← Magyarország

Kfv.35084/2008/5 – Kúria

Kfv.I.35.084/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Varga-Sabján Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Varga-Sabján Petra Judit ügyvéd) által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Lukács An

alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta

alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 1.K.21.209/2007/4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg

alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak - külön felhívásra 457.600 (négyszázötvenhétezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

első fokú adóhatóság a felperesi adózónál 2001-2005 adóévekre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, mely egyben vagyonosodási vizsgálat volt. Ennek eredményeként hozott határozatával a felperes terhére 7.626.457 Ft adókülönbözetet állapított meg személyi jövedelemadó és százalékos EHO adónemekben.

adókülönbözet után 3.813.228 Ft adóbírságot szabott és 903.533 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2335268289 számú határozatával

első fokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, hogy

adózás rendjéről szóló

  1. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
  2. §

(3)bekezdése alapján a felperes a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal nem tudta igazolni. Nem fogadta el a felperesnek

50000 USD átvételére, illetve a 2.800.000 Ft anyai örökségre való hivatkozását.

első fokú adóhatóság által 200.000 Ft-ban meghatározott megélhetési költséget viszont megalapozottnak ítélte. A felperes keresetében

alperes határozatának felülvizsgálatát kérte annak megváltoztatása, illetve hatályon kívül helyezése mellett.

alperes a becsatolt bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget; a felperes megfelelően igazolta a források meglétét (ausztriai munkavállalás, 50000 USD, anyai örökség). Vitatta továbbá

adóhatóság által megállapított megélhetési költség összegét.

első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja szerint

adóhatóság valamennyi felperes által becsatolt bizonyítékot értékelt, valamint indokát adta annak, hogy miért mellőzte a felperes tanúmeghallgatásra, illetve szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványát. Önmagában

, hogy 1998. vagy 1999-ben örökölt - egyéb bizonyítékok hiányában - nem bizonyította, hogy ezt

összeget 2001. január 1jét követően forrásként bármilyen célra felhasználta. A felperes ukrán állampolgártól közös gazdasági célra átvehetett ugyan 50000 USD-t, de

t nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy

mikor került Magyarországra, és 2001. január 1-jén, vagy

t követően teljes egészében vagy részben rendelkezésére állt volna. A felperes nyilatkozata szerint válását követően

ausztriai és magyarországi megélhetési költsége kb. 200.000 Ft volt, így a válást megelőzően legalább ezen összegnek kellett lennie figyelembe véve, hogy házastársával és két gyermekével együtt élt.

első fokú bíróság mellőzte a felperes bizonyítási indítványa alapján szakértő kirendelését. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, vagy megváltoztatását, mivel megsértette a Pp. 3. §

(2)bekezdését, 206. §
(1)bekezdését, 221. §
(1)bekezdésében foglaltakat. A felperes bizonyítási indítványainak nem adott helyt, a rendelkezésre bizonyítékokat egyoldalúan mérlegelte.

alperes ellenkérelmében fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet hatályában való A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

Art. 109. §

(1)bekezdése értelmében, ha

adóhatóság megállapítása szerint

adózó vagyongyarapodásával és

életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban

adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,

adóhatóság

adó alapját becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel

ismert és adóztatott jövedelmekre is

adóhatóságnak

t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és

életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. A becslési eljárás

Art. 108. §

(1)bekezdése alapján olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. A
(2)bekezdés értelmében

adóhatóság bizonyítja, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá

t, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek

adó alapját valószínűsítik. A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében kifejtette, hogy

ún. vagyonosodási eljárásban a bizonyítási kötelezettség már a közigazgatási eljárásban megfordul.

Art. 109. §

(1)bekezdése alapján

adóhatóságnak kell bizonyítani a becslési eljárás alkalmazásának fennállását, majd ezt követően a bizonyítási teher megfordul.

Art. 109. §

(3)bekezdése alapján a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést,

adózó hitelt érdemlő adatokkal igazolhatja, egyebekben

e fejezetben foglalt rendelkezések

irányadók.

adóhatóság

adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát,

adó megállapításához való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja, ha

adózó állítása szerint vagyongyarapodásának forrása ezen időszakban keletkezett. A bizonyítási teher megfordulásának lényege, hogy most már

adózó érdekkörébe áll, hogy hitelt érdemlő adatokkal igazolja a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést. Ennek elmaradása, vagy sikertelensége

adózó hátrányára esik. A perbeli esetben a felperes már a közigazgatási eljárásban hivatkozott olyan okirati, illetve tanúbizonyításokra, amelyekkel

Art. 109. §

(3)bekezdése alapján a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést kívánták igazolni. A közigazgatási iratok alapján megállapítható volt, hogy

adóhatóságok ezeket a hivatkozásokat, illetve bizonyítékokat egyenként és összességükben vizsgálták, de túlnyomórészt nem fogadták el.

első fokú bíróság is vizsgálta a perben a felperes által hivatkozottakat, és részletes indokát adta annak, hogy miért nem fogadta el a felperes hivatkozását. A felülvizsgálati eljárásban - annak rendkívüli perorvoslati jellegéből adódóan - a tényállás vitatására, módosítására, és a bizonyítékok újraértékelésére vagy felülmérlegelésére nincs lehetőség. Erre csak akkor van mód, ha a jogerős határozatot hozó bíróság tényállást nem állapított meg, vagy a megállapított tényállás hiányos, iratellenes, illetve a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint

onban

első fokú bíróság a fenti hibáktól mentesen állapította meg

ügy alapját képező tényállást, és a bizonyítékok mérlegelésénél sem volt tapasztalható kirívóan okszerűtlen mérlegelés, így nem volt jogi lehetőség annak újraértékelésére, felülmérlegelésére. A Legfelsőbb Bíróság a felperes által hivatkozott 50000 USD, és anyai örökséggel kapcsolatban rögzíti: nem elég annak bizonyítása, hogy

adózó valamikor ilyen jövedelemhez jutott,

t is hitelt érdemlő adatokkal kell bizonyítani, hogy a vizsgált adóidőszakban ez a vagyongyarapodás még rendelkezésére állt.

életvitelre fordított összeg megállapításánál

adóhatóság éppen a felperes nyilatkozatát vette figyelembe. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság

első fokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte a felperest a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.