← Magyarország

Kfv.35003/2008/5 – Kúria

Kfv.I.35.003/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Scheszták Gyuláné ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fafuláné dr. Bakonyi Bernadett jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hatósági Főosztály I.r., az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Hatósági Főosztály Észak-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztály II.r. alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Nógrád Megyei Bíróságon 10.K.20.032/2005/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. szeptember 12-én kelt 10.K.20.032/2005/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a II.r. alperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott-nyilvános- tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Nógrád Megyei Bíróság 10.K.20.032/2005/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a II.r. alperest, hogy 15 nap alatt felperesnek 30.000 /azaz harmincezer/ forint költséget. fizessen meg a felülvizsgálati A feljegyzett 409.400 /azaz négyszázkilencezer-négyszáz/ felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az élőállat /kutya, macska/ kereskedelemmel foglalkozó felperes egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét, majd az egyéni vállalkozását... Egyéni Cégként …. napjával a cégjegyzékbe bejegyeztette. A felperes Egyéni Cége … napjával ...Korlátolt Felelősségű Társaság elnevezéssel egyszemélyes kft-vé alakult át. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél egyrészt 1998.,
  6. évekre személyi jövedelemadó, illetve
  7. február december,
  8. év,
  9. január - július időszakokra általános forgalmi adó, másrészt
  10. évre személyi jövedelemadó adónemben
  11. évben elrendelt ellenőrzést végzett. Az elsőfokú hatóság a
  12. szeptember
  13. napján kelt 7892204453 számú határozatával a felperes terhére személyi jövedelemadó adónemben
  14. és
  15. évekre összesen 5.473.608 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest az adóhiány, továbbá adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. A fellebbezés folytán eljárt I.r. alperes a
  16. december
  17. napján kelt 1228500008 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az elsőfokú hatóság a
  18. november
  19. napján kelt 7892246042 számú határozatával a felperes terhére személyi jövedelemadó adónemben
  20. évre 1.349.089 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, és kötelezte a felperest az adóhiány, továbbá adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. A fellebbezés folytán eljárt II.r. alperes a
  21. január
  22. napján kelt 1228927469 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az adóhatározatokban az adóhatóság ügyfélként P. A. ... székhelyű/ adózót tüntette fel. A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését kérte. Vitatta az adóhatóság által alkalmazott becslési eljárás módszerét és annak összegszerű eredményét. Álláspontja szerint az adóhatóság határozatait nem a megfelelő adózóra hozta meg, ugyanis Egyéni Cége jogutódlással megszűnt, így csak annak jogutódját: az egyszemélyes kft-t lehetett volna az adóhiányok és járulékaik megfizetésére kötelezni. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével mindkét másodfokú határozatot - az elsőfokú határozatokra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint a gazdasági társaságokról szóló
  23. évi CXLIV. törvény /a továbbiakban: Gt./ 67.§-ának /1/ bekezdése, az egyéni vállalkozásról szóló
  24. évi V. törvény /a továbbiakban: Vt./ 15.§-ának /1/ bekezdése, 15/A.§ának /1/ bekezdése együttes értelmezésével azt állapította meg, hogy a ... Egyéni Cég egyszemélyes kft-vé történő átalakulására az átalakulásakor hatályban volt Gt. az alkalmazandó jogszabály, amelynek megfelelő alkalmazása azt is jelentette, hogy az egyéni cég jogutódja az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság. Ennek következtében az adózás rendjéről szóló
  25. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 6.§-ának /3/ bekezdésébe ütköznek a határozatok, mert az adóhatóság a jogelőd elmulasztott kötelezettségeinek a teljesítésére nem a jogutódot kötelezte. A II.r. alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete sérti a Vt. 15.§ának /1/ bekezdését, 15/A.§-ának /1/ bekezdését, a Gt. 67.§-át. Kifejtette, hogy az egyéni cég egyszemélyes kft-vé történő átalakulására a Gt. 59.§-ának a rendelkezései az irányadóak, ez azonban nem jelenti azt, hogy az átalakulás megfelelő szabályainak alkalmazása kiterjedne a 67.§-ban rögzített általános jogutódlásra is. A felperes ellenkérelmében az ítélet hatályában tartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az elsőfokú bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Gt. jogutódlásra vonatkozó szabályai alkalmazhatók-e akkor, amikor a Vt. hatálya alá tartozó vállalkozó egyéni cége átalakult a Gt. hatálya alá tartozó egyszemélyes kftvé. A peres felek között nem volt vitatott, hogy az egyéni cégnek nincs önálló, az egyéni vállalkozótól független jogalanyisága, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó azonos jogalany, köztük nincs jogutódlás, és az egyéni cég adóalanyiságát az egyéni vállalkozói minőség alapozhatja meg. A Vt. 15.§-ának /1/ és /3/ bekezdései szerint az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető, a cégbírósághoz intézett bejelentésre, eljárásra a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. A Vt.15/A.§-ának /1/ bekezdése alapján az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. A Vt. kifejezett rendelkezése alapján tehát az egyéni cég egyszemélyes kft-vé átalakulásának lehetősége törvényi szabályozáson alapul, ahogyan az a rendelkezés is, hogy az átalakulásra szintén törvény: a Gt. szabályai az alkalmazandóak. A Gt. 1.§-ának /1/ bekezdése alapján ez a törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, valamint a gazdasági társaságok átalakulását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését. A Vt.15/A. §-ának /1/ bekezdése az egyéni cég számára az átalakulás lehetőségét szabályozza a Gt. rendelkezéseinek az alkalmazásával. Az átalakulás a Gt. 54.§-ának /1/ bekezdés c/ pontja alapján jogutódlással történő megszűnés. A gazdasági társaságok jogutódlással - összefoglalóan átalakulással történő megszűnésének eseteit a Gt. VII. fejezetének 59.§-80.§-i tartalmazzák. A Gt. 67.§-ának /1/ bekezdése akként rendelkezik, hogy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság jogutódja. Az átalakulásnál főszabályként általános jogutódlás történik. A Vt. az egyéni cég számára a Gt. szabályai szerint rendelte el az egyszemélyes kft-vé való átalakulás lehetőségét, a Gt. pedig az átalakulás közös szabályai között rendelkezik a jogelőd és a jogutód közötti jogutódlásról, amelyek alapján a törvényben meghatározott jogutódlás az egyéni cég egyszemélyes kft-vé való átalakulására is vonatkozik. Az Art. 6.§-ának /1/ bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezése hiányában átalakulás esetén a jogutód adózót megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá teljesíti a jogelőd által nem teljesített kötelezettségeket. Az elsőfokú bíróság a Vt., a Gt. alkalmazandó rendelkezései és e jogszabályhely helytálló értelmezésével és alkalmazásával állapította meg, hogy az adóhatóság nem a jogutód adózóra vonatkozóan hozta meg határozatait, amelynek alapján helyes jogkövetkezményt /a határozatok hatályon kívül helyezése és a hatóság új eljárásra kötelezése/ is alkalmazott. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A II.r. alperes a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A Legfelsőbb Bíróság a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték mértékéről és viseléséről az illetékekről szóló
  26. évi XCIII. törvény 50.§-ának /1/ bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 14.§-a alapján rendelkezett. Budapest,
  27. január
  28. Dr. Madarász Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.