← Magyarország

Kfv.35056/2008/6 – Kúria

Kfv.I.35.056/2008/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tomasovszky Csilla ügyvéd által képviselt felperesnek az Asztalosné dr. Kardos Ilona jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hatósági Főosztály Dél-alföldi Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Csongrád Megyei Bíróságon 3.K.20.993/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. október 25-én kelt 3.K.20.993/2007/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 3.K.20.993/2007/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 74.340 (hetvennégyezer-háromszáznegyven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A ... Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat) egyszemélyes társaságként hozta létre a felperest, amely a város területén köztisztasági és települési szilárd hulladék gyűjtésére, elszállítására, a hulladék elhelyezésére irányuló közszolgáltatást végzett. A felperes és az önkormányzat 2004 januárjában a közhasznú feladatok ellátására szerződést kötöttek, melynek alapján a felperes üzleti tervet készített összesítve a felsorolt közterületfenntartási feladatokat, részletezve a támogatás fejezetében az önkormányzat működési támogatását is. Az első fokú adóhatóság a felperesnél
  6. november hónapra vonatkozóan általános forgalmi adónemben adóellenőrzést végzett. Ennek eredményeként a felperes terhére jogosulatlan adóvisszaigénylést állapított meg. Az alperes 84292090055 számú határozatával az első fokú határozatot megsemmisítette - az új eljárás lefolytatására kötelezés mellett - azzal, hogy a felperes által végzett közhasznú tevékenység adóalanyiságot nem eredményez. Az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke felügyeleti intézkedés keretében meghozott 8429776072 számú határozatával az alperes határozatát és indokolását hatályon kívül helyezte. Az elrendelt új eljárásra új iránymutatást adott azzal, hogy az adózó által nyújtott szolgáltatás adóköteles, a hozzá kapcsolódó áfa teljes egészében levonható, feltéve, hogy a tevékenység nem tárgyi adómentes. Az új eljárás eredményeként meghozott első fokú határozatával megállapította, hogy a felperes által bevallott következő időszakra átvihető áfa-követeléssel szemben az átvihető követelés összege 1.239.000 Ft. Az alperes 8529221883 számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. Hivatkozott az általános forgalmi adóról szóló
  7. évi LXXIV. törvény (továbbiakban Áfa tv.)
  8. § a) pontjára,
  9. §

(1)bekezdésére, 5. §
(1)bekezdésére, 22. §
(1)-
(2)bekezdéseire azzal, hogy a felperes közhasznú tevékenysége folytán az általános forgalmi adó alanya volt, az önkormányzat megbízása alapján elvégzett szolgáltatás ellenértékét kapta meg. Ennek alapján az adóhatóság megállapította, hogy az egyes konkrétan meghatározott tevékenységekhez milyen adómérték tartozik és azokhoz rendelt értékesítést terhelő adó összegét is. A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte, másodlagosan az első fokú adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezését. Az első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott az Áfa tv. 3. § a) pontjára, 4. §
(1)bekezdésére, 5. §
(1)bekezdésére, 8. §
(1)bekezdésére, 22. §
(1),
(2)bekezdéseire. Mindezek alapján kifejtette, hogy a felperes a közfeladatot a közfeladat ellátására kötelezett önkormányzattal kötött szerződés eredményeként végezte, így a feladat átruházásakor már nem az önkormányzatnál megjelenő közfeladati jellegnek van jelentősége, hanem a pénz átutalásának és a konkrét támogatás körülményeinek. A szerződés vizsgálata alapján megállapította, hogy a felperes számára az önkormányzat konkrét, meghatározott célra, feladatra nyújtott ellenértéket és nem általános jelleggel, az alapító által a tevékenység anyagi forrását biztosító finanszírozás valósult meg. Így a feladatok ellátására nyújtott támogatás ellenérték minősül, a felperes tevékenysége az Áfa tv. tárgyi hatálya alá tartozik. A felperes az Áfa tv. alanya, önálló jogi személyként bevételelérés érdekében végzett saját neve alatt gazdasági tevékenységet. Mivel a felperes tevékenysége áfa-köteles és a feladatok ellátásának ellenértékét kapta meg, ez adóalapot képezett. A felperes a peres eljárás során sem tudta alappal bizonyítani, hogy a támogatás egészben vagy részben intézményfinanszírozásnak minősül, a becsatolt üzleti terv ennek ellenkezőjét bizonyítja. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és az alperesi határozatok megsemmisítését. Részletezte, hogy az elmúlt időszakban az adóhatóságok és részben a bíróságok részéről is eltérő jogi álláspontok kerültek kifejtésre a felperes adóalanyiságával, a közhasznú feladat elvégzésére kapott támogatás ellenértékével, illetve bruttó jellegével kapcsolatban. Ez az Alkotmányban, illetve az Art-ban rögzített jogbiztonság követelményének nem felel meg. Az Alkotmánybíróság is kifejtette, hogy a jogszabályoknak világosnak, egyértelműnek, hatásukat tekintve kiszámíthatónak és a norma címzettjei számára előreláthatónak kell lennie, mely jelen esetben nem valósult meg. Az alperes a indítványozta. jogerős ítélet hatályában való fenntartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a 2000-es évek elején már több per kapcsán vizsgálta az önkormányzatok és a Kht-k együttműködési megállapodásait, ennek alapján a Kht-k által végzett közhasznú tevékenységek Áfa tv. szerinti minősítését, az önkormányzat által átutalt ellenérték áfa-fizetési kötelezettségét (Kfv.IV.35.520/2001/6., Kfv.IV.35.652/00/9.,Kf.IV.35.944/00/10., Kf.I.35.097/00/6., Kfv.IV.35.040/01/8). A jogi háttér e körben alapvetően nem változott, a Legfelsőbb Bíróság jelen ítélkező tanácsa továbbra is alkalmazhatónak tartja a korábban kifejtett jogi álláspontot. Az Áfa tv. 8. §
(1)bekezdése a szolgáltatásnyújtás fogalmát negatív módon határozza meg, mely szerint szolgáltatásnyújtás minden olyan ellenérték fejében végzett tevékenység, amely nem minősül termékértékesítésnek. Az Áfa tv. 22. §
(1)bekezdés alapján az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés ellenértéke. Az Áfa tv. 13. §
(1)bekezdés
  1. pontja alapján pedig az ellenérték tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték. Ennek alapján, ha megállapítható a fizetés és a teljesítés között fellelhető ok-okozati összefüggés, akkor a pénzösszeg ellenértéknek minősül. A perbeli esetben pedig, az önkormányzat nem általánosságban folyósított a felperes részére pénzösszeget (pl: az intézmény fenntartására vagy dologi, személyi jellegű kiadásokra), hanem a szerződés, és a felperes üzleti terve meghatározta, hogy ezt a pénzösszeget mire kell (köztisztasági és települési szilárd hulladék elszállítása, hulladék elhelyezése). konkrétan fordítani gyűjtése, A jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy az önkormányzat által fizetett összeg az Áfa tv.
  2. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a felperes által nyújtott szolgáltatás (köztisztasági és települési szilárd hulladék gyűjtése, elszállítása, hulladék elhelyezése) ellenértéke, ennek alapján adóalapot képez. A Legfelsőbb Bíróság egyetért a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott alkotmányos és adójogi jogelvekkel, ugyanakkor ezek sérelmére való felperesi hivatkozást nem találta megalapozottnak. Az alperesi jogi álláspont a felperes adóalanyiságával, és az ellenértékkel kapcsolatban a felperes által hivatkozott időpontban sem változott alapvetően, követte a Legfelsőbb Bíróság fentebb hivatkozott ítéleteiben kifejtett jogi álláspontot. A Legfelsőbb Bíróság pedig már többször kifejtette, hogy mindig egy adott közigazgatási határozat törvényességét vizsgálja, ezért az alperes esetleges korábbi, téves jogértelmezése nem lehet kihatással az ügy elbírálására. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp. 275/B. § szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási perköltségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.