Kfv.II.37.301/2007/11.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Pomázi László ügyvéd által képviselt felperesnek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a Fővárosi Bíróságon 27.P.632.740/
- számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla
- április 17-én kelt 4.Pf.20.158/2007/
- számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla számú ítéletét hatályában fenntartja. 4.Pf.20.158/2007/
- Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperes keresetében az alperesnek a
- szeptember 24-én, december 10-én tartott közgyűlésein, valamint a
- november 5-én az Egyéni Tagok Gyűlésén hozott határozatok megsemmisítését, a határozatok végrehajtásának felfüggesztését kérte. Az elsőfokú bíróság mindhárom gyűlésen hozott határozatok vonatkozásában azt állapította meg, hogy a gyűléseket olyan személy hívta össze, aki arra nem volt jogosult. Meghosszabbított mandátumú ügyvezető elnöki tisztséget az alapszabály - sem a régi, sem a módosított formájában -, nem ismert. Jogsértőnek tartotta az egyéni tagok gyűlését amiatt is, hogy a megismételt gyűlés tartására a módosított új alapszabály nem adott lehetőséget, és erre a meghívóban sem történt utalás. A módosított alapszabálynak a hatáskörre vonatkozó szabályozatlansága következtében a
- szeptember 24-i küldöttközgyűlés érvényesen nem dönthettek volna a tagfelvételről, továbbá abból az okból sem lett volna ebben a kérdésben döntés hozható, hogy a küldöttközgyűlés összehívására még a régi alapszabály alapján került sor, amely jogi személy tag tagfelvételét nem tette lehetővé. Az elsőfokú bíróság szerint a küldöttközgyűlés a vagyonátruházás kérdésében sem dönthetett volna, mert azt napirendi pontként a meghívóban nem tüntették fel. Az elsőfokú bíróság a megállapított jogsértések miatt az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény (Etv.) 10.§
(1)bekezdése alapján a keresettel támadott határozatokat megsemmisítette, azok végrehajtását felfüggesztette. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a keresetet és a határozatok végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasította. Kiemelte, hogy az alperes teljes szervezeti átalakulást kívánt végrehajtani, ezért a
- május 21-22-én tartott rendkívüli küldöttközgyűlésen hozott határozattal döntött a megszűnt mandátumú elnökség mandátumának meghosszabbításáról, és a határozatban ügyvezető elnökségként nevesítette a vezető szervezetét. Bár az alapszabály ügyvezető elnökről nem tett említést, a hozott és bíróság előtt eredményesen nem támadott határozatra tekintettel a per tárgyát képező küldöttközgyűléseket, az egyéni tagok gyűlését is az arra jogosult személy hívta össze. A
- szeptember 24-én tartott küldöttközgyűlés elfogadta a módosított alapszabályt. A módosított alapszabály rendelkezéseinek akár azonnali, ugyanazon küldöttközgyűlésen történő alkalmazása nem törvénysértő, így jogszerű volt a jogi személyek tagként történő felvételéről a mnódosított alapszabály szerinti döntéshozatal. A
- november 5-én tartott egyéni tagok gyűlése vonatkozásában a megismételt gyűlés tartása, a napirendi pontban a megismétlésre vonatkozó figyelmeztetés hiánya nem értékelhető úgy, hogy ezen a gyűlésen hozott határozatok alapszabályellenesek, mert a módosított alapszabály rendelkezései együttesen értelmezendők, az esetleges szabályozatlanság önmagában nem teszi törvénysértővé megismételt gyűlés tartását. A bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a határozatok megsemmisítésével beavatkozik a társadalmi szervezet működésébe és ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítására csak jelentősebb érdeksérelem mellett kerülhet sor. A vagyonátruházás körében hozott határozat tulajdonosi döntés volt, ezért e döntés jogszabályba ütközése nem állapítható meg akkor sem, ha annak a jogszabálynak megfelelő lebonyolítási módja a határozatban nem került megfogalmazásra. Az ügyészség figyelemmel kísérte az alperes átalakulásának folyamatát, de az ügyészségi eljárás vizsgálata nem volt és nem lehetett a per tárgya. A határozatok a szervezeti átalakítás érdekében egymásra épülve születtek, a szervezeti átalakulás bejeződött, a meghozott határozatok a törvényes működés biztosítása érdekében kerültek meghozatalra. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a keresetének helyt adó határozat hozatalát. Álláspontja szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor a megválasztott ügyvezető elnökség mandátumát nem csupán átmenetinek tekintette. Az ügyvezető szerv működése csak egy meghatározott cél megvalósítására szólt, az alapszabály szerint hat hónapra meghosszabbítható mandátum elteltével csak az alapszabály módosításával lett volna az ügyvezető elnökség legitimmé tehető. Az ügyészség nem legimitálhat egy alapszabályellenes működést. A lejárt mandátumú elnökség nem hívhatott össze további gyűléseket, "új" alapszabályt nem fogadtathatott el. Jogsértő volt a módosított alapszabály alapján ugyanazon küldöttközgyűlésen a jogi személyek tagfelvételéről és vagyonátruházási kérdésekről való döntéshozatal. A másodfokú bíróság ezért - a felülvizsgálati kérelem tartalma szerint - az Etv. 10.§
(1)bekezdésébe ütközően döntött, amikor a keresetet elutasította. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte azzal, hogy a felperes jogszabálysértést nem jelölt meg. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályban tartását. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen az alperes eljárási kifogását vizsgálta és azt alaptalannak találta. A felperes felülvizsgálati kérelmében konkrétan, nevesítve jogszabálysértést ugyan nem jelölt meg, azonban a felülvizsgálati kérelem tartalmából egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes az Etv. 10.§
(1)bekezdésének megsértését kifogásolta, ezért nem volt helye a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának a Pp. 273.§
(1)bekezdése alapján. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálva megállapította, hogy az nem alapos. A felperes kifogásolta, hogy a
- szeptember 24-i, december 10-i küldöttközgyűléseket, a
- november 5-én tartott egyéni tagok gyűlését nem az arra jogosult személy hívta össze. Ezzel szemben a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a
- május 21-22-én tartott küldöttközgyűlésen hozott határozattal az elnökség mandátumát az átalakulás megtörténtéig ügyvezető elnökségként meghosszabbították. Miután ezt a határozatot eredményesen bíróság előtt nem támadták, így a határozat feljogosította az elnököt a küldöttközgyűlés összehívására, mivel az elnökség mandátumának meghosszabbítására a szervezeti átalakulás megtörténtéig került sor, ezért irreleváns az a körülmény, hogy a mandátum meghosszabbításának időtartamát a régi alapszabály hat hónapban határozta meg. A meghatározott feladat ellátására időkorlát nélkül a mandátum meghosszabbításáról rendelkező határozat alapján az elnök eljárhatott a régi alapszabály 14.§
(1)bekezdés c) pontja alapján. 2005. szeptember 24-én tartott küldöttközgyűlésen megtörtént az alapszabály módosításának elfogadása, amely alapszabály módosítás a 20.§
(1)bekezdése értelmében az elfogadás napján lépett hatályba. A módosított alapszabály az azonnali hatálybalépése folytán a későbbi küldöttközgyűlés és egyéni tagok gyűlésének összehívására az elnököt jogosította fel a módosított alapszabály 9.§
(2)bekezdés c) pontja, 8.§
(5)bekezdése, 14.§
(1)bekezdés
- c)és
- f)pontja alapján. A felperes a felülvizsgálati kérelmében kifogásolta azt is, hogy a 2005. szeptember 24-én tartott küldöttközgyűlésen a jogi személy tagok tagfelvételéről alapszabályellenesen döntöttek. Ez a kifogás is alaptalan, mert az elfogadás napján hatályba lépett, módosított alapszabály 3.§
(4)bekezdése lehetővé tette jogi személyek tagfelvételét, ezért nem történt törvénysértés, amikor a
- szeptember 24-én tartott küldöttközgyűlésen erről határoztak. A
- szeptember 24-én tartott küldöttközgyűlésen határoztak továbbá a vagyonátadás kérdésében is, amelynek kapcsán a felperes kifogásolta, hogy a vagyonátadás napirendi pontként nem került meghirdetésre, ezért erről döntést nem hozhattak volna. A felperes álláspontja téves. A módosított alapszabály 8.§
(5)bekezdése előírja, hogy a küldöttközgyűlés meghívójának tartalmaznia kell a küldöttközgyűlés helyét, időpontját és tárgysorozatát, valamint választóközgyűlés esetén a jelöltek listáját. A 8.§
(6)bekezdése lehetővé teszi, hogy a küldöttközgyűlésen jelenlevő küldöttek a tárgyalt kérdésekhez hozzászóljanak, valamint önálló indítványokat tegyenek, ezért mód volt arra, hogy a tagfelvétellel együtt a szükséges vagyonátadási kérdéseket is rendezzék, a szervezeti átalakítást teljes egészében végrehajtsák. A felperes kifogásolta azt is, hogy a 2005. november 5-én megismételt ülésen tartották meg az egyéni tagok gyűlését, amelyre utalás előzetesen a meghívóban nem történt, így megismételt ülést nem lehetett volna tartani. Ezzel a kifogással kapcsolatosan a másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a keresettel támadott határozatok egymásra épülve, a szervezeti átalakítás érdekében születtek, jogszabálysértés nem történt. A jogerős ítélet a rendelkezésre álló bizonyítékokat, tényeket, iratokat, a módosított alapszabályt egészében értékelte és helytállóan mutatott rá arra, hogy az alapszabály esetleges, az egyéni tagok gyűlésére vonatkozó szabályozatlansága önmagában nem teszi törvénysértővé a támadott határozatot. A Legfelsőbb Bíróság a bizonyítékok felülmérlegelésére indokot és ezért lehetőséget nem talált, a másodfokú bíróság ebben a kérdésben is megalapozott és helytálló döntést hozott. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályt nem sértette meg, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes jogi képviselő nélkül járt el, részéről felszámítható költség nem merült fel, ezért a költségviselésről a Pp. 78.§
(2)bekezdése alapján rendelkezni nem kellett. A felperes a tárgyi illetékfeljegyzési felülvizsgálati illetéket lerótta, ezért határozni nem kellett. jog annak ellenére a viseléséről Budapest,
- október
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró Dr. Márton