alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta
alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 16.K.34.227/2006/5. számú ítéletét a per fő tárgya tekintetében hatályában fenntartja, perköltségre és kereseti illetékre vonatkozó részében hatályon kívül helyezi és kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint elsőfokú perköltséget, és - külön felhívásra -
államnak 21.000 (huszonegyezer) forint kereseti illetéket. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, felhívásra 36.000 eljárási illetéket. hogy fizessen meg
államnak - külön (harminchatezer) forint felülvizsgálati Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A 2005. januártól márciusig terjedő időszakra elrendelt általános forgalmi adónemet érintő, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló revízió eredményeként
Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály, mint másodfokú adóhatóság - a 8429573705 számú határozatban - kötelezte a felperest 324.770.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet, 162.385.000 Ft adóbírság, 13.400.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. A felperes
első fokú adóhatóság a felperes kérelmét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 8990095967 számú határozatában
első fokú határozatot helybenhagyta.
alperes rögzítette, hogy határozatának meghozatala napján társasági adónemben a felperesnek 37.861.000 Ft, késedelmi pótlék adónemben 45.455.000 Ft, bírság adónemben pedig 212.655.000 Ft nyilvántartott tartozása állt fenn. Erre tekintettel a 4.355.000 Ft társasági adó, 6.000 Ft késedelmi pótlék és 9.000 Ft bírságtartozásra nézve a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
alperes határozatában részletesen ismertette a felperes 2003- 2005. évi nettó árbevételét, üzemi eredményét, befektetett eszközének, forgóeszközének, saját tőkéjének, eredménytartalékának, mérleg szerinti eredményének és rövid lejáratú kötelezettségének adatait. Megállapította, hogy a felperes által csatolt mérleg-és eredménykimutatás nem felel meg a valódiság elvének, mert a felperes mérlegében nem vette figyelembe a 8429573705 számú jogerős határozat megállapításait.
volt a jogi álláspontja, hogy a felperes nem bizonyította a kérelem teljesítésének törvényi feltételeit, a benyújtott adatok alapján a fizetési könnyítés és mérséklés törvényi feltételeinek vizsgálatát nem lehetett elvégezni, a felperes valós gazdálkodási helyzetét nem lehetett megismerni.
alperes érdemi döntését
adózás rendjéről szóló
adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezését, vagy megváltoztatását,
adóhatósághoz benyújtott kérelmének megfelelő tartalmú ítélet meghozatalát kérte.
zal érvelt, hogy
adótartozását előíró határozat ellen keresetet nyújtott be, így ez „vitatott", csupán átmeneti jellegű kötelezettség.
alperes tévesen állapította meg a mérleg és eredmény-kimutatások valótlan voltát, és
e körben kifejtett jogi álláspontja nem felel meg a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban Sztv.) 10. §
Art. jogi személy esetén kizárja
adótartozás elengedését, illetve mérséklését, perképességét, jogi képviseletét is. és vitatta
alperes
első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította, kötelezte 500.000 Ft perköltség, 900.000 Ft kereseti illeték megfizetésére.
első fokú bíróság nem osztotta a jogszabály alkotmányellenességére vonatkozó felperesi érvelést. Megállapította, hogy
alperes
APEH-ről és a perbeli alperesi jogi képviselet ellátására is jogszerűen került sor. A felperest terhelő perköltség összegét a Pp. 67. §
alperesi képviselő által kifejtett előkészítő munka színvonalára és időigényességére is. A felperest
illetékekről szóló többször módosított
t is, hogy
első fokú bíróság nem indokolta meg
Sztv. 15. §-ával kapcsolatos érvelésének el nem fogadását, és figyelmen kívül hagyta, hogy
adóhatóság más jogi személyek esetén
e perbelitől eltérő tartalmú döntéseket hozott. Vitatta
alperes javára megítélt perköltség jogalapját és összegszerűségét. E körben kifejtette, hogy
alperesi a köztisztviselői jogviszony keretei között foglalkoztatott jogi képviselő munkájával kapcsolatos költségek nem
onosíthatók
IM r. szerinti ügyvédeket megillető költségekkel
e körben hozott döntés nem felel a Pp. 78. §
illetékre vonatkozó pedig
Itv. 43. §
első fokú bíróságnak tételes illetéket kellett volna alkalmaznia. Kérte ez utóbbi két körben jogegységi eljárás kezdeményezését.
alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Fenntartotta a határozatában foglaltakat, és arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezése megfelel a Pp. 67. §
IM r. 2. §
adótartozásának ún. átmeneti jellegére, illetve ideiglenes voltára, mivel a 8429573705 számú határozat
adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak,
adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.
adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel,
t csak a felhatalmazás céljának megfelelően és a törvényes keretek között gyakorolhatja.
Art. tehát a mérlegelés kapcsán a jogalkalmazó számára előírja a felhatalmazás céljához való kötöttség követelményét, és a mérlegelés törvényes keretein való túllépés tilalmát is, amelyek a mérlegelési tevékenység korlátjaiként alkalmazandók. Ebből következően
adóhatóság méltányosságot csak akkor gyakorolhat, ha ezt a törvény a számára lehetővé teszi. Ahol
Art. utal a méltányosság lehetőségére, ott ennek feltételeit is meghatározza.
adóhatóság tehát akkor alkalmazhat méltányosságot, ha
adózó a kérelmére indult eljárásban igazolja, hogy megfelel a törvényi feltételeknek.
adótartozás mérséklésére, elengedésére irányuló törvényi feltételek között pedig nem szerepel
adózó javára értékelendő körülményként
, hogy
adótartozást előíró másodfokú jogerős adóhatósági határozat ellen keresetet nyújtott be. Megjegyzi e körben a Legfelsőbb Bíróság, hogy e keresetet egyébként Fővárosi Bíróság a 11.K.31.805/2006/
ezzel kapcsolatos felperesi érvelés sem. Ahogyan arra
első fokú bíróság helyesen rámutatott,
adótartozás elengedésére. A jogi személyt terhelő bírság és pótléktartozás pedig csak kivételes méltányosságból mérsékelhető, illetve engedhető el különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A gazdasági ellehetetlenülés vizsgálatánál pedig figyelemmel kell lenni a jogi személy adózó gazdasági tevékenységére, annak eredményességére, amelynek érdekében a bevallási és mérlegadatait össze kell vetni. Vizsgálni kell, hogy
adózó ellen folyik-e csőd, avagy felszámolási eljárás, esetleg végelszámolás, a kötelezettségek és követelések egybevetése alapján kell megvizsgálni, hogy van-e vagy nincs lehetőség a gazdálkodás helyreállítására. A gazdasági társaság tevékenysége kapcsán kiemelt jelentősége van annak, hogy
a bírság illetve pótléktartozás megfizetése miatt, avagy más egyéb okok miatt válna lehetetlenné, avagy már egyébként is ellehetetlenült… stb. A perbeli esetben
első fokú bíróság - a felperes érvelésével ellentétben - iratszerűen rögzítette, hogy
alperes a felperes által feltárt adatokat
a megállapítás is, hogy a felperes a 8429573705 számú alperesi határozatnak megfelelően nem módosította a benyújtott 2005 évi mérlegét és eredmény-kimutatását. A felperes
adókülönbözetet eredményező számlák általános forgalmi adótartalmát ugyanis továbbra is szerepeltette mérlegében és eredmény-kimutatásában, ezért eljárása nem felelt meg
Sztv. 15. §
alperesi határozatban megállapított tényállás jogszabálysértő voltát, e körben bizonyítást nem is ajánlott fel.
alperes határozata teljes körűen megfelel a Ket. 72. §
t
egyébként iratokkal alá sem támasztott felperesi állítást, hogy
adóhatóság más ügyekben
e perbelitől eltérő tartalmú döntést hozott. A Ket. 32. §
eljárás felfüggesztéséről rendelkezik, így e törvényhely a perbeli jogvita eldöntése szempontjából nem releváns. Adóügyekben egyébként
Art. szabályai
irányadók, és a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezéseket sem a Ket. 50. §-a, hanem
e körben kifejtett felperesi érvelés is téves.
alperes határozatát mérlegelési jogkörében eljárva hozta meg, amely a kifejtettekből következően teljes körűen megfelel a Pp. 339/B. §-ában foglaltaknak, tehát nem jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság a perköltséggel, illetékkel,
alperes személyével, perbeli képviselettel kapcsolatosan alkotmányellenességet nem észlelt és nem állapított meg olyan körülményt sem - ilyenre a felperes sem hivatkozott - amely jogegységi eljárás lefolytatásának szükségességét indokolná (1997. évi LXVI. törvény 29. §). A gazdálkodó szervezet jogtanácsosát
ügyvédi díjszabás szerinti díj illeti meg, mivel a Pp. 67. §
ügyvéd jogállása illeti meg. A Pp. alkalmazásában gazdálkodó szervezet a Ptk. 685. §-ának c) pontjában felsorolt valamennyi szervezet, így a költségvetési szervek képviseletét ellátó jogtanácsosnak is
ügyvédi díjszabás szerinti díj adható, amelyre
IM r. 3. §
irányadó.
első fokú bíróság tehát jogszerűen járt el akkor, amikor a perbeli képviseletet ellátó jogtanácsos esetén a perköltség megállapításánál
IM r. szabályait alkalmazta, és a felperes alaptalanul hivatkozott
e körben hozott döntés indokolás nélküli voltára is (lásd: jogerős ítélet utolsó oldal 6. bekezdése szerinti indokolás). A Legfelsőbb Bíróság nem a felperes által hivatkozott okokból, hanem
ért csökkentette a perköltség és a kereseti illeték összegét, mivel a perbeli esetben
eljárás tárgyának értéke
Itv. 39. §
, hogy a perbeli esetben a bírósági felülvizsgálatra a Pp. 339/B. §-a szerinti szabályozás
irányadó, mivel
alperes a keresettel támadott határozatát mérlegelési jogkörében eljárva hozta meg. A mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat esetén pedig a bíróság
t vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta-e,
eljárási szabályokat betartotta-e, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak-e, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége is kitűnike. Ennél a felülvizsgálatnál tehát értelemszerűen nem lehet szó
„eljárás megindításakor fennálló pertárgyértékről" és „vitássá tett követelés"-ről sem. A tételes illetékről rendelkező Itv. 43. §
ezzel kapcsolatos kérelmek tárgyában hozott határozatok tehát adójellegű kötelezettséggel kapcsolatos adóügyi jogviszonyban hozott határozatoknak minősülnek, ezért nem tartoznak a közigazgatási határozatokra vonatkozó általános illetékességi szabályok alá. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 275. §
ítéletének rendelkező részében foglaltak szerint határozott. A perköltségre, a kereseti és felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó ítéleti rendelkezések a Pp. 67. §
IM r. 3. §-ában,
Itv. 39. §
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.