Pfv.21913/2008/5 – Kúria

Pfv.IV.21.913/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vetró László ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felperesnek a dr. Barabás István ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt a Fővárosi Bíróságon 27.P.24.741/

1. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.574/2007/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A le nem rótt 36.000 (Harminchatezer) eljárási illetéket az állam viseli. forint felülvizsgálati Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a perbeli időszakban a felperesek a .. szám alatti társasház Számvizsgáló Bizottságának tagjai, az alperes a közös képviselője volt. A felperesek a kifizetések alapjául szolgáló bizonylatok ellenőrzése során azt állapították meg, hogy a takarítói munka elvégzésének igazolása nem történt meg, emiatt a takarító készpénzutalványának aláírását megtagadták. A felperesek a gondnok
4. július havi teljes bérigényét sem hagyták jóvá, mert megítélésük szerint az adott hónapban csak részben tett eleget a feladatának, szabadsága idejére helyettesítésről nem gondoskodott. A takarító, miután nem kapta meg időben a július havi fizetését, a felmondását is kilátásba helyezve, munkabérének kifizetéséig takarítást a házban nem végzett. Az alperes
5. augusztus 6-án a társasházközösséghez tartozó lakóépületek kapujára kitűzött értesítésben arról tájékoztatta a lakókat, hogy a társasház takarítása
6. augusztus 1-től szünetel. Ennek indokaként tartalmilag azt közölte, hogy a közös képviselő mellett az aláírásra jogosult számvizsgáló bizottsági tagok közül senki nem írta alá a készpénzutalványt, így a takarító részére a kifizetés nem volt teljesíthető, aki mindaddig, amíg juttatását nem kapja meg, a munkavégzést szünetelteti. A felperesek és az alperes között folytatott egyeztetés - az augusztus 9-ei keltű emlékeztetőben rögzítettek szerint - sikertelen volt, a fenti eseményekkel kapcsolatban elfoglalt ellentétes álláspontjukon nem változtattak. Ezt követően az alperes a
7. augusztus 23-án tartott társasházi közgyűlésen annak ismertetését követően, hogy milyen okból nem történt meg a takarító és a gondnok díjának kifizetése, közölte, hogy nem tudott megállapodásra jutni a számvizsgálókkal, a kialakult helyzetet jellemezve pedig úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint a számvizsgáló bizottság tagjai akadályozzák a munkáját, mivel felülbírálták a döntését, melyre felhatalmazásuk nem volt, és hozzátette, hogy magatartásukkal nem a társasház érdekében tevékenykednek. A felperesek módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes a társasház hirdetőtáblájára
8. augusztus 6-án kifüggesztett hirdetményben szereplő közléssel, valamint a
9. augusztus 23-án tartott társasházi közgyűlésen tett kijelentésével megsértette a jóhírnevüket és a becsületüket. Kérték az alperest elégtételadásra, továbbá személyenként 50.000 forint vagyoni és 300.000 forint nem vagyoni káruk, valamint annak törvényes kamata megfizetésére kötelezni. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A jogerős ítélet a keresetet elutasította és kötelezte a felpereseket az alperes első- és másodfokú perköltségének megfizetésére, valamint rendelkezett a le nem rótt elsőfokú és fellebbezési illeték államnak való megfizetéséről. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes a
10. augusztus 6-ai hirdetményben a valóságnak megfelelően állította, hogy a takarítói díj kifizetésére azért nem kerülhetett sor, mert a számvizsgáló bizottsági tagok közül senki nem írta alá a készpénzutalványt. Nem tüntette fel a valóságot hamis színben sem azáltal, hogy az aláírás elmaradásának okát a hirdetményben nem közölte, ez ugyanis a felperesek által a faliújságon elhelyezett tájékoztató levelek tartalmából a társasház lakói előtt ismert volt. Azok a lakók pedig, akik esetleg erről nem értesültek, a sérelmezett közlés alapján a felperesek személyére nézve legfeljebb csak olyan tartalmú negatív értékítéletet vonhattak le, melyet a felperesek a tisztségükből eredően kötelesek voltak eltűrni. A per adatai alapján az is megállapítható, hogy a felperesek megítélését elsősorban az alperessel fennálló folyamatos nézeteltérés befolyásolta. Az alperesnek a társasház
11. augusztus 23-i közgyűlésén tett nyilatkozata, mely szerint a felperesek nem a társasház érdekében tevékenykedtek, és eljárásuk akadályozza a munkáját, valós tényeken alapuló véleménynek minősül, amely a becsület és az emberi méltóság megsértésére nem alkalmas. Mindezek alapján a Ptk.
12. és
13. § szerint az alperes jogsértést nem követett el. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozva a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és elsődlegesen az alperes keresetnek megfelelő marasztalása, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontjuk szerint a jogerős ítélet a
14. augusztus 6-án kifüggesztett értesítőben sérelmezett közlés tekintetében okszerűtlen következtetéssel jutott arra az álláspontra, hogy a ház lakói előtt ismert volt az aláírás megtagadásának tényleges oka és megalapozatlanul állapította meg azt, hogy a felperes megítélését a ház lakóinak körében nem az értesítés, hanem az alperessel fennálló folyamatos nézeteltérés befolyásolta. Az alperesnek az a magatartása, hogy az aláírás megtagadásának okát nem közölte, a való tényeket hamis színben feltüntetve arra a - számukra sérelmes - következtetésre ad alapot, hogy nem tettek eleget a számvizsgálói feladataiknak. A jogerős ítélet az alperesnek a társasház
15. augusztus 23-i közgyűlésén tett kijelentése kapcsán szintén tévesen jutott a jogsértés megállapítását kizáró álláspontra. Annak valótlan állítása ugyanis, hogy nem a társasház érdekében cselekedtek, véleményként is a becsületet, emberi méltóságot sértő, bántó kijelentésnek minősül. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Ptk.
16. §