Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.239/2008/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla az Ügyvédi Iroda által képviselt I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r.VI.r., VII.r. Felperesi beavatkozó 2 .. szám alatti lakos I.r. és Felperesi beavatkozó 1 ...szám alatti lakos II.r. felperesi beavatkozók által támogatott - felpereseknek a Dr. Kövesdi Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Kövesdi Zoltán ügyvéd) által képviselt alperes ellen közgyűlési határozatok megsemmisítése iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
- április
- napján kelt G.20.959/2007/
- számú ítéletével szemben a felperes által
- sorszám, az alperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy a 6/
- (V.08.) Vk. számú alperesi határozatot hatályon kívül helyezi, a 7/
- (V.08.) Vk. határozatnak pedig a tagokat az engedményezett követelés megfizetésére kötelező rendelkezését helyezi hatályon kívül, míg a határozat egyéb rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet elutasítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 40.000,- (Negyvenezer) Ft első- és másodfokú perköltséget, az ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk kötelesek viselni. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperesek keresetükben az alperes
- május 8-án megtartott közgyűlésen hozott határozatainak hatályon kívül helyezését kérték. Előadták, hogy az alperes a ... Közösséggel együttes közgyűlést tartott, holott a két szervezet tagsága nem azonos, ehhez képest külön jelenléti íveket nem készítettek, e nélkül a határozatképességet nem lehet megállapítani, szavazni ugyanis csak azok jogosultak, akik az adott szervezet tagjai. A
- sorszám alatt meghozott határozatot arra hivatkozva támadták, hogy a régészeti költségek pontos összegéről még nem állt rendelkezésre adat, a közgyűlésen nem adták okát, hogy miért alperest terheli ez a költség, ez nem az alperes működésével kapcsolatos. A Sík utcai terület már közművesített, ezt a feltárások nem érintik, az érintett tulajdonosokat e költségek nem terhelhetik. A régészeti feltárások nem kapcsolatosak az alperes közfeladatainak teljesítésével, egyébként sem lehetett ekkor a régészeti feltárás pontos költségét meghatározni, de törvénysértő a késedelmi kamat valamint az igényérvényesítési költség megfizetésére történő figyelmeztetés is. A kivetési értesítőknek a 90 napos jogvesztő határidő eltelte utáni kiküldése is jogszabálysértő. A
- számú határozattal kapcsolatosan kiemelték, hogy nem tagjai a ... Közösségnek, így a ... Közösség által az alperesre engedményezett követelések tekintetében fizetési kötelezettségük sem lehet. Az alperes nem kötelezheti őket ezen költségek alperes javára, illetőleg a ... Közösség, mint engedményező javára való megfizetésére. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy az alperes és a ... Közösség közgyűlésének együttes megtartását sem jogszabály, sem az alapszabály nem tiltja. A perbeli jogvita tárgya az alperes közgyűlési határozatainak bírósági felülvizsgálata, ezért mindazoknak a kérdéseknek a vizsgálata, amelyek a ... Közösséget érintik, meghaladják a perbeli jogvita kereteit. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes volt, a
- számú határozat alapján az engedményezéssel érintett követelések tekintetében született kivetési értesítők nem minősülnek közgyűlési határozatnak, így ezek felülvizsgálata sem képezi a per tárgyát. A megyei bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében az alperes 5/
- (V.08.) számú VK. és a 7/
- (V.08.) számú VK. határozatát hatályon kívül helyezte, a fentieket meghaladó kereseti kérelmet elutasította. Úgy rendelkezett, hogy a felmerült költségeiket a felek maguk kötelesek viselni. Ítélete indokolásában megállapította a bíróság, hogy az alperes és a Helység 1 ... Közösség
- május 8-án együttes közgyűlést tartott. A 17 órára összehívott közgyűlés határozatképtelen volt, így a meghívóban foglaltak szerint 18 órakor került megtartásra a megismételt közgyűlés. Az alperes nevében szavazásra jogosult 329 fő közül 107 fő vett részt a közgyűlésen, mely 170,5 érdekeltségi egységet jelentett. A közgyűlés egyebek mellett az alábbi alperesi határozatokat hozta: 0 érdekeltségi egység nem szavazattal, 3,5 érdekeltségi egység tartózkodással, a fennmaradó érdekeltségi egység igen szavazattal elfogadta a 6/
- (V.08.) számú VK. határozatot, mely szerint a ... Társulat közgyűlése előírja, hogy a társulat tagjai
- június
- napjáig fizessenek meg a Társulat részére érdekeltségi egységenként 200.000,- Ft-ot a régészeti feltárások finanszírozására azzal, hogy késedelmes teljesítés esetén meg kell fizetni a törvényes késedelmi kamatot és az igényérvényesítés valamennyi költségét is (pl: postaköltség, illetékköltség, jogi képviselői munkadíj). A közgyűlés 1,5 nem szavazattal, 0,5 tartózkodással, szemmel látható többségi igen szavazattal meghozta a 7/
- (V.08.) számú VK. határozatot, mely szerint a ... Társulat közgyűlése az ... Közösség 5/
- (V.08.) számú KK. határozatában szereplő követelések ingyenes engedményezését elfogadja és egyben előírja, hogy az engedményezett követeléseket a kötelezett tagok
- június
- napjáig fizessék meg a társulat, vagy az ... Közösség számlájára. A ... Társulat a követeléseket saját nevében érvényesíteni köteles. A bíróság határozata jogi indokolásában a vízgazdálkodásról szóló
- évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.)
- §.
(3)és 43. §.
(1),
(2)bekezdésére utalással kiemelte, hogy a társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát és a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott, jogszabályba, vagy alapszabályba ütköző határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól, az alperes pedig nem vitatta, hogy a felperesi keresetindításra határidőben került sor. A felperesi kereset az alperes által meghozott közgyűlési határozatok bírósági felülvizsgálatára irányult, ez kizárólag az alperesre vonatkozó jogszabályi és alapszabályi rendelkezések figyelembevételét feltételezi. A kivetési értesítők nem közgyűlési határozatok, az e szerinti fizetési kötelezettséget nem teljesítő tagokkal szemben az alperes külön bírósági eljárásokat kezdeményezett, a fentiek miatt a bíróság a kivetési értesítőkkel szembeni kereseti hivatkozásokat alaptalannak ítélte, azokat elutasította. A bíróság úgy foglalt állást, hogy a vonatkozó jogszabályi és alapszabályi előírások nem tiltják együttes közgyűlés megtartását. Ha az együttes közgyűlés megtartása az alperesre irányadó jogszabályi és alapszabályi rendelkezéseknek megfelel, ezen az alapon a határozatok törvényessége nem támadható. Jelen per keretében nincs arra mód, hogy a ... Közösség törvényes működése elbírálást nyerjen. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet 7. §.
(5)bekezdése, valamint 6. §.
(1)bekezdése által megfogalmazott alaki és tartalmi feltételeknek a közgyűlésről készített jegyzőkönyv megfelelt. A bíróság utalt arra is, hogy a felperesek nem vitatták, hogy az alperesi közgyűlésen a jegyzőkönyvben a szavazásra jogosult és megjelent személyek száma helyesen került rögzítésre. Az egyes határozatoknál a jegyzőkönyv feltűntette a szavazati arányokat, a határozatok az együttes közgyűlés ellenére külön-külön kerültek elfogadásra. Megállapítható, hogy az alperesi közgyűlési határozatok kapcsán az alperes tagsága szavazott. A megismételt közgyűlésre vonatkozó határozatképességi szabály miatt a szavazati aránynak egyebekben jelentősége nem volt. A Vgtv. 34. §.
(5)bekezdése szerint a társulat tagjai kötelesek a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez az érdekeltségi egység arányában hozzájárulni, a Vgtv. 41. §.
(1)bekezdése szerint a tagok érdekeltségi hozzájárulása képezi a közcélú feladatok ellátásához szükséges források egy részét, a 41. §.
(2)bekezdése alapján a hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, melynek mértékét a taggyűlés állapítja meg. A rendelkezés szerint a vizitársulatok taggyűlése által elfogadott érdekeltségi hozzájárulás a közfeladatok teljesítésére nyújtott szolgáltatás ellenértéke. Az alperesi alapszabály
- pontja lehetővé tette a működési költségek kapcsán érdekeltségi hozzájárulás befizetésének előírását, ezért a régészeti feltárásokra hivatkozással meghatározott érdekeltségi hozzájárulási befizetési kötelezettségnek határozatba foglalását az első fokú bíróság nem ítélte jogszabály, illetőleg alapszabály ellenesnek, szükségességét a vízjogi létesítési engedélyhez kapcsolódó szakhatósági állásfoglalás is alátámasztotta. Nem minősítette jogszabály, illetőleg alapszabály ellenesnek a késedelmi kamat és az eljárási költség megfizetésére vonatkozó rendelkezést sem, álláspontja szerint ennek ugyanis csak akkor van jelentősége, ha e tekintetben a bíróság előtt az alperes eljárásokat kezdeményez, ebben az esetben azonban a bíróság fog állást foglalni a követelés megalapozottságáról. Utalt arra is, hogy a régészeti feltárási költségekre alapított érdekeltségi hozzájárulás összegszerűségének meghatározása az alperes gazdasági-célszerűségi szempontú döntési jogkörébe tartozik, ez nem tartozik a törvényességi szempontokat vizsgáló bíróság hatáskörébe. A hozzájárulás felhasználása közgyűlési napirend és határozat részét kell hogy képezze. A fentiek szerint tehát alaptalan a
- számú határozattal szemben előterjesztett kereset. A
- számú határozattal kapcsolatosan a bíróság kiemelte a Ptk.
- §.
(1)bekezdését, mely szerint a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja. Az alperes nem bizonyította, hogy a ... Közösség és az alperes tagsága azonos lenne. Szerződési nyilatkozat csak akkor foglalható határozatba, ha biztosítva van valamennyi szerződő félnek a szerződést érintő jognyilatkozat-tételei jogosultsága. A ... Közösség javára történő teljesítésnek az előírása jogszabálysértő. Az alperesi tagság körében nem tartozó személyegyesülés, tehát a ... Közösség javára nem lehet az alperesi tagságot fizetés teljesítésére kötelezni. A
- számú határozatot tehát a bíróság jogszabálysértőnek ítélte. Az ítélettel szemben mind a felperesek, mind pedig az alperes fellebbezéssel éltek. A felperesek kérték, hogy az ítélet részbeni megváltoztatásával az ítélőtábla a
- számú határozatot, továbbá a
- számú határozat végrehajtását jelentő kivetési értesítőt is helyezze hatályon kívül. A
- számú határozattal kapcsolatosan kifejtették, hogy a szakhatósági hozzájárulás tartalmából sem következik, hogy a régészeti feltárás a közműves vízellátás kialakításával összefüggő feladat. Az érdekeltségi hozzájárulás kizárólag a társulat által végrehajtandó közfeladatok költségeinek fedezésére szolgál. A feltárás az útépítéssel kapcsolatos, az útépítésnek meg kell előznie a vízjogi létesítési engedélyben írt vezeték építését, azonban nem a közműves vízellátás megvalósítása körébe tartozik. A szakhatósági hozzájárulás alapján nem lehet a régészeti feltárásokkal kapcsolatos költségeket az alperes költségeinek minősíteni. /a fellebbezési eljárásban mindezek alátámasztására csatolták a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatát és az alperesnek a ... Megyei Múzeumok Igazgatóságával a régészeti feltárásról kötött szerződését/ A
- számú határozatra alapított kivetési értesítő hatályon kívül helyezése iránti igénye körében az elsőfokú eljárásban előadottakat megismételve a felperesek hangsúlyozták, hogy az értesítőket a közgyűlési határozat meghozatalát követő 90 napon túl postázták, így a tagság jelentős része nem is kapott tájékoztatást időben arról, hogy a kivetési határozattal szemben jogorvoslattal élhet. A kivetési értesítőben foglalt követelés bírósági úton nem érvényesíthető, az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, nincs tehát bírósági út és eljárás, a jegyző jogosult a követelést adók módjára behajtani. A másodfokú eljárás során a
- sz. határozattal kapcsolatosan a felperesek ismételten kiemelték, hogy nem lehet megállapítani, hány tag hozta a határozatot, hiszen a két szervezet tagsága nem azonos. Nem lehet a határozat alapján sem megállapítani, hogy kik a kötelezettek, kiket érint az engedményezés. Az alperes fellebbezésében a
- számú határozat tekintetében kérte az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását. Kifejtette, hogy jelen pernek nem lehet tárgya az engedményezés érvénytelensége, vagy érvényessége, illetve az építőközösségi nyilatkozat vizsgálata. A határozatnak a teljesítés módjára vonatkozó rendelkezése nem jogszabályellenes, ezzel az anyagi jogi jogosult csupán meghatározta azt a módot, amit - a kötelezettek számára választási jogot engedve - a saját maga részére történő teljesítésként még hajlandó elfogadni. Utalt arra is, hogy csak az engedményezett követelések kötelezettjeire, azaz az építő közösség tagjaira tartalmazott a határozat döntést. Támadta a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket is, kiemelte, hogy a határozatok többsége nem volt törvénysértő. A bíróság tévedett, mikor a kereseti illeték viselése tekintetében nem jutatta érvényre a pervesztesség-pernyertesség arányát. A felperes fellebbezése túlnyomórészt alapos, míg az alperesi fellebbezés nagyobb részében alaptalan. A peres felek csupán az alperes
- május 8-i közgyűlésén
- és
- szám alatt meghozott határozatok tekintetében támadták fellebbezéssel az elsőfokú ítéleti rendelkezéseket, így a Pp.
- §.
(3)bekezdésében írtakra figyelemmel a másodfokú eljárás tárgyát csupán ezen határozatokkal kapcsolatos rendelkezések felülbírálata képezte. Az elsőfokú bíróság a per eldöntéséhez szükséges bizonyítást lefolytatta, a peradatok okszerű mérlegelésével helyes tényállást állapított meg, a fellebbezéssel érintett ítéleti rendelkezések alapjául kifejtett jogi álláspontját - ekként az elsőfokú bíróság döntését - az ítélőtábla azonban csak részben osztotta. A per tárgyát az alperesi viziközmű társulat határozatainak felülvizsgálata képezte. Az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást akként, hogy a közműépítő közösség közgyűlésének szabályszerűsége, az általa meghatározott határozatok törvényességének kérdése sem bírt jelen perben relevanciával. Amennyiben az egyébként közösen megtartott közgyűlésen meghozott alperesi határozatok az alperesi viziközmű társulat tekintetében irányadó jogszabályi és alapszabályi rendelkezéseknek megfelelnek, akkor keresettel eredménnyel nem támadhatóak. A perbeli esetben az alperesi közgyűlés összehívásának módját a felperesek nem kifogásolták, az összehívás szabálytalanságát alátámasztó körülmény nem merült fel. A közgyűlésen a meghívóban feltűntetett napirendnek megfelelő döntések születtek, a jegyzőkönyv és a felperesek e tekintetben tett elismerő nyilatkozata alapján megállapítható a résztvevő alperesi tagok száma, a megismételt közgyűlésre figyelemmel a határozatképesség fennállt, a jegyzőkönyv tartalmazza a meghozott határozatokat és megjelöli, hogy azokat a megjelent érdekeltek milyen érdekeltségi arányban hozták. Mind a közgyűlés, mind pedig a jegyzőkönyv megfelel tehát a Vgtv. 38-40. §-ában, továbbá a 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet 5., 6. §-ában és 7. §.
(5)bekezdésében foglalt alaki és tartalmi előírásoknak, így a felpereseknek a határozatokkal kapcsolatos alakszerűségi kifogásai (összevont közgyűlés, közös jegyzőkönyv) nem alaposak. Az érintett határozatok felülvizsgálata során tehát - ahogy az elsőfokú bíróság is állást foglalt - azok érdemi, tartalmi vizsgálatára van szükség. A 6. számú határozattal az alperes a régészeti költségek viselésére kötelezte tagjait. A Vgtv. 35. §.
(1)bekezdésének a.) pontja meghatározza a vízgazdálkodási társulat kompetenciájában tartozó közfeladatokat: ennek értelmében az alperes közműves vízellátást, szennyvízelvezetést, szennyvíztisztítást, káros vizek elvezetését szolgáló vízi létesítményeket hozhat létre, fejleszthet. A törvény 34. §.
(5)bekezdése és 41. §.
(1)bekezdése értelmében a tagokra kirótt érdekeltségi hozzájárulás csupán az alperes közfeladatainak ellátásának finanszírozását szolgálhatja. A felperes által Pf.3/F/
- alatt csatolt iratokból megállapítható, hogy az alperesi határozat olyan régészeti feltárások költségeinek érdekeltségi hozzájárulás útján való előteremtésére irányult, melyeket részben az út, részben pedig közmű, ezen belül a gáz-, a ivóvíz- és szennyvízközmű létrehozása tesz szükségessé. A régészeti költségek jelentős - az úttal és a gázközművel kapcsolatos - része tehát nem az alperes közfeladatainak ellátásával, a közműves vízellátást, szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítmények létrehozásával, illetve fejlesztésével áll összefüggésben. A másodfokú eljárás során megtartott tárgyaláson tett alperesi nyilatkozatából azonban kétséget kizáróan megállapítható, hogy az alperes a teljes régészeti költségeket tagjai érdekeltségi hozzájárulásából kívánta finanszírozni. A fentebb megjelölt jogszabályi rendelkezések erre azonban nem adnak lehetőséget. Az a körülmény, hogy a közművek egyidejű megépítése célszerű, illetőleg műszakilag szükségszerű, nem teremt alapot az alperes működésére kötelezően irányadó jogszabályi keretek túllépésére. A költségek megfelelő biztosítása a közműépítő társulat keretein belül nehézségekbe ütközött (nincs jogi személyisége, igényérvényesítési lehetőségei korlátozottak), ezért kívánta az alperes a teljes költségek forrását saját működésén belül biztosítani. Ilyen gyakorlatias, célszerűségi megfontolások sem teszik azonban lehetővé azt, hogy az alperes a közfeladatába nem tartozó beruházásokkal kapcsolatosan felmerült költségek tekintetében tagjainak érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettséget állapítson meg. Utal arra az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjával szemben a közgyűlési határozat által megállapított érdekeltségi hozzájárulás összegére is kiterjed a Vgtv.
- §.
(3)bekezdése értelmében a taggyűlési határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági hatáskör. A fentebb kifejtettekre figyelemmel az alperesnek a 6/
- (V.08.) vk. számú határozata törvénysértő. A
- számú határozatával az alperes a közműépítő közösség általi - a tagjai felé fennálló követelései tekintetében tett - engedményezéssel kapcsolatosan foglalt határozatba elfogadó nyilatkozatot, másrészt engedményesként meghatározta a kötelezettek részére, hogy milyen tartalommal, kinek a kezéhez való teljesítést hajlandó elfogadni. Az engedményes által az engedményezéssel megszerzett követelés jogosultjaként a teljesítés körében tett anyagi jogi jognyilatkozat alappal nem kifogásolható. A határozat ezen rendelkezései tehát az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben nem jogszabálysértőek. A határozat nem a közműépítő közösség javára kötelezi az alperesi tagokat fizetés teljesítésére, az alperes csupán abban a kérdésben határozott, hogy kinek a részére teljesíthető hatályosan a kötelezettség. A közgyűlési határozatnak tehát a fentebb érintett rendelkezései sem törvénysértőek. A határozatnak a tagokat az engedményezéssel megszerzett követelés megfizetésére kötelező rendelkezése azonban az alábbiak szerint jogszabályt sért. A közgyűlési jegyzőkönyv
- oldalán rögzítettek, valamint az alperesnek a másodfokú tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapítható, hogy az engedményezett követelések alapjául a közműépítő közösség által
- szeptember 27-én és
- szeptember
- napján kivetett hozzájárulási kötelezettségek szolgáltak. Ezekkel a kivetésekkel a közműépítő közösség a már korábban elvégzett beruházások költségeinek viselésére kötelezte tagjait. Ahogy az ítélőtábla a fentebb már kifejtette, az alperes csupán közfeladatai ellátásának finanszírozása érdekében kötelezheti tagjait érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére. A korábban - az engedményező által - már elvégzett beruházások nem képezik az alperes által elvégzendő közfeladatok tárgyát, ezek az alperestől függetlenül már megvalósításra kerültek, így ezek finanszírozására érdekeltségi hozzájárulás nem szedhető be. Az alperes a kötelezettekkel szemben - függetlenül attól, hogy csak a közműépítő közösségnek, vagy az alperesnek is tagjai - az anyagi jogi igényének legfeljebb egyedi (polgári nemperes, illetve peres eljárás keretein belüli) igényérvényesítéssel szerezhet érvényt. A fentieken túl a határozatból nem állapítható meg a kötelezettek személye és a követelés összege, tartalma, a határozat ezen rendelkezése ennél fogva is jogszabálysértő. Az úgynevezett kivetési értesítők - ahogy az elsőfokú bíróság is kifejtette - nem minősülnek közgyűlési határozatnak, ezek egyedi felülvizsgálatára a felperes álláspontjával ellentétben jelen per nem szolgáltat kereteket, ugyanakkor az ítélőtábla rámutat arra, hogy a
- számú határozat fizetési kötelezettséget előíró rendelkezésének hatályon kívül helyezésével ezek is jogalapjukat veszítik. Az ítélőtábla a fentebb kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit a Pp.
- §.
(2)bekezdés második fordulata alapján részben megváltoztatta, a
- számú határozatot hatályon kívül helyezte, a
- számú határozatnak a tagokat az engedményezett követelés megfizetésére kötelező rendelkezését hatályon kívül helyező elsőfokú ítéleti rendelkezést helybenhagyta, ugyanakkor a határozat egyéb rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmet elutasította. Az ítélőtábla a perköltség viseléséről a Pp.
- §.
(1)bekezdésében írtakra figyelemmel a pernyertesség-pervesztesség arányának megfelelően határozott. A felperesek az alperes által meghozott nyolc határozatból hármat eredménnyel támadtak, hozzávetőleg 1/3 arányban minősülnek tehát pernyertesnek, az alperes tehát a felperesek által lerótt kereseti illeték 1/3ának, 7.000,- Ft-nak a viselésére köteles, ugyanakkor a felperesek kötelesek megfizetni az alperesnek az elsőfokú bíróság által megállapított 42.000,- Ft ügyvédi munkadíj arányos részét, 11.000,- Ft-ot. Ezen igények beszámításával az elsőfokú eljárás tekintetében a felperesek egyetemlegesen kötelesek az alperes javára 4.000,- Ft megfizetésére. A felperes fellebbezése érdemben teljesen eredményesnek minősül, míg az alperesi fellebbezés érdemét tekintve megalapozatlan volt, hisz a
- számú határozat lényegi elemét, a tagokat fizetésre kötelező rendelkezést hatályon kívül helyező ítéleti döntés tekintetében nem vezetett eredményre. Mindezek alapján az alperes a felpereseknek 24.000,- Ft fellebbezési illeték és 20.000,- Ft másodfokú ügyvédi munkadíj megfizetésére köteles. Az első- és másodfokú perköltségek összeszámításával határozta meg az ítélőtábla az alperes által fizetendő perköltséget 40.000,- Ft összegben. Miután az alperesi fellebbezés érdemben alaptalannak bizonyult, a fellebbezési eljárási illeték megfizetésére az alperes lenne köteles, illetékmentességére és az Itv.
- és
- §-ában foglaltakra figyelemmel azonban az alperes fellebbezésével felmerült eljárási illetéket az állam viseli. Győr,
- február
- napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: Dr. Maurer Ádám sk.. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró bíró