Pfv.IV.21.112/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Dobrossy István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Magyar György ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj visszafizetése és kártérítés iránt a Fővárosi Bíróság előtt 9.G.40.888/
- számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.601/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000 (egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet a felperes leszállított keresetét, amelyben az alperest 3.200.000 forint vállalkozói díj visszafizetésére, továbbá 1.076.000 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni, elutasította és a felperest az alperes javára 567.600 forint perköltség megfizetésére kötelezte. A megállapított tényállás lényegi tartalma szerint
- szeptember 10-én a felperes, mint megrendelő és az alperes, mint vállalkozó között vállalkozási szerződésnek nevezett írásbeli megállapodás jött létre, amelyben az alperes díj fizetése ellenében vállalta a felperes komplex, átfogó, integrált ügyviteli informatikai rendszerének megvalósításához, működtetéséhez szükséges „SZÁMADÓ" szoftver elkészítését, adaptálását, installálását, telepítését, a meghatározott feladatok végrehajtására kész állapot létrehozásával, próbaüzemeltetéssel, betanítással és a felhasználási jog biztosításával. A teljesítés utolsó munkafázisaként meghatározott finomhangolás idejét a szerződés
- január, februárban határozta meg. A felek között az alperes teljesítése során intenzív levél és e-mail üzenetváltás zajlott. Ennek keretében a felmerülő problémák miatt a felperes
- február 6-án kelt levelében felhívta az alperest, hogy február 28-ra a teljesítés fejeződjön be. Ezt követően
- március 5-én a felperes felhívta az alperest, hogy a hiányosságok kijavítására szabjon megfelelő határidőt. Az alperes ugyanezen a napon írásban válaszolt a felperesnek és közölte: két hetes időintervallumokban tudja a felmerült problémákat elhárítani, amelynek végső határidejét
- július 31-ében határozta meg. A hibák felméréséről készült jegyzőkönyv felvételét követően a felperes
- március 20-án írásban közölte az alperessel, hogy eláll a szerződéstől, felszólítva az alperest az idő közben kifizetett vállalkozói díj visszafizetésére és a felmerült kára megtérítésére. Ennek az alperes nem tett eleget. A felperes álláspontja szerint a felek között a Ptk.
- §-ában meghatározott vállalkozási szerződés jött létre, amelyet az alperes hibásan teljesített és ebből eredően a felperes a Ptk. szabályai alapján jogosult elállni a szerződéstől. Ezzel szemben a jogerős ítélet megállapította, hogy a szolgáltatás tárgya, a szoftver a szerzői jogról szóló
- évi LXXVI. tv. (Szjt.)
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján szerzői jogi védelem alatt áll. Ebből eredően a felek között keletkezett jogvitát a szerzői jog szabályai szerint kellett elbírálni és az Szjt.
- §-a szerint a Ptk. rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azt az Szjt. nem szabályozza. A szolgáltatás tárgya a már meglévő ügyviteli program szolgáltatásán túlmenően a programnak a felperes igényeinek megfelelő adaptálása volt. Ezért a felek szerződése jövőben megalkotandó mű elkészítésére vonatkozott. Az Szjt.
- §
(1)bekezdése szerint a jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül, szoftver esetén az Szjt. 60. §
(4)bekezdés alapján négy hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a felhasználó a kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni. Az Szjt. 49. §
(3)bekezdés szerint a felhasználó a szerződéstől díjfizetési kötelezettség nélkül akkor állhat el, ha a szerző a fenti határidőn belül a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el. A fenti jogszabályok alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes a jogszabályi feltételek hiányában kívánt díjfizetési kötelezettség nélkül a felhasználói szerződéstől elállni. A felperes csak jelezte a szoftver hibáit és még - a teljesítési határidő után -
- március 5-i levelében sem kijavítási határidőt határozott meg, hanem arra szólította fel az alperest, hogy jelölje meg a kijavítás időpontját. Nem merült fel arra adat, hogy az alperes a kijavítást megtagadta volna, sőt ugyanazon a napon kelt válaszában azt kifejezetten vállalta. A felek együttműködését igazolta a
- március 14-i közös jegyzőkönyv is. Ehhez képest a felperes
- március 20-án, előzetes kijavítási határidő tűzése és eltérő ügyleti kikötés hiányában nem volt jogosult elállni a szerződéstől. Ennek megfelelően a felperes nyilatkozata a Ptk.
- §
(1)bekezdés szerint a szerződést nem bontotta fel és a felperes a Ptk. 319. §
(3)bekezdés alapján alaptalanul követelte a díj visszatérítését. A jogerős ítélet ellen, anyagi jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a leszállított keresetének megfelelően az alperes marasztalását. Álláspontja szerint a szerződésre nem alkalmazhatóak az Szjt. szabályai, mert az ténylegesen a Ptk.
- §-ában meghatározott, konkrét eredmény létrehozására irányuló szerződés volt. Ettől függetlenül állította, hogy
- február 6án határidő tűzésével az alperest a hiba kijavítására felhívta és annak az alperes nem tett eleget. Azt is előadta, hogy a szerződés tárgya a már kész „SZÁMADÓ" szoftver szolgáltatása volt, ezért az Szjt.
- § alapján a keresetét elbírálni nem lehetett. A felperes felülvizsgálati kérelmében azt is állította, hogy - az elsőfokú bíróság téves álláspontjával szemben - az alperes teljesítése hibás volt, amit a per során bizonyított. Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg. A felperes felülvizsgálati álláspontjával szemben a jogerős ítélet az Szjt.
- §
(2)bekezdés c) pontja alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a szolgáltatás tárgya a „SZÁMADÓ" szoftver, mint számítógépi programalkotás szerzői jogi védelem alatt áll. Ezért e szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználására az Szjt.
- §-ának megfelelően, elsődlegesen az Szjt. V. fejezetében meghatározott, a felhasználási szerződések általános szabályait, illetve az Szjt. 58-
- §-aiban a számítógépi programalkotásokra meghatározott külön szabályokat kellett alkalmazni. Az Szjt.
- §
(2)bekezdés alapján a felek egyező akarattal eltérhetnek a felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől. Ilyen eltérést azonban a felperes nem bizonyított és ilyennek az sem tekinthető, hogy a felek szerződésüket „vállalkozási szerződésnek" nevezték. Tévesen hivatkozott a felperes a BH 1994/
- szám alatt közzétett eseti döntésre, mert abban az ügyben a kötelezett megtagadta a teljesítést (és a már teljesített mű használatát is lehetetlenné tette), amire alkalmazható volt a Ptk-nak a szerződésszegésre vonatkozó szabályai. A felek szerződésében meghatározott szolgáltatás tárgya részben a már kész szoftver volt. Ettől függetlenül a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a szerződés tárgya nem egyszerűen a meglévő szoftver felhasználásának engedélyezése volt, hanem annak a felperes igényeihez igazodó, megfelelő adaptálása. Ennek érdekében készített az alperes előzetesen, megvalósíthatósági tanulmányt és ehhez képest volt köteles a szoftvert a felperes igényeihez igazodó módon módosítani. Ebből eredően helyes a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy a felek között a jövőben megalkotandó műre vonatkozó felhasználási szerződés jött létre, amelyre az Szjt.
- §-ának rendelkezéseit kellett alkalmazni. Az Szjt.
- §
(2)bekezdés alapján a jövőben megalkotandó műre szóló szerződés esetén a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben - megfelelő határidő tűzésével - a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni. Ha ilyen jogcselekmények után a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat az Szjt. 49. §
(3)bekezdés szerint. A szerződés szerint a teljesítés végső határideje
- februárja, értelemszerűen
- február 28-a volt. Ezt követően kellett volna a felperesnek az alperest megfelelő határidő tűzésével kijavításra felhívnia. Ezért a felperesnek a teljesítést megelőzően,
- február 6-án kelt felszólító levele az Szjt.
- §
(2)bekezdésében meghatározott jogcselekménynek nem minősíthető. Ez önmagában abból a tényből is következik, hogy a felperes
- március 5-én az alperesre bízta a hibák kijavítási határidejének meghatározását, amitől az alperes nem zárkózott el, sőt ugyanazon a napon,
- március 5-én az alperes a hibák kijavítását egyértelműen, határidő megjelölésével vállalta. Ezért nem állapítható meg a terhére a kijavítás megtagadása. Amennyiben a felperesnek az alperes által vállalt határidő nem felelt meg, neki kellett volna megfelelő határidő tűzésével egyértelműen a kijavításra felhívni az alperest. Ez az eljárás felelt volna meg az Szjt.
- §
(2)bekezdésben foglalt rendelkezéseknek. Ehelyett a felperes
- március 20-án elállt a szerződéstől. Mindebből következik, hogy elállása jogtalan volt, ezért a kifizetett szerzői díj visszatérítésére nem tarthat igényt és a jogosulatlan elállásra tekintettel a hibás teljesítésből eredő kára megtérítését sem követelheti. Miután a felperes elállása jogtalan volt, nincs jelentősége annak - amit egyébként az alperes részben nem is tett vitássá -, hogy a szoftver finomhangolása fejeződött be. és egyes hibák kijavítása még teljeskörűen nem Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint kötelezte az alperes jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költség megtérítésére. Budapest,
- február
- Dr. Völgyesi Lászlóné sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros Mátyás sk. előadó bíró, Dr. Bella Mária sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő