Szegedi Ítélőtábla Fkf.I.7/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- március
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő VÉGZÉST: A testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt Fk. vádlott ellen indított büntetőügyben a Csongrád Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kihirdetett 1.Fk.142/2008/
- számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a azzal, hogy a Bjk.40/2008/I/1-
- tételszám alatti bűnjelek lefoglalásának megszüntetését mellőzi, és azokat a büntetőügy iratainak mellékleteként kezeli. Az első fokú eljárás során felmerült helyesen: 263.430.- (kettőszázhatvanháromezernégyszázharminc) forint bűnügyi költségből a vádlott helyesen: 188.430.(egyszáznyolcvannyolcezer-négyszázharminc) forintot köteles megfizetni, míg az állam terhén maradó bűnügyi költség összege helyesen: 75.
- (hetvenötezer) forint. Megállapítja, hogy a fellebbezési eljárás során felmerült 3.000.- (háromezer) forint bűnügyi költség az állam terhén marad. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság fk. vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés I. fordulat] és rablás bűntettének kísérletében [Btk. 321. §
(1)bekezdés I. fordulat], ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év fiatalkorúak börtönére és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által
- június
- napjától
- szeptember
- napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. A nyomozati eljárás során lefoglalt és a Csongrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál kezelt bűnjelek közül a Bjk.40/2008/II/
- tételszám alatt kezelt Stihl csavarhúzót elkobozta. A Bjk.40/2008/I/1-
- tételszám alatti bűnjelek lefoglalását megszüntette, és a 3-
- tételszám alatti villáskulcs és hosszabbító-kábel elosztóval a sértettnek, a 6-
- tételszám alatti farmernadrágot és mobiltelefont SIM kártyával fk. vádlottnak rendelte kiadni, míg az 1-
- tételszám alatti vérgyanús szennyeződést és az
- tételszám alatti újságpapírt megsemmisíteni rendelte. Kötelezte a bíróság fk. vádlottat, hogy a Csongrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatal külön felhívása szerint fizessen meg az államnak 260.430.- forint bűnügyi költségből 136.896.- forint bűnügyi költséget. Megállapította, hogy a fennmaradó 123.534.forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott, védője és az eseti gondnoka jelentett be fellebbezést a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. A Szegedi Ítélőtábla a
- február
- napján kelt és ugyanakkor jogerős Bf.I.7/2009/
- számú végzésével az eseti gondnok által bejelentett fellebbezést elutasította. A fellebbezési nyilvános ülésen eljárt ügyész - a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.363/
- számú átiratában írtakkal egyezően - az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A bejelentett fellebbezések nem alaposak. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdése szerint felülbírálva az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést nem észlelt. A Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel az első fokú ítélet tényállását azonban az iratok egybehangzó adatai, valamint a vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján az alábbiak szerint kiegészítette, illetve helyesbítette: A vádlott jelenleg munkahellyel nem rendelkezik, jövedelme nincs, őt testvérei tartják el. A vádlott által a bántalmazáshoz használt villáskulcs 25-28-as méretű, egészében 28 cm hosszú, fémből készült, végei 7-7,5 mm vastagságúak. Fkf.I.7/2009/
- A T idomban végződő csőkulcsként megjelölt eszköz sárgás felületkezelésű fémből készült 19x8x2,5 cm befoglaló méretű, T alakot formázó csavarhúzó-csavarkulcs (láncfűrészhez használt szerszám). Ennek felső, a T betű kalapját képező 8 cm-es része egy fémcső, két végén hatlapfejű anyához való kiképzéssel. E csőhöz (negyedénél-harmadánál) egy 16,7 cm hosszúságú, 8 mm átmérőjű, hengeres fém rudat forrasztottak, melynek vége csavarhúzóformát képezve kiszélesedik és ellaposodik. A rúdszerű részén lévő felirat: Stihl-
- A hosszabbító-kábel 17x12 cm-es bakelit lapon 11x11 cm-es halványzöld négyszeres konnektor elosztóval felszerelt. Ehhez csatlakozik a kéteres, eredetileg fehér, műanyag külső szigetelésű, 7 mm átmérőjű villanyvezeték. A kábel másik végén villásdugó nincsen kék és fekete szigetelésű drótok 2 cm-es hosszúságban szabadon állnak, végén 0,5 cm lecsupaszított. Az első fokú ítélet tényállása ugyan felsorolja a vádlott által az elkövetéshez használt eszközöket (első fokú ítélet
- oldal utolsó bekezdés), azonban ezeknek a pontos leírását nem adja meg. Mivel a véghezvitt bántalmazás és a bekövetkezett sérülések szempontjából az elkövetéshez használt tárgyak fizikai paramétereinek jelentősége van, ezért a nyomozati iratok
- oldalának utolsó két bekezdésében, illetőleg a
- oldalának utolsó előtti bekezdésében rögzített bűnjel leírások alapján az ítélőtábla a bűnjelek pontos fizikai jellemzőit a tényállásban megállapította. Egyebekben a megyei bíróság tényállása hiánytalan, így azt az ítélőtábla a fenti kiegészítésekkel és helyesbítésekkel az ítélkezésének alapjául elfogadta. Nem tévedett a megyei bíróság, amikor a megalapozott tényállás alapján a vádlott bűnösségére következtetett - bár a bűnösséget a vádlott és a védő sem vitatta - és a vádlott cselekményeit is a törvénynek megfelelően minősítette. Osztotta az ítélőtábla, hogy a megkezdett emberölés elkövetési magatartásával felhagyó vádlott vonatkozásában a megyei bíróság kizárólag a maradékcselekményei tekintetében látta szükségesnek a büntetőjogi felelőssége megállapítását. Ami a büntetés kiszabása során értékelt bűnösségi körülményeket illeti, az ítélőtábla a megyei bíróságtól eltérően a bűnösségre kiterjedő beismerő vallomást tekinti enyhítő körülménynek, míg a vádlott büntetlen előéletét nem tekinti annak, ugyanis a büntetés kiszabása során értékelhető tényezőkről szóló BKv.
- számú kollégiumi vélemény II/
- pontja kimondja, hogy a büntetlen előélet enyhítő körülmény, kivéve, ha az elkövető fiatalkorú vagy fiatal kort néhány évvel meghaladott, ún. fiatal felnőtt. További súlyosító körülményként értékeli azonban a testi épség elleni bűncselekmények elszaporodottságát, valamint, hogy a vádlott kitartóan bántalmazta a cselekmény elkövetése során a sértettet (BKv.
- III/
- bekezdés). Ami az enyhítésre irányuló fellebbezéseket illeti megállapítható, hogy az ítélőtábla által helyesbített és kiegészített bűnösségi körülmények ellenére az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetések nem olyan súlyosak, hogy azok lényeges enyhítése indokolt lenne. A vádlottal szemben a - a Btk.
- §
(1)bekezdése szerinti halmazati szabályok alapján - 7 év 6 hónap a kiszabható szabadságvesztés felső határa, amelyhez képest a 3 év fk. börtön arányos büntetésnek tekinthető. Nem hagyható figyelmen kívül ugyanis az, hogy a vádlott által megvalósított maradékbűncselekmények is kiemelkedő tárgyi súlyúak. A vádlottal szemben kiszabott 1 év közügyektől eltiltás is arányos. A jogszabályi hivatkozások - a fentebb írt fiatalkorúakra vonatkozó speciális rendelkezésre figyelemmel - annyiban szorulnak helyesbítésre, hogy a halmazati büntetés tekintetében a Btk. 85. §
(1)-
(3)bekezdésére történő hivatkozást az ítélőtábla mellőzi. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a nyomozás során a nyomok megőrzése, ezáltal bizonyíték felhasználhatóság érdekében készített vérszennyeződést rögzítő gézlapok lefoglalását megszüntette és megsemmisítésüket rendelte el. A Legfelsőbb Bíróság a BH 2008.
- számon közzétett eseti döntésében kimondta, hogy azok a tárgyak, amelyeket a bizonyítékként felhasználhatósága érdekében készítenek, a bűnügyi iratok részét (mellékletét) képezik, és így az érdemi döntést követően a megsemmisítésük elrendelésére nem kerülhet sor. Erre figyelemmel az ítélőtábla a Bjk.40/2008/I/1-
- tételszám alatti bűnjelek lefoglalásának megszüntetését mellőzte és azokat a bűnügy iratainak mellékleteként rendelte kezelni. Észlelte az ítélőtábla, hogy a megyei bíróság az eljárás során felmerült bűnügyi költség teljes összegét - egy tétel figyelmen kívül hagyása miatt - tévesen határozta meg, így az helyesbítésre szorult. Ezt meghaladóan a vádlott által megfizetendő és az állam terhén maradó bűnügyi költség összegét hibás számítás alapján bontotta meg, ezért azt az ítélőtábla szintén helyesbítette. Az állam terhén ugyanis csak a kirendelt védő díjával felmerült 57.000.- forint, illetve az eseti gondok díjával felmerült 18.000.- forint marad. Fkf.I.7/2009/
- Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségről az ítélőtábla a Be. 381. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 339. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Szeged,
- március
- Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács tagja, előadó Dr. Nikula Valéria s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Fkf.I.7/2009/
- számú végzése és a Csongrád Megyei Bíróság 1.Fk.142/2008/
- számú ítélete a jelen végzés folytán
- március
- napján jogerős és végrehajtható. Szeged,
- március
- Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke