Kfv.III.39.114/2008/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kertész József Tamás ügyvéd által képviselt dr. G. K. felperesnek a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal alperes ellen üzlet működésével kapcsolatos közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Bíróság
- november
- napján kelt 5.K.34.091/2006/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- február
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 5.K.34.095/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az éjjel-nappal nyitva tartó budapesti nagyáruház épületében folyamatosan nyitva tartó posta is működik. A felperes a postán
- szeptember
- napján 21 óra 30 perckor megkísérelte feladni a K. Közalapítvány három Alkotmánybírósághoz, és egy városi bírósághoz címzett határidős küldeményét. A jelzett időpontban az áruház épületében működő postahivatalba nem lehetett bejutni, mert az áruház zárva volt. A technikai okokból /pénztárgépek átállítása/ való zárva tartást csak egy a bejárat felé kitett tábla jelezte. A felperes emiatt előadandó panaszát az áruház dolgozója a helyszínen azonnal nem rögzítette, azt a tájékoztatást adta, hogy panasztételre csak másnap 6.00 órakor van lehetőség, amikor a zárva tartásról igazolást is kiállítanak. Az áruház a felperes panaszára
- október
- napján kelt megküldött válaszában - megköszönve, hogy a felperes időt szakított áruházukba való ellátogatásra tájékoztatta a felperest a zárva tartás okáról és az igazolásról. A felperes
- január
- napján az alperes elsőfokú szervéhez fordult, kérve a szükséges jogi eljárás /szabálysértés, fogyasztóvédelmi eljárás stb./ lefolytatását. Kifogásolta, hogy a zárva tartásról csak a helyszínen értesülhetett. Az alperesnél az illetékes hatóság
- március
- napján két hatósági személy és az ellenőrzött képviselője jelenlétében hatósági ellenőrzést végzett, melynek során jegyzőkönyvben rögzítették a képviselő azon nyilatkozatát, hogy a zárva tartást a helyszínen tíz nappal korábbi időponttól folyamatosan jelezték, valamint hogy a perbeli előző, a felperesnek megküldött, de részére állítása szerint nem kézbesített tájékoztatásukat nevezettnek az általa időközben
- február
- napján a leltár miatti zárva tartásra tett panasza tárgyában megadott válasszal együtt ismét kézbesítik. Az elsőfokú hatóság a fent összefoglalt tényállás alapján az áruházzal szemben a kereskedelmi tevékenység gyakorlására vonatkozó szabályok megsértése miatt hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet elutasította, mert a nyitvatartási rend megváltoztatásának nem megfelelő egyszerű üzemszünetről a vásárlókat megfelelően tájékoztatták. E határozat ellen a felperes fellebbezett, melyben kifogásolta a válaszlevél részére való kézbesítésének elmaradását, valamint hogy ezt a körülményt az elsőfokú hatóság nem tárta fel és nem értékelte. Az alperes 13-276/
- számú
- június
- napján kelt határozatában az elsőfokú határozat indokolását - a rendelkező részt nem érintve - megváltoztatta. Osztotta az elsőfokú szerv döntésének azt a megállapítását, hogy a technikai jellegű ideiglenes bezárás nem minősül a nyitvatartási idő módosításának. A panaszra adott válasszal kapcsolatban azt a kiegészítést tette, hogy a felperes a helyszíni ellenőrzésen felvett jegyzőkönyv szerint írásos választ kapott panaszára. A jogerős határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, a fogyasztói jogsértés megállapítását, és az elsőfokú hatóságnak a kereskedővel szemben a jogszabályba foglalt szankció alkalmazására történő utasítását kérte. Állította, hogy a perrel érintett zárva tartás a nyitvatartási idő megváltoztatásának minősül, mert a zárva tartásra nem elháríthatatlan ok vezetett. Előadta, hogy kapott ugyan tájékoztatást a zárva tartásról, az azonban nem a perbeli panaszára, hanem a
- február
- napján kelt leltár miatti üzletbezárással kapcsolatos panaszára vonatkozott. Álláspontja szerint a pénztárgépek átállítása és a postai szolgáltatások nyújtása között nincs összefüggés, mégsem volt lehetősége a postai szolgáltatások igénybevételére. A Fővárosi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a pénztárgépek átállítása miatti üzemszünet nem minősül a nyitvatartási idő olyan módosításának, amely bejelentési kötelezettséggel járna. A bíróság megállapította azt is, hogy a felperest a vásárlók könyvébe való bejegyzés érdemi kivizsgálásáról nagy valószínűséggel nem tájékoztatták. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte az ítélet, egyben a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, és a másodfokú szerv új eljárásra kötelezését. Előadta, hogy a tényállás hiányosan került megállapításra, mert a panaszára adott választ mindmáig nem kapta meg. Ez okból önmagában helye lenne kérelme teljesítésének, és a megismételt eljárásban az üzlet időleges szankciós jellegű bezárásának. A nyitvatartási idővel kapcsolatban kifogásolta, hogy a magát non-stop működőként hirdető üzlet, mely a perbeli időpontban teljesen zárva volt, a közutak melletti hirdetőtábláit ennek ellenére nem cserélte ki, azokon a zárva tartást közlendően változást nem eszközölt, és nem igazolta az eljárás során a zárva tartást érintő, azt tíz nappal megelőzően kezdődő helyszíni közlést sem. Jogszabálysértésként az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997./I.22./ Korm. rendelet /a továbbiakban: R./
- § /2/ bekezdését, valamint 18/A. §-át jelölte meg. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az R.
- § /2/ bekezdése értelmében, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet, vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárattathatja. A helyszíni ellenőrzéskor az üzlet képviseletében jelenlévő személy azt nyilatkozta, hogy a felperes panaszára válaszoltak, és a válaszadást megismétlik. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi előírás, hogy a válaszadást milyen postai küldeményként kell teljesíteni. Amennyiben nem könyvelt küldeményről van szó, a kézbesítés megtörténtét illetően az áruház képviselőjének nyilatkozata áll szemben a felperes nyilatkozatával. Nyilvánvaló, hogy e bizonyítékok egymást kioltó hatásuk miatt alkalmatlanok arra, hogy kétségtelenné tegyék a kézbesítést, vagy annak elmaradását. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperesnek nem jogszabályi kötelezettsége állításán kívül a kézbesítés bizonyítása. Tény ugyanakkor, hogy a felperes a zárva tartás okáról tudomást szerzett, hiszen lépéseit is e tudomására alapítva tette meg. Az R.
- § /2/ bekezdése alkalmazására akkor van lehetőség, ha az üzlet a jogszabályokban foglalt előírásokat nem tartja be. Az üzlet bezárására alapot adó működési hiányosságot a jelen esetben nem lehetett megállapítani. Az R. 18/A. §-a szerint az üzlet nyitvatartási idejét a belkereskedelemről szóló törvény figyelembevételével a kereskedő állapítja meg, és azt írásban köteles bejelenteni az üzlet helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének. A nyitvatartási idő megváltozásáról a kereskedőnek a jegyzőt három munkanapon belül értesítenie kell. Jelen ügyben azt a kérdést kellett megvizsgálni, hogy a nyitva tartás megváltoztatásának volt-e tekinthető az üzlet egyszeri, néhány órás, technikai okokból történő bezárása. Ebben a kérdésben a Fővárosi Bíróság helyes álláspontot foglalt el, amikor ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a pénztárgépek átállítása miatti üzemszünet nem minősül a nyitvatartási idő olyan módosításának, amely bejelentési kötelezettséggel járna. Csak olyan nyitvatartási idő változást kell a jegyzőnek bejelenteni, amely a bejelentett idők után folyamatosan a korábbitól eltér, nem csupán egy napra vagy néhány órára vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság ezt az érvelést teljes mértékben osztja. Jelen ügyben ugyanis nem a nyitvatartási időről, hanem a nyitvatartási időn belül, annak időleges, egyedi okból történő megszakításáról van szó. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /3/ bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-a /1/ bekezdésében,
- és
- §aiban foglaltaknak megfelelően és a
- §-a szerint alkalmazandó 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdésébe foglaltak alapján kötelezte a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban nem merült fel költsége, ezért annak viseléséről sem kellett rendelkezni. Budapest,
- február
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró