Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.094/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Újvári Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Gulyás Gábor ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű, a dr. Kovács Csaba ügyvéd által képviselt III. rendű, a IV. rendű, az V. rendű és a VI. rendű alperesek ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Pest Megyei Bíróság
- június
- napján meghozott, 22.P.25.473/2006/
- számú ítélete ellen, a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I-II. rendű alpereseknek 15 napon belül 200.000 (kettőszázezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá térítsen meg az államnak felhívásra 900.000 (kilencszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az ... helyrajzi számú ingatlannak a felperes volt a tulajdonosa. A felperes a tulajdonjogát 1982-ben ajándékozással szerezte. A felperes
- július 31-én kölcsön- és jelzálogszerződést kötött az V. rendű alperessel. Az V. rendű alperestől 6.500.000 forint kölcsönt vett fel évi 19,5%-os kamatra; a kölcsön visszafizetésének biztosítékául jelzálogjoggal terhelte meg az ... helyrajzi számú ingatlant. A kölcsön folyósítása
- augusztus
- napján történt meg. A kölcsönt visszafizetnie a felperesnek
- novemberétől
- június 30-ával bezárólag négy részletben kellett. A kölcsön- és jelzálogszerződést közjegyzői okiratba foglalták. A perbeli ingatlant a felperes korábban már több ízben megterhelte jelzálogjoggal. Az V. rendű alperessel történt szerződéskötéskor az ingatlant csak az ... Bank Nyrt. javára 5.000.000 forint kölcsön visszafizetésének biztosítására alapított jelzálogjog terhelte. Ezt a jelzálogjogot
- augusztus 12-én törölték; az V. rendű alperes jelzálogjogának bejegyzése
- augusztus 1-én történt meg. A felperes a szerződés szerinti törlesztési kötelezettségének nem tett eleget, az V. rendű alperes ezért a kölcsönszerződést
- január 12-én felmondta. A Dabasi Városi Bíróság
- február 4-én a közjegyzői okirat záradékolásával végrehajtást rendelt el az ingatlanra. A felperes kérelmére
- március 31-ig az V. rendű alperes fizetési haladékot, majd e határidő eredménytelen elteltét követően további egy hónap halasztást adott. A halasztás tartama alatt a végrehajtás szünetelt. A felperes
- november 5-én 3.500.000 forintot fizetett a tartozására, és halasztást kért
- február 5-ig. Az V. rendű alperes a fizetési halasztáshoz hozzájárult. Mivel a felperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, az V. rendű alperes kérte a végrehajtási eljárás folytatását. A végrehajtó
- március 21-ére árverést tűzött ki. Az ingatlan becsértékét 20.000.000 forintban állapította meg, az árverésen az ingatlant 14.000.000 forint árverési vételár ellenében a IV. rendű alperes vette meg. Az V. rendű alperes követelésének, a végrehajtási költségeknek kiegyenlítése után fennmaradó összeget a végrehajtó a felperesnek kifizette. Az V. rendű alperes utóbb az úgynevezett kényszerhosszabbítási díjat a felperesnek visszafizette. Az árverési vételárból így a felperesnek 2.191.000 forint jutott. A felperes az árverés szabálytalansága miatt végrehajtási kifogással élt. A végrehajtási kifogását a Dabasi Városi Bíróság
- május 12-i 1404-7.Vh.85/2004/
- számú végzésével elutasította. Az árverési vevő IV. rendű alperes
- szeptember 21-én megkötött adásvételi szerződéssel 14.000.000 forint vételár ellenében az ingatlant eladta a III. rendű alperesnek. A III. rendű alperes pedig
- október 27-én kelt adásvételi szerződéssel az I. és II. rendű alpereseknek adta el az ingatlant 17.500.000 forint vételár ellenében. Az I. és II. rendű alpereseknek a vételárhoz nyújtott kölcsön biztosítására az V. és VI. rendű alperesek javára bejegyzett jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásból
- február 14-én törölték. A felperes keresetében kérte az V. rendű alperessel kötött kölcsön- és jelzálogszerződése érvénytelenségének megállapítását uzsora címén. Állította, hogy az V. rendű alperes a szerződést a szorult helyzetét kihasználva kötötte meg, és aránytalan előnyhöz is jutott a szerződéssel, mert a kölcsönösszegből 500.000 forintot kezelési költség címén előre levont, és további aránytalan előnyt jelentett a számára az is, hogy a cég tulajdonosai a IV. és III. rendű alperesek az ingatlan tulajdonjogát megszerezhették, azután azt 17.500.000 forintért értékesíthették. Kérte a III-IV. rendű alperesek, valamint a III. és I-II. rendű alperesek közötti adásvételi szerződések érvénytelenségének megállapítását és az I-II. rendű alperesek tulajdonjogának törlését is. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A döntését a következőkkel indokolta: Az uzsora Ptk.
- §-ában szabályozott feltételei nem valósultak meg. A felperes, akit a Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a bizonyítás terhelt, legalábbis ezeket a feltételeket nem bizonyította. Az V. rendű alperes a felperes személyi körülményeit nem vizsgálta, a felperesnek még a jövedelmét sem kellett igazolnia; a kölcsönt a jelzálog biztosítékra tekintettel kapta, így az, hogy az V. rendű alperes a kölcsönt a felperes szorult anyagi helyzetét kihasználva nyújtotta volna, nem állapítható meg. Arra nézve, hogy az árverést miért tartotta szabálytalannak, és az ezt követően létrejött adásvételi szerződéseket miért tekintette érvénytelennek, a felperes határozott előadást külön bírói felhívás ellenére sem tett. A felperes az első fokú ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte. A fellebbezésének indokait nem adta elő. Az I-II. rendű alperesek helybenhagyására irányult. fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló jogi következtetést is vont le, az ítélőtábla ezért az első fokú ítéletet a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helyes indokainál fogva hagyta helyben és azokra ezúttal csak hivatkozik. A fellebbezés kapcsán a következőkre mutat rá: A felperes az I-II. rendű alperesek ellen eredményes törlési keresetet akkor sem indíthatott volna, ha az uzsorát bizonyítja, és az V. rendű alperessel kötött kölcsönés jelzálogszerződése érvénytelenségének megállapítására lehetőség lett volna. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 63. §
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy „azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerzett jogot, a törlési keresetet a kézbesítéstől számított hatvan nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot a sérelmet szenvedő fél részére kézbesítették. A bejegyzéstől számított három év alatt lehet a törlési keresetet megindítani, ha kézbesítés nem történt." Az árverési vevő tulajdonjogának bejegyzését elrendelő
- augusztus 8-án kelt földhivatali határozatot a határozat iratokhoz csatolt másolata szerint a felperes részére kézbesítették. A felperes így az ingatlanon ellenérték fejében jóhiszeműen szerző személyek ellen törlési keresetet a határozat kézbesítésétől számított 60 nap alatt indíthatott volna. Ez a határidő az I-II. rendű alperesek tulajdonszerzéséig nyilvánvalóan eltelt. Az I-II. rendű alperesekkel szemben így törlési keresetet a felperes már akkor sem indíthatott volna, ha az árverési vevő IV. rendű alperes, valamint a tőle szerző III. rendű alperes rosszhiszemű volt. Az I-II. rendű alperesek rosszhiszeműségét pedig maga a felperes sem állította. A sikertelenül fellebbező felperes köteles a Pp.
- §-a szerint alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése alapján az I-II. rendű alperesek fellebbezési perköltségét, valamint a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján, az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket is megfizetni. A III-VI. rendű alpereseknek a fellebbezési eljárásban megtérítendő költsége nem keletkezett. , 2009. február 25. . Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Szücs József s. k. előadó bíró, Dr. Németh László s. k. bíró