem volt ruházata …-nak -, hogy az édesanyja ruháit, fehérneműit hordta. Így fordulhatott elő az, hogy azon a fehérneműn, ami lefoglalásra került, illetve a ruhán egyszerre található az ő DNS nyoma, illetve a sértett DNS nyoma. Gyk. …-t a nyomozás során meghallgatta a nyomozási bíró, illetve a tárgyalás menete során /mivel betöltötte
54. életévét/ a perbíróság is. A sértett az események lényegi menetével kapcsolatban mindannyiszor azonos módon adta elő a történteket. Az első erőszakos közösülési cselekményt 9 éves korára tette, amikor a házuk mögötti erdőrészen gumikötéllel összekötözve a kezeit, egy fának döntve erőszakolta meg a vádlott. Ezt követően részletesen vallomást tett arról, hogy heti többszöri közösülés történt, legtöbb esetben akkor, amikor az édesanyja nem volt otthon, illetve éjszaka is, amikor az édesanyja aludt. Elmondta, hogy a vádlott megfenyegette őt azzal, hogy amennyiben elmondja a történteket, akkor megveri őt. Azért vette komolyan ezeket a fenyegetéseket, mert egyéb esetekben mind őt, mind a testvérét, mind az édesanyját a vádlott többször bántalmazta. Nyilatkozott arról a sértett, hogy amikor az édesapjánál tartózkodtak, akkor az erőszakos közösülések abbamaradtak, tehát amikor láthatáson voltak az édesanyjuknál a testvérével együtt, ilyen nem fordult elő. Amikor azonban a bíróság visszahelyezte az édesanyjához őt és testvérét, ismét folytatódtak az erőszakos közösülések. Nyilatkozott arról a sértett, hogy azért nem kérte édesanyja segítéségét, mert az a vádlott általi bántalmazásoktól sem védte meg őket. Vallomást tett a sértett arról is, hogy ... arra „kérte”, hogy mással is létesítsen szexuális kapcsolatot arra az esetre, ha valamilyen módon ezek a dolgok kitudódnának, akkor azt másra lehessen fogni. Ezért született az általa írt … nevű, kitalált személynek írt levele. ... elmondta, hogy az események odáig fajultak, hogy a közösülésről, vagy szexuális kapcsolatról a vádlott a saját telefonján videofelvételt vagy fényképet készített. Ezt megmutatta a sértett az édesanyjának is, de ő erre nem reagált. A vádlottól való félelem tartotta őt vissza attól, hogy a vele történtekről bárkinek is beszéljen. Végül a
55. május 1-én történtekkor jutott abba az állapotba, különös tekintettel arra, hogy ezt követően még őt is és testvérét is bántalmazta a vádlott, hogy a május 1-én történt erőszakos közösülésről beszéljen az édesapjának, …-nak. Amikor ez megtörtént, vele együtt tettek feljelentést a rendőrségen. Amikor a feljelentésről tudomást szerzett a vádlott testvére, akkor őt is, és édesanyját is megfenyegették, hogy vonják vissza a vallomásukat. Az esetet követően egyébként a gyermekkorú sértett állami nevelésbe került. ..., a vádlott élettársa, a sértett édesanyja a
56. május 1-én történtek utáni meghallgatásakor a vádlottra terhelő vallomást tett. Elmondta, hogy ... a kapcsolatuk fennállása alatt több alkalommal bántalmazta őt is, és gyermekeit is. Azt is elmondta, hogy
57. év márciusától van tudomása arról, hogy ... és ... között szexuális kapcsolat van. Elmondta, hogy ... lejátszott neki egy videofelvételt a telefonjáról, amelyen jól látható volt, hogy a térdelő helyzetben lévő ... éppen … .kielégítése céljából a nemi szervét a szájába vette. Amikor számon kérte …-t, hogy ezt miért tette, válasza szerint „ez a cselekmény így a családban marad.”. A tanú elmondta azt is, hogy tudomást szerzett arról is, hogy a vádlott éjszaka ébresztette fel …-t, miközben ő bent aludt a szobában, és a konyhában létesített vele kapcsolatot. Ezen első vallomását követően azonban ... terhelő nyilatkozatát többször visszavonta. Mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy volt ideje gondolkozni az általa elmondottakon, és úgy ítélte meg, hogy csak hazugság lehet az, hogy ... …-t 9 éves korától többször megerőszakolta. … a sértett édesapja ... való házasságáról, a gyermekek születéséről, azok elhelyezéséről, ... egyezően és az iratokkal alátámasztottan tett vallomást. Elmondta, hogy
58. május 2-ig csak bántalmazásokról volt tudomása. Ezen a napon közölte vele ..., hogy mi történt május 1-én, de arról, hogy ez már korábban is folyamatosan zajlott, csak a rendőrségi kihallgatáson szerzett tudomást. Tudott arról, hogy a feljelentést követően még ... is a vádlottra terhelő vallomást tett, majd azt követően visszavonta ezt a vallomását. A gyermekeit az intézetben látogatta és innen tudja a később történteket. Elmondta azt is, hogy figyelmeztette lányát, hogy csak megalapozottan tegyen vallomást. A tanú szerint ... a történtek ellenére is imádta az édesanyját, …-t, ezért is akart hozzá visszakerülni. …, a vádlott volt élettársa elmondta, hogy őt ugyan bántalmazta együttélésük során a vádlott, de a gyermekeit nem. … tanú a vádirattal kapcsolatban érdemleges vallomást nem tudott tenni, nem tapasztalt olyat, amely arra utalt volna, hogy a vádlott erőszakosan közösül a sértettel. … a vádlott testvére azt vallotta, hogy gyermekkorú ... neki azt panaszolta el, hogy édesapjával nem jó a kapcsolata, mert az trágárul beszél vele. ... korábban említette neki, hogy egy … nevű személy a barátja. A tanú volt az, aki a sértett ruhái között megtalálta a …-nak címzett levelet, majd a rendőrségnek átadta. Véleménye szerint ... gyermekeit a testvére úgy szerette, mintha a sajátjai lettek volna. … tanú érdemi vallomást a történtekről nem tudott tenni, az ő tapasztalata szerint kiegyensúlyozottan élt a … család. … tanú a tárgyaláson tett vallomása szerint nem tudott nyilatkozni arra, hogy ... május 1-én hol tartózkodott. A megyei bíróság a vádlott védekezését és az ezt alátámasztani igyekvő ... tanú vallomását nem fogadta el és az ítélkezés alapjául a sértett vallomását fogadta el az alábbi bizonyítékok és azok alábbi értékelési alapján. A sértett vallomását legobjektívebben alátámasztó bizonyíték a hemogenetikai szakértői vélemény. Ennek lényege szerint az eljárás során lefoglalt és a sértett által előadottak szerint
59. május 1-én viselt női alsón és pántos női ruhán vér és ondószennyeződéseket talált a szakértő. Ezeket összehasonlította a vádlottól és sértettől levett kontroll DNS mintával. Ennek eredményeként megállapította, hogy a vérszennyeződések megegyeznek a sértett DNS tulajdonságaival, míg az ondószennyeződések teljes azonosságot mutatnak ... vádlott DNS profiljával. Ennek alapján, mivel a talált testi kromoszómális DNS tulajdonságok magyarországi népességben megfigyelt előfordulási gyakoriságai alapján ezzel a DNS profillal csak minden 33 milliárdomodik személy rendelkezne, így kétséget kizáróan megállapítható, hogy az …-tól származik. A vádlottnak az a védekezése, hogy a fehérneműt illetve a ruhaneműt nemcsak ..., hanem ... is viselhette, a bíróság szerint az alábbiak miatt nem elfogadható. Egyrészt a sértett, - fizikai méreteit tekintve - édesanyjánál jóval erősebb testalkatú, így elfogadható az a nyilatkozata, hogy az édesanyjára megfelelő méretű fehérneműt ő nem viselhette, mert egészen egyszerűen az kicsi volt rá. Ugyanakkor ha elfogadná a bíróság azt, hogy a fenti fehérneműre …-tól származó ondószennyeződés az ...-val való közösülésből származik, nem lenne elfogadható magyarázat arra, hogy ugyanakkor miért található rajta …-tól származó vérszennyeződés. Ez azt jelentené, hogy ha viselte is az édesanyja fehérneműjét, akkor azt szennyezetten vette fel. Ez pedig életszerűtlen. Viszont a szakértő által tett megállapítás összecseng a sértett által a rendőrségen, rögtön az eseményeket követő napon tett azon vallomással, hogy a közösülést követően vérzett, ezért dobta el a szemetesbe a használt fehérneműt. Az eljárás során nem sikerült feltárni, felkutatni azt a személyt, aki a gyermekkorú ... által írt levelek megszólításában …-ként szerepel. Ugyanakkor a sértettet vizsgáló pszichológus szakértő mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson határozottan állította, hogy a sértettnél a realitáskontroll megtartott, különbséget tud tenni saját belső fantáziavilága és külvilág objektív valósága között. Személyiségének fejlettsége prognosztikusan a személyiségzavar irányába mutat, kimutatható nála a befolyásolhatóság a szociális sodorhatóság, csábíthatóság, az instabil érzelmi, hangulati élet, és a ingerlékenység. Értelmi képességei korának megfelelőek. A szakértő véleménye szerint az ügyben tett vallomásaiban fellelhető ellentmondások nem a közösülés tényére vonatkoznak, hanem egyéb körülményekre, azok pedig az adott meghallgatási szituációtól függenek. Kimutatható a sértettnél a szexuális trauma és az is, hogy a sértett akarati élete könnyen hajlítható. Az akarati élet meghajlítása nem feltétlenül igényelhet fizikai ráhatást, adott helyzetben egy erélyesebb szóbeli felszólítással is célhoz lehet érni. A szakértő szerint a sértett által elmondottak, illetve a nyomozati iratok alapján benne felmerült, hogy részben vagy egészben nem zárható ki a sértetti önkéntesség sem. Ez a szakvélemény a bíróság álláspontja szerint alátámasztja azt, hogy milyen módon volt lehetséges, hogy a vádlott hosszú időn keresztül - szinte az édesapjuknál töltött idő kivételével - folyamatosan megerőszakolja a sértettet. A sértett befolyásolhatósága, csábíthatósága instabil érzelmi, hangulati élete, az ingerlékenysége hozzájárulhatott ahhoz, hogy bizonyos esetekben talán elegendő volt erélyesebb szóbeli felszólítás. Mindezt a vádlott ötvözte az egyébkénti bántalmazással. Az igazságügyi orvosszakértő mint tényt megállapította, hogy ... esetében történt közösülés, mégpedig több alkalommal. A bíróság ... tanú esetében mindenképpen az első nyomozati vallomását tartotta hitelesnek, és így gyakorlatilag a későbbi vallomásait, mint valótlant elvetette a következők miatt: ... első nyomozati vallomása közvetlenül az események után keletkezett, életszerűen, lényegi ellentmondásoktól mentesen, logikusan számolt be gyermeke sérelmére elkövetett bűncselekményről. ... első nyomozati vallomásában olyan részletekről számolt be, amelyekről másként nem tudhatott, minthogy a gyermekkorú sértett ezt korábban elmondta neki, és ez a vallomás megegyezik az egyéb bizonyítékokkal. …nak az alaptalan vallomásmódosítását támasztja alá, hogy a gyermekkorú sértett elmondta, hogy édesanyja többször próbálta rávenni, hogy vonja vissza a vallomását, mert ebben az esetben ..-t kiengedik a börtönből. Komóczi Mihály igazságügyi pszichológus szakértő szakvéleményében kifejtette, hogy ... nem tekinthető pszichológiai értelemben szavahihetőnek. Személyiségzavar diagnosztizálható nála, melyre jellemző a befolyásolhatóság, sodorhatóság, fokozott érzékenység és az érzelmi, hangulati instabilitás. Akarati élete könnyen hajlítható. Ebbe a körbe tartozik az a sértetti nyilatkozat is, hogy a rendőrségi feljelentést követően a vádlott testvére fenyegetés mellett felszólította őt és édesanyját arra, hogy vonja vissza a vallomásukat. Az egyéb meghallgatott tanúk vallomása a cselekményekre vonatkozóan a bíróság álláspontja szerint konkrét bizonyítékként nem voltak értékelhetőek. Az így értékelt bizonyítékok alapján a bíróság megállapította, hogy ... vádlott a gyk. ... sérelmére
60. őszétől folyamatosan erőszakos közösülést hajtott végre. ... a cselekmények elkövetése idején egyrészt
61. év alatti személy volt, másrészt pedig a vádlott nevelése alatt állt. Ily módon a vádlott által
62. április 19-ig elkövetett folytatólagos cselekményeket a Btk.
63. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /3/ bekezdés I. fordulata szerint minősülő erőszakos közösülésben állapította meg. /A sértett a
64. életévét nem töltötte be és egyúttal a sértett az elkövető nevelése felügyelete alatt állt. A
65. április
66. napját követően elkövetett cselekmények esetében pedig a Btk.
67. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdés b./ pontja szerint minősülő erőszakos közösülés bűntettében állapította meg bűnösségét. A vádlott a Btk.
68. §
69. pontja alapján megállapíthatóan visszaeső. *** A megyei bíróság a büntetés kiszabása során az alábbi büntetéskiszabási tényezőket tárta fel és értékelte a büntetés kiszabása során. Enyhítő körülmény, hogy a vádlott négy saját kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodott és ezen kötelezettségének előzetes letartóztatásba kerüléséig eleget is tett. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott a visszaeső minőségen túl is büntetett előéletű, folytatólagosan követte el a cselekményt, illetve a családon belüli erőszakos és a nemi élet elleni cselekmények elszaporodottsága, valamint a vádlott visszaesői minősége. A megyei bíróság mindezek alapján a vádlottal szemben a Btk.
70. § /1/ bekezdés
71. pontja,
72. §
73. § /1/ bekezdés, Btk.
74. § /2/ bekezdés b/
75. pont/ 10 év fegyházbüntetést szabott ki. Mivel méltatlan a közügyek gyakorlására, ezért a
76. § /2/ bekezdés
77. pontja, illetve 53-55.§-ok alapján 10 évre eltiltotta azok gyakorlásától. A Btk.
78. §-a alapján a vádlott által őrizetben illetve előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Az eljárás során lefoglalt és a Nógrád Megyei Bíróságnál bűnjelként kezelt tárgyak lefoglalását a bíróság megszüntette és azokat kiadni illetve megsemmisíteni rendelte./ Be.
79. § /1/, /2/, /4/ illetve /8/ bekezdés./ A Be.
80. §-a alapján kötelezte a vádlottat a bíróság az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. Balassagyarmat,
81. szeptember hó
82. napján Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Dobrocsi János és Koplányi Mihály ülnökök helyett is