Fk.269/2007/16 – Balassagyarmati Törvényszék

(2)bekezdés, Btk.

1. §), 1 rendbeli testi sértés bűntettében mint bűnsegéd (Btk.
2. §

(2)bekezdés, Btk. 21. §

(2)bekezdés), 1 rendbeli emberölés bűntettének kísérletében mint bűnsegéd (Btk. 166. §

(1)bekezdés, Btk.

1. §, Btk.
2. §

(2)bekezdés). Ezért a bíróság halmazati büntetésül 2 (Kettő) év fiatalkorúak börtönbüntetésére ítéli, de annak végrehajtását 4 (Négy) év próbaidőre felfüggeszti. A vádlott ez alatt az idő alatt párfogó felügyelet alatt áll. A más ügyben előzetes letartóztatásban lévő ... II. rendű vádlott b ű n ö s: 1 rendbeli testi sértés bűntettének kísérletében (Btk. 170. §

(2)bekezdés, Btk.

1. §), 1 rendbeli testi sértés bűntettében (Btk.
2. §

(2)bekezdés), 1 rendbeli emberölés bűntettének kísérletében (Btk. 166. §

(1)bekezdés, Btk.

1. §), 1 rendbeli rablás bűntettében (Btk.
2. §

(1)bekezdés). Ezért a bíróság halmazati büntetésül 6 (Hat) év 6 (Hat) hónap börtönbüntetésre és 7 (Hét) év közügyektől eltiltásra ítéli. A bíróság elrendeli a Balassagyarmati Városi Bíróság Fk. 694/2005/

1. számú ítéletével kiszabott 2 év fiatalkorúak börtönbüntetésének végrehajtását. Az eljárás során lefoglalt és a Nógrád Megyei Bíróságon Bj. 133/
2. szám alatt kezelt 2 db borítékban található, fekete színű, szigeteléssel ellátott hajlított rézdrót megsemmisítését rendeli el. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből II. rendű vádlott 23.280.(Huszonháromezer-kettőszáznyolcvan) Ft-ot, míg I. és II. rendű vádlott egyetemlegesen 176.397.- (Egyszázhetvenhatezer-háromszázkilencvenhét) Ft-ot köteles az államnak a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala felhívására megfizetni. I n d o k o l á s: A vádlottakkal szemben a Nógrád Megyei Főügyészség B. 369/2007/
3. BTÖ szám alatt nyújtott be vádiratot. E vádiratban az I. és II. rendű vádlottal szemben 1 rendbeli, a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(5)bekezdés I. fordulata szerint minősülő életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a Btk.

1. §-a szerinti kísérlete miatt, valamint ... II. rendű vádlottal szemben a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző rablás bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a vádat a vádiratban szereplő tényállás alapján mindkét vádlott vonatkozásában a Be. 310. §

(1)bekezdése alapján kiterjesztette 1 rendbeli, a Btk. 170. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettére, melyet az I. rendű vádlott mint bűnsegéd követett el. Ezt követően az ügyészség az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatti vádat 1 rendbeli, a Btk. 166. §

(1)bekezdésébe ütköző emberölés bűntettének kísérletére módosította, melyet az I. rendű vádlott mint bűnsegéd követett el. ----- 0 ----- A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg: ... I. rendű vádlott nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincsen, segédmunkásként dolgozik, havi jövedelme 40-50.000.- Ft. 10 osztályt végzett, vagyontalan, büntetve nem volt. ... II. rendű vádlott nőtlen, de élettársi kapcsolatban él, kiskorú gyermeke nincsen, 7 osztályt végzett. Előzetes letartóztatásba kerülése előtt alkalmi munkából havonta 8090.000.- Ft jövedelme volt, illetve tanfolyam elvégzéséért 60-80.000.- Ft-ot kapott, büntetve volt. A Balassagyarmati Városi Bíróság B. 694/2005/

1. számú ítéletével rablás bűntette, lopás vétsége és jármű önkényes elvételének bűntette miatt 2 év fiatalkorúak börtönbüntetésére ítélte, de annak végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogereje:
2. június
3. A Balassagyarmati Városi Bíróság Fk. 8/2007/
4. számú ítéletével, mely
5. május
6. napján jogerős, több rendbeli lopás bűntette és lopás vétsége miatt 1 év 10 hónap fiatalkorúak fogházbüntetésére és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Ebből a büntetésből
7. június 28-án feltételes kedvezménnyel szabadult. ----- 0 ----
8. októberében a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben töltötte előzetes letartóztatását a két vádlott, valamint ... sértett. Ennek során október elején a két vádlottat, valamint a sértettet az intézet II. emelet 64-es zárkájába helyezték el. A három személy közül a domináns személyiség ... II. rendű vádlott volt, aki egyben zárkafelelős is, majd „rangsorban" következett ... I. rendű vádlott, míg harmadikként ... sértett. Mivel ... sértett értelmi képessége ugyan életkorának és iskolai végzettségének megfelelően fejlett, azonban nehézkes, bizonytalan beilleszkedési készséggel jellemezhető, fejletlen személyiségszerkezetű. Konfliktust jelentő szituációkban gyenge feszültségtűrő készsége miatt alacsonyabb színvonalúvá válhat a gondolkodása, mint az az adottságaiból következhetne. Miután a két vádlott a sértettnek ezen jellemzőit a gyakorlati életben felismerték, fenyegetéssel ún. „csicskáztatásra", azaz igényeiknek a sértett általi kiszolgálásra kényszerítették.
9. A közös zárkába kerülést követően, mintegy 2 hét eltelte után ... II. rendű vádlottnak megtetszett ... egyik pulóvere. Azt el akarta tőle kérni, azonban a sértett azt önszántából nem adta át. Ezért az este folyamán (pontosan meg nem határozható napon) ... II. rendű vádlott a pulóver megszerzése érdekében ... sértettet több alkalommal a hasán, majd veséjén ököllel megütötte, ekkor a sértett a földre került. Majd amikor felállt, akkor a II. rendű vádlott a zárkában használatos „stokit" felemelve a sértettet mellbe vágta és a combján megrúgta. E bántalmazásoktól a sértett ismét a földre került és ez alatt a II. rendű vádlott a sértett pulóverét elvette és azt nem adta vissza (vádirati tényállás II. pont).
10. Ezt követően a sértett bántalmazása már szinte folyamatos volt. Mindkét vádlott különböző ürügyekkel rúgta, illetve ököllel megütötte a sértettet, ha földre került fojtogatták. Egyúttal megfenyegették a sértettet, hogy a bántalmazásokról ne tegyen panaszt. A bántalmazást a fentiek szerint a két vádlott felváltva követte el a sértett sérelmére (
11. októberben), amelyek következtében 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.
12. A közös zárkában való tartózkodásuk egyik estéjén (
13. októberében) ... II. rendű vádlott cigarettára gyújtott, és miközben I. rendű vádlott ... sértettet a földön fekve lefogta, ... II. rendű vádlott az égő cigarettát a sértett combjába, illetve hasába nyomta. Ezen bántalmazás alkalmával a sértetten egy alsónadrág volt. Ez alkalommal is arra szólították fel a sértettet a vádlottak, hogy a történtekről senkinek ne szóljon. Az égő cigarettától a sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
14. A 64-es zárkában a zárka mosdója feletti elektromos kapcsolóhoz 2 db kb. 1-1 mm keresztmetszetű rövid vezetékdarab volt csatlakoztatva, melyek szabad végükön kb. 5-6 mm átmérőjű szem van hajtva. Ezekhez a gyűrű alakú végződésekhez a fedél leemelésével lehetett hozzáférni. Ezen a két vezeték szemen 220 Volt váltakozó feszültség jelent meg, gyakorlatilag egy fali csatlakozó, konnektor szerepét töltötte be. A két szemre akasztható, bármely 220 Voltos kisteljesítményű fogyasztó, és azt a rendelkezésre álló feszültség és korlátozott teljesítmény működtetni képes. Ily módon ún. vízmelegítő is. „Ezt a berendezést" a zárkát igénybe vevők készítették. A bv. intézetben használatos nyelv szerint ezt nevezik „kerállónak". Mivel a vezetékek szabad végűek, azoknak kézzel való megérintése életveszélyes.
15. október 21-én este mindkét vádlott és a sértett a zárkában tartózkodtak, s ekkor is mindkét vádlott részéről megtörtént a „szokásos" bántalmazás. Ekkor ... II. rendű vádlott arra szólította fel a sértettet, hogy kapcsolja le a mosdó feletti kislámpát, de úgy, hogy az alatta lévő, fent említett kerálló megrázza őt. Mindeközben mindkét vádlott az ágyán fekve nevetett. Mivel a felszólításnak a sértett elsőre nem tett eleget, őt ... II. rendű vádlott megverte. Ezt követően mindkét vádlott ismételten felszólította a sértettet, hogy fogja meg ezt a kerállót. Mivel ennek nem tett eleget a sértett, ... az ágyáról felkelve a sértetthez ment, kezét megfogva egészen közel húzta a fenti kerálló nevezetű „berendezéshez", majd a sértettet meglökve és kezét az áram alatt lévő kerállóhoz nyomta, lökte. Az áramütéstől a sértett azonnal a földre esett, és rövid időre elvesztette az eszméletét. Az éppen szolgálatot teljesítő bv. őr észlelte a zajt, a zárkához menve érdeklődött ennek okáról, azonban ekkor mind a vádlottak, mind a sértett csak annyit közöltek, hogy a sértett véletlenül elesett. Másnap a nevelő meghallgatta a sértettet, azonban a cselekményeket a vádlottaktól tartó sértett még mindig tagadta. Csak később az orvosi vizsgálatot követően tett részletes vallomást a 64-es zárkában a sérelmére elkövetett cselekményekkel kapcsolatban. Az orvosszakértői vélemény szerint ... sértett
16. október hónapban különböző időpontokban mindkét fülkagylón ,az arcon, bal szem alatt, mellkason, felkaron többszörös zúzódásos sérülést, valamint a has jobb oldalán 2 db, a jobb comb elülső és a bal comb hátsó részén 1-1 db kisméretű másodfokú égési sérülést szenvedett. A másodfokú égéses sérülések gyógytartama 8 napon túli, a tényleges gyógytartam 34 hét. A sértett zúzódásos sérülései létrejöhettek a bántalmazás során különböző időpontokban történt ökölütések, rúgások, stokival való bántalmazás során. Ezeknek a bántalmazásoknak az eredménye 8 napon belül gyógyuló sérülések, de a bántalmazások következtében adott esetben 8 napon túl gyógyuló csonttöréses, borda, arccsonttörés sérülés is létrejöhetett volna. Megállapította a szakértő a másodfokú égéses sérülések jellegzetességeik, méreteik alapján megfelelhetnek égő cigaretta testen történő elnyomásából származó sérülésnek. Az áramütéssel kapcsolatos sérüléseknek nem volt látható eredménye, de az orvosszakértő szerint nem szükséges, hogy jól látható áramjegy jöjjön létre az elektromos vezetékkel érintkező ujjakon. Orvosszakértői szempontból megállapította, hogy a 220 Voltos elektromos áram érintése létrehozhat életveszélyes szívritmus zavart, akár halálos következményű szívmegállást. A műszaki szakértői vélemény szerint a zárkában lévő kapcsoló barkács átalakításától függetlenül a fali dugaszoló aljzaton is rendelkezésre áll a 220 Volt feszültség, így az érintés okozhat áramütést. ----- 0 ----A bíróság a fenti tényállást a vádlottak vallomása, tanúk vallomása, szakértői vélemények, valamint nyomozati iratok között elfekvő okiratok alapján állapította meg. ... I. rendű vádlott a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy nem érzi magát bűnösnek. Ugyanakkor nyomozás során történt meghallgatásakor azt mondta, hogy részben ismeri el a cselekménye elkövetését, azt elismerte, hogy 1 alkalommal megütötte a …-t. A sértett égési sérüléseivel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy azokat… II. rendű vádlott okozta, mégpedig oly módon, hogy égő papírzsebkendőt dobott rá …-ra. ... I. rendű vádlott elismerte azt, hogy kerálló volt a zárkájukban, és azt vallotta, hogy ... II. rendű vádlott volt az, aki felszólította ... sértettet, hogy rázassa meg magát az árammal. Az I. rendű vádlott mind a nyomozás során, mind a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy több kísérlet történt arra, hogy …-t megrázza az áram. A saját cselekvőségével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy bár jelen volt az eseményeknél, de ő semmit nem tett. Védekezése arra irányult, hogy a történtekbe azért nem szólt bele, és azért nem védte meg …-t, mert ő maga is félt a II. rendű vádlottól. ... II. rendű vádlott úgy nyilatkozott, hogy a cselekmények elkövetésében bűnösnek érzi magát. Részletes védekezése szerint ... sértettel valamin összevesztek, emiatt verekedés alakult ki közöttük, amely során rugdosás, ütés is volt. Ugyancsak hasonló összeverekedés alakult ki az I. rendű vádlott és a sértett között. Elismerte azt is a II. rendű vádlott, hogy csicskáztatták a sértettet, azaz arra kényszerítették, hogy kiszolgálja őket. A II. rendű vádlott ugyancsak elismerte azt, hogy a cigaretta csikket mintegy rálőtte, rápöckölte a sértettre. A II. rendű vádlott azt vallotta, hogy az I. rendű vádlott is hasonlóan cselekedett. A II. rendű vádlott azt vallotta, hogy ő maga ... II. rendű vádlottal együtt készítette a kerállót, és azt mindannyian használták. A sértett áramütésével kapcsolatban azonban úgy nyilatkozott, hogy …-t csak véletlenül rázta meg az áram, akkor, amikor a világítást akarta lekapcsolni. Nem felel meg vallomása szerint a valóságnak az, hogy ő arra kényszerítette volna a sértettet, hogy fogja meg a vezetéket. A rablási cselekménnyel kapcsolatban a II. rendű vádlott védekezése arra irányult, hogy a Nike pulóvert - mely ... tulajdona volt - elkérte tőle, a sértett azt neki át is adta, csak azért nem került vissza a sértetthez, mert idő közben el kellett hagyniuk a 64-es számú zárkát. Ekkor történhetett az, hogy a sértett pulóvere eltűnt. A II. rendű vádlott védekezésül azt adta elő a bíróságon, hogy nem felel meg a valóságnak az sem, hogy … I.rendű vádlott félt volna tőle, hiszen ő volt a legvékonyabb hármójuk közül. ... sértett tanú mind a nyomozás, mind a tárgyalás során azonos vallomást tett atekintetben, hogy két zárkatársa, az I. és II. rendű vádlott a zárkába kerülést követően rövid idővel bántalmazni kezdték őt. Vallomása szerint az első esemény a Nike pulóverének elvétele volt, … II. rendű vádlott részéről. Valamennyi vallomása egybehangzó atekintetben, hogy nem volt szándéka átadni a pulóverét a II. rendű vádlottnak, aki emiatt őt bántalmazta, majd elvette a pulóverét és azt többé nem adta vissza. A nyomozás során is, és a tárgyaláson is nyilatkozott arról a sértett, hogy több alkalommal tárgyakkal, illetve ököllel ütötték őt, valamint rugdosták is a vádlottak. Az I. és II. rendű vádlott megfenyegették őt, hogy ha ezekről a tetteikről bárkinek nyilatkozik, újabb bántalmazásban lesz része. Ezért a sértett tűrte a sérelmére a két vádlott által elkövetett cselekményeket anélkül, hogy azt az őröknek vagy a nevelőnek jelezte volna. Égési sérüléseivel kapcsolatban úgy nyilatkozott a sértett, hogy abban mindkét vádlott részt vett oly módon, hogy a földre lefektették, … I. rendű vádlott lefogta őt, mialatt ... I. rendű vádlott az égő cigarettát a teste különböző részeihez érintette, nyomta. A zárkában elhelyezett kerállóval kapcsolatban a sértett úgy nyilatkozott, hogy azt ... II. rendű vádlott készítette, és mind a hárman használták vízmelegítésre. Az október 22-ei eseményekkel (áramütés) kapcsolatban nyomozati vallomása, illetve tárgyaláson tett vallomása bizonyos vonatkozásokban apró részletekben eltérő. Volt, amikor úgy nyilatkozott a sértett, hogy a bántalmazások hatására önként fogta meg az áram alatt lévő vezetékeket, majd hogy ... II. rendű vádlott volt az, aki odanyomta a kezét a kerállóhoz. Valamennyi vallomása megegyezik abban, hogy áramütés érte őt, amikor a kilógó vezetékhez ért fájdalmat érzett és összeesett. Ezt követően emlékezet kiesése lehetett, mert már csak arra emlékezett, hogy bejött az őr és kérdésre úgy nyilatkozott, hogy nincs semmi probléma, csak elesett. … tanú, aki
17. október 21-én 20 órától október 22-én 8 óráig volt szolgálatban, vallomásában határozottan állította, hogy nagy csattanásra lett figyelmes, illetve zuhanást hallott. Kérdésére azonban azt nyilatkozták, hogy a sértett felmosás közben elcsúszott. Így adtak magyarázatot a tanú által ... testén látott kék foltokra. … tanú, aki október 22-én 8 órától 20 óráig volt szolgálatban, miután a váltótársa felhívta a figyelmét arra, hogy …-en külsérelmi nyomok vannak, a sértettet orvosi rendelőbe kísérte, ahol jelen volt a sértett vizsgálata alkalmával. A sértett még ekkor is úgy nyilatkozott, hogy leesett az ágyról, és így keletkeztek sérülései. … nevelő tanú volt az, aki előtt a ... sértett elsőként tett nyilatkozatot a ténylegesen történt eseményekről. Ő úgy nyilatkozott, hogy látszott a sértetten, hogy fél attól, hogy a valóságnak megfelelő vallomása alapján további bántalmazástól kell tartania, ezért nem tett a valóságnak megfelelő nyilatkozatot kezdetben. A nyomozás során kirendelt, és a tárgyaláson is meghallgatott Kiss Sándor igazságügyi műszaki szakértő egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a szóban forgó eszköz, a „kerálló" 220 Volt feszültség alatt áll, ehhez az eszközhöz való hozzáérés a sértettnek okozhat halált, nem kell hozzá különleges helyzet. Mivel valamelyik póluson, valamelyik elektróda bizonyosan hordozza a 220 Volt feszültséget, ezért ha azt érintik, akkor garantált, hogy az életveszélyes áramütés lehetősége megvan. Jelen esetben az áramütés lehetőségét növelte az, hogy a sértett mezítláb állt a padlón. Nyilatkozata szerint általánosan ismert dolog, hogy az ilyen vezetékek érintése halálos eredményt okozhat. Az igazságügyi orvosszakértő véleményében szerepel az a ténymegállapítása, hogy az égési sérülések 8 napon túl gyógyuló sérülések, az egyéb sérülések létrejöhettek a sértett által elmondott módon, és azok esetében fennállt a súlyosabb eredmény létrejöttének lehetősége. Az orvosszakértő megállapítja, hogy nem szükségszerű, hogy áramjegy jöjjön létre a 220 Voltos árammal történő áramütés esetén, nagymértékben függ az eredmény a bőrnek pillanatnyi állapotától, illetve az áram egyéb tulajdonságaitól. A 220 Voltos hálózati áram alkalmas halálos sérülés létrehozására, és az ő álláspontja szerint is köztudott dolog, hogy az áramütés halálos eredményt okozhat. Szigyártó Zsuzsanna pszichológus szakértő tárgyalás során megerősítette, hogy a sértett meghallgatása során nem merült fel az az eshetőség, hogy nem saját élményét adta volna elő. A szakértő a sértett gátoltságát, érzelmi állapotát adta magyarázatul arra, hogy bizonyos esetekben miért nem teljesen egymásnak adekvát vallomásokat tett. A megyei bíróság összevetette a vádlottak és a sértett vallomását, valamint az egyéb bizonyítékokat, különösen a szakértői véleményeket, s ennek eredményeként a sértett vallomásának lényegi elfogadásával látott lehetőséget a történeti tényállás meghatározására. A sértett a büntetőeljárás során a cselekmények lényegét tekintve következetesen adta elő a történeti tényeket, és vallomását az igazságügyi szakértői vélemények is megerősítették. Mivel a vádlottak gyakorlatilag tagadták a bűncselekmények elkövetését, és a cselekményeknek külső szemtanúja nem volt, hiszen egy zárt közösség tagjai között zajlottak az események, a bíróság fokozottan vizsgálta a sértett szavahihetőségét (különös tekintettel arra, hogy néhány vonatkozásban eltérő vallomást tett). Az igazságügyi pszichológus szakértő véleménye szerint a sértett ugyan életkorának és iskolai végzettségének megfelelően fejlett, de nehézkes, bizonytalan beilleszkedési készséggel jellemezhető, fejletlen személyiségszerkezetű. Konfliktust jelentő szituációkban gyenge feszültségtűrő készsége miatt alacsonyabb színvonalúvá válhat a gondolkodása, mint az adottságaiból következhetne. Emiatt könnyen kiszolgáltatottá is válik. A szakértő végső következtetése az volt, hogy a sértett a vele megtörtént eseményeket tárta fel. Bár ez a feltárás nem közvetlenül az egyes események után történt, sőt, az orvosi vizsgálat során is állította, hogy vétlen balesetek okozták a sérüléseit, de a nevelő és szakértők szerint is egyértelmű, hogy a zárkatársaitól való félelem vezette, akik komoly fenyegetést tettek, ha feltárja a történteket. Fenti indokok alapján hitelt érdemlőnek találta a megyei bíróság a sértett előadását, miszerint mindkét vádlott bántalmazta a közös zárkában való tartózkodás ideje alatt, valamint, hogy mindkettőjüktől tartott, és ezért nem jelentette a bv. személyzetének a zárkában történteket. A tényállás 1., 2., és
18. pontjával kapcsolatban a sértett vallomása mind a nyomozás, mind a tárgyalás során végig következetes és részletekbe menően is egybehangzó volt. A tényállás
19. pontjában történtekkel kapcsolatban a sértett vallomása eltérést mutatott avonatkozkásban, hogy a II. rendű vádlott a kezét a „kerállóhoz" hozzányomta vagy hozzálökte, illetve hogy azt a sértett a vádlott felszólítására és fenyegetésének hatására „önként" fogta meg. Maga az I. rendű vádlott is tett a nyomozás során is és a tárgyaláson is arra utaló vallomást, mely szerint több kísérlet is történt arra vonatkozóan, hogy a sértettet az áram megrázza. A megyei bíróság ítéleti bizonyossággal ezeket a kísérleteket nem állapíthatta meg, de az egyértelmű, hogy a II. rendű vádlott a sértett kezének megfogásával és az áramforráshoz lökésével érte el azt az eredményt, hogy a sértett áramütést szenvedett. A fenti bizonyítékok értékelésekor a megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy mind az I. rendű, mind a II. rendű vádlott bántalmazta ... sértettet, több alkalommal, ököllel, rúgással. E bántalmazások következtében a sértett sérülései 8 napon belül gyógyulóak, de az orvosszakértő véleménye szerint 8 napon túl gyógyuló sérülések is létrejöhettek volna kedvezőtlenebb esetben. Ezért mindkét vádlott bűnösségét e cselekmény vonatkozásában a Btk.
20. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(2)bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntettének a Btk.

1. §-a szerinti kísérletében állapította meg. (
2. pont) Akkor, amikor ... sértettnek az égő cigaretta parazsával 8 napon túl gyógyuló égési sérüléseket okoztak, az I. rendű vádlott bűnösségét a Btk.
3. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(2)bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntette elkövetésében állapította meg a bíróság, a Btk. 21. §

(2)bekezdése szerinti bűnsegédként, hiszen a vádlott a sértett lefogásában vett részt. A II. rendű vádlott bűnössége e cselekmény vonatkozásában a Btk. 170. §

(2)bekezdésébe ütköző testi sértés bűntette. (

1. pont) A
2. október 21-én a sértett által elszenvedett áramütés minősítését a bíróság arra tekintettel állapította meg a Btk.
3. §

(1)bekezdésében meghatározott emberölés bűntettének kísérletében, hogy köztudomású dolog (azt az igazságügyi orvosszakértő és műszaki szakértő is jelezte), hogy az adott eszközzel és módon a közvetlen, életveszélyes áramütés lehetősége fennáll, és csak a véletlennek köszönhető, hogy a sértett nem szenvedett halálos áramütést. Mind az I., mind a II. rendű vádlottnak tisztában kellett lenniük azzal, hogy a sértett akár halálos áramütést is szenvedhet, de a korábbi cselekményeikből következően eziránt már közömbösek maradtak. A II. rendű vádlott konkrét fizikai cselekményt végzett az iránt, hogy a csupasz vezeték a sértett kezébe kerüljön, ezért ő a Btk. 166. §

(1)bekezdésébe ütköző emberölés bűntettének a Btk.

1. §-a kísérletéért, mint tettes felel. Az I. rendű vádlott pedig tudta, hogy mire készül a II. rendű vádlott, és a korábbi bántalmazásokból kifolyólag pszichikai bűnsegédként jelenlétével erősítette a sértett félelmét, közreműködött abban, hogy a sértett további ellenállást nem fejtett ki. A minősítést nem befolyásolja, hogy a cselekmény távolabbi kísérleti szakban maradt, ugyanis az elkövetők által nem volt kiszámítható és befolyásolható, hogy a sértettnek sikerül-e a vezetéket akaratlagosan elengednie, vagy a véletlen következtében akár halálos áramütést is szenved. (
2. pont) A II. rendű vádlott bűnösségét a megyei bíróság megállapította 1 rendbeli rablás bűntettében, mely a Btk.
3. §

(1)bekezdése szerint minősül azon cselekmény vonatkozásában, amikor a sértettől úgy vette el a pulóverét, hogy azt megelőzően bántalmazta, illetve közvetlen fenyegetést alkalmazott vele. ...I. rendű vádlott esetében a Btk. 107., 108., 110.,

1. §-ok alapján fiatalkorúak börtönbüntetését szabta ki, de a végrehajtást a Btk.
2. §-a alapján próbaidőre felfüggesztette. A Btk.
3. §-a alapján megállapította a bíróság, hogy ezen idő alatt az I. rendű vádlott pártfogó felügyelet alatt áll. ... II. rendű vádlott vonatkozásában enyhítő körülményként értékelte azt, hogy részben beismerő vallomást tett, valamint a távolabbi kísérlet tényét. Ugyanakkor súlyosító körülmény a II. rendű vádlott vonatkozásában a büntetett előélete, valamint a kitartó és egyre súlyosbodó elkövetési mód. Mindezekre tekintettel a Btk.
4. §,
5. §

(1)bekezdés,

1. § a) pont,
2. §

(1)bekezdés alapján a vádlottat halmazati büntetésül 6 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, valamint mellékbüntetésül a Btk. 38. §

(2)bekezdés és 53-

1. §-ok alapján 7 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, mivel a cselekmény jellege folytán méltatlan a közügyekben való részvételre. A Btk.
2. §

(1)bekezdés b) pontja alapján elrendelte a Balassagyarmati Városi Bíróság Fk. 694/2005/

1. számú ítéletével kiszabott 2 év fiatalkorú börtönbüntetésének végrehajtását. A Be.
2. §

(8)bekezdése alapján az eljárás során lefoglalt eszközt megsemmisítését rendelte el. A bűnügyi költségről való rendelkezés a Btk.

1. §-án alapul. Balassagyarmat,
2. év június hó
3. napján Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Dobrocsi János és Fazekasné Gáspár Anna ülnökök helyett is. Z á r a d é k: Az ítélet ... I. rendű vádlott vonatkozásában
4. év június hó
5. napján jogerőre emelkedett és a felfüggesztett szabadságvesztés kivételével végrehajthatóvá vált. Balassagyarmat,
6. év június hó
7. napján Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke