Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.254/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla dr. Gálosi Vera ügyvéd (7400 Kaposvár, Fő u. 12.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Kiss Éva ügyvéd (9360 Keszthely, Zsidi utca 11.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
- július
- napján kelt 2.G.40.066/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság helybenhagyja. az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 365.000 (háromszázhatvanötezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság külön felhívására 730.000 (hétszázharmincezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében - a felperes keresetének túlnyomó részben helyt adva - az alperest 12.162.758 forint vállalkozói díj és kamatai, valamint perköltség megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felek közt
- július
- napján létrejött vállalkozási szerződésből eredően az alperes nem fizetett meg a felperesnek 12.726.840 forint vállalkozói díjat, mely vállalkozói díj tartozásába azonban az alperes beszámíthatja a felperesi hibás teljesítésből eredő követelését. Beszámíthatónak ítélte az elsőfokú bíróság a bádogos munka még ki nem javított hibája miatti 315.000 forint költséget, a felület síktartásának hibája, illetve II. osztályú teljesítés folytán az oktatási szárny udvari felének tetőlécezési, cserepezési munkálataival összefüggésben előállott 46.640 forint értékcsökkenést, az informatikai terem leázásának kijavításával felmerült 60.000 forint költséget, valamint az elmozdult tetőcserepek 35.879 forint javítási, illetve csereköltségét. Megállapította, hogy bár a tető szellőzése nem megoldott, a javítás az alperes által igényelt kijavítási módnál egyszerűbben, kisebb költséggel is megoldható. A javítás költségeként ezért - a perben kirendelt szakértő véleményére alapítottan - 106.563 forintot talált beszámíthatónak. Megállapította az elsőfokú bíróság azt is, hogy a felperes a vállalkozási szerződés teljesítésével késedelembe esett, e késedelem azonban rajta kívül álló okból következett be, ezért kötbérfizetési kötelezettség nem terheli, valamint azt is, hogy bár formális átadás-átvételi eljárás nem zajlott le, a teljesítés
- december
- napján megtörtént, a felperes a munkaterületről levonult, lehetővé tette annak birtokbavételét az alperes, illetve annak megrendelője részére, a vállalkozási szerződés tárgyán pedig a teljesítés időpontjában nem álltak fenn olyan hibák, hiányosságok, melyre tekintettel az átvételt az alperes megtagadhatta volna. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset teljes elutasítását kérte. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a felperesi követelés időelőtti, mert a felperes a végszámla kibocsátására a köztük létrejött alvállalkozói szerződés 6/b. pontja szerint nem volt jogosult. Állította, hogy a felperes késedelme saját felróható magatartása miatt következett be, vitatta e vonatkozásban a szakértő ténymegállapításait, állította, hogy miután a nyílászárók cseréjére oly módon került sor, hogy egy utólagosan elhelyezendő, régi tokszerkezetbe történt a csere, az semmilyen vonatkozásban nem hátráltatta a felperesi munkavégzést, sőt a vakolási, festési munkáknak és padloponozásnak kifejezetten meg kellett előznie a nyílászáró cserét. Vitatta a tetőjavítás elsőfokú bíróság által meghatározott módjának helyességét, álláspontja szerint a tetőjavítás az alperes által csatolt, B. A. szakértő által készített szakvélemény szerint végezhető el szakszerűen, a peres eljárásban kirendelt szakértő által javasolt javítási mód szakszerűtlen. Hivatkozott arra is, hogy az alperes az eljárás során kijavítási igényre tért át, ezt azonban az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe. Kérte ismételt helyszíni szemle kitűzését, vagy új szakértő kirendelését is. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást helyesen, a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg, a helyesen megállapított tényállásból érdemben helyes és megalapozott következtetést vont le a felperesi kereset és az alperesi beszámítási kifogás tekintetében, az elsőfokú bíróság által felhozott jogi álláspont is helyes, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdésére és a Pp. 254. §
(3)bekezdésére tekintettel, helyes indokai alapján hagyta helyben. Az alperes fellebbezésével összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra utal: Minden alapot nélkülöz az az alperesi hivatkozás, hogy a felperes részéről teljesítés nem történt, az alperes a munkát a felperestől nem vette át. Kiemelten utal a másodfokú bíróság e körben a
- december 15-i jegyzőkönyv tartalmára, melyben a megrendelő képviseletére feljogosított személy a felperestől a munkát kifejezetten átvette, és kijelentette, hogy a felperes a szerződés szerinti végszámlát kiállíthatja. Különös tekintettel e jegyzőkönyv tartalmára az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy az alperes részéről az átvétel megtörtént, helyesen utalt e körben a GK.92/
- számú állásfoglalásra is, és helyesen értelmezte a felek szerződését az általános szerződési feltételeket illetően is. A jegyzőkönyvet aláíró személy képviseleti jogával összefüggésben is mindenben osztja a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság jogi álláspontját. Helyes jogi álláspontot foglalt el az elsőfokú bíróság az alperes késedelmi kötbérkövetelésével összefüggésben is. E körben kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a vállalkozási szerződésben rögzített teljesítési határidő
- szeptember 30a volt, a perben becsatolt építési napló tanúsága szerint a kivitelezési munkák
- szeptember 29-én elkészültek, az építési naplót ezen a napon lezárták, és már
- szeptember 26-án kérte a felperes az alperest arra, hogy a műszaki átadásátvétel időpontját tűzze ki. A
- október 6-án felvett jegyzőkönyvben megállapítást nyert, hogy az iskola tető felújítási, bádogozási munkái elkészültek, az informatikai terem aljzatolási, vakolatjavítási munkái, valamint egyszeri meszelése elkészült. Rögzítette e jegyzőkönyv azt is, hogy az informatikai terem aljzatkiegyenlítése, PVC padlózása, végleges meszelése nem készült el, és hogy e munkákat a külső, belső nyílászárók cseréje után lehet elvégezni, mely időpontot a megrendelő egyezteti a vállalkozóval. E jegyzőkönyv tényszerűen igazolja azt, hogy az alperes a felperest arra utasította, hogy az informatikai terem munkálatait csak a külső és belső nyílászárok cseréje után fejezze be, kifejezetten elismerve, hogy a befejező munkálatokat a nyílászárók cseréje után lehet csak elvégezni. A felperes e jegyzőkönyvbe foglalt megrendelői utasítás szerint volt köteles eljárni a Ptk. 392.§
(1)bekezdése értelmében, e megrendelői utasítás folytán előállott késedelem tekintetében a felperes felelőssége fel sem merülhet, a kötbérfizetési kötelezettséget pedig csak az a késedelem alapozza meg, amelyért a kötelezett felelős (Ptk 246.§
(1)bekezdése). A hibás teljesítéssel összefüggésben az alperes a fellebbezésében hivatkozott arra, hogy az elsőfokú eljárás során a kijavítási költségigényének megtérítése helyett kijavítást kért, más szavatossági igényre tért át, ezt azonban elsőfokú bíróság nem vett figyelembe. Az elsőfokú bíróság azonban helyesen járt el akkor, amikor az alperes hibás teljesítéssel összefüggő igényei közül a beszámítási kifogást bírálta el, a kijavítás ugyanis, mint szavatossági igény beszámítási kifogás útján - a Ptk. 296.§ /1/ bekezdése által megkívánt egyneműség hiányában - nem érvényesíthető, az alperes kijavítás iránti igényét viszontkeresettel érvényesíthette volna, ennek hiányában kijavításra irányuló szavatossági igénye az eljárás során nem volt elbírálható. A beszámítási kifogás összegszerűségével kapcsolatos - a tető hibájának kijavítási módját támadó - alperesi fellebbezést is alaptalannak találta a másodfokú bíróság az alábbi okok miatt: A tető szellőzési hibája a perben eljáró szakértő véleménye szerint (37. sorszámú jegyzőkönyv 4. oldal) szakszerűtlen megrendelői utasításból ered, ebből pedig az következik, hogy e hibáért az alperes nem szavatossági, hanem - a Ptk. 392. §
(3)bekezdése alapján - kártérítési felelősséggel tartozik A kártérítési igény alaposságának feltétele a kár bekövetkezésének bizonyítása, mely az elsőfokú eljárás során még az elsőfokú bíróság által megállapított 106.563 forint összeg erejéig sem történt meg, fellebbezés hiányában azonban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megítélt összeget nem érinthette. A perben lefolytatott bizonyítási eljárás alapján egyértelműen megállapítható volt az, hogy a tető szellőzési hibájával összefüggésben az alperessel, mint vállalkozóval szemben saját megrendelője semmiféle igényt nem érvényesített, kijavítást nem kért, a vállalkozói díjat e munkával összefüggésben nem csökkentette, kártérítési igényt nem terjesztett elő, az alperesnek tehát kára e hibával összefüggésben nem merült fel, kár hiányában pedig a kártérítési felelősség egyéb elemeinek vizsgálata - így a kijavítás módja tekintetében a további szakértői bizonyítás is - szükségtelen. Egyéb fennálló - az alperes által felkért magánszakértő által felvetett - tetőhiba (fedés nem vízhatlan, fóliázás nem megfelelő) a perbeli szakértő véleménye alapján nem volt megállapítható, e vélemény ténymegállapításait a perben kihallgatott tanúk - a megrendelő önkormányzat képviselőjének, alkalmazottjának - vallomása alátámasztja, a szakvélemény aggálytalan, a további bizonyítás elrendelése ezért szükségtelen volt. Az alperes fellebbezése eredménytelen volt, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárásban felmerült költségeinek megtérítésére, valamint az Itv. 74. §-ára figyelemmel a Kmr. 13. §
(2)bekezdése alapján feljegyzett fellebbezési illeték megtérítésére az állam részére. P é c s, 2009, február 11. Dr. Veszeley Józsefné s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Zóka Ferenc s.k. bíró