← Magyarország

Kfv.37148/2008/7 – Kúria

Kfv.IV.37.148/2008/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kertész József Tamás ügyvéd által képviselt felpereseknek a dr.Wéber Gabriella jogtanácsos által képviselt alperes neve(Pécs, Széchenyi tér 9.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság

  1. január
  2. napján meghozott 7.K.21.344/2007/
  3. számú jogerős ítélete ellen a felperesek részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 7.K.21.344/2007/
  5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az alperes
  6. augusztus 28-án meghozott 30.349-2/
  7. számú határozatát az elsőfokú közigazgatási hatóság
  8. január 19-én meghozott 66350/
  9. számú végzésére kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezi. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 50.000 (ötvenezer) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási perköltséget. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperesek a
  10. november 30-án keltezett beadványukban ráépítés jogcímén 1/8-1/8 arányban kérték tulajdonjoguk bejegyzését és tulajdoni illetőségének 1/8-1/8 hányaddal való csökkentésével - a pécsi helyrajzi számú belterületi ingatlanra vonatkozóan. Az elsőfokú közigazgatási szerv a
  11. január
  12. napján meghozott 66350/
  13. számú végzésével elutasította a felperesek tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét. Végzése indokolásában az ingatlannyilvántartásról szóló
  14. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
  15. §-a alapján megállapította, hogy a felperesek beadványa ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem alkalmas, mivel a kérelmezők az Inytv.
  16. §-ának /1/-/3/ bekezdéseiben meghatározott kérelmet és a
  17. §-a szerinti bejegyzés alapjául szolgáló okiratot nem nyújtottak be a földhivatalhoz, illetőleg az ingatlannyilvántartási eljárásban az Inytv. 61/A. §-a értelmében újrafelvételi és méltányossági eljárásnak nincs helye. A felperesek fellebbezése folytán az alperes a
  18. augusztus
  19. napján meghozott 30.349-2/
  20. számú határozatával az elsőfokú közigazgatási szerv végzését megsemmisítette és a Pécsi Körzeti Földhivatalt új eljárásra utasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperesek fellebbezését a alperes nevea
  21. május 17-én meghozott 30.111/
  22. számú végzésével elbírálta és az elsőfokú végzést helybenhagyta. Ezt követően a felperesek a alperes neveelőbb megjelölt számú végzésével szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Baranya Megyei Bírósághoz, melynek eredményeképpen a megyei bíróság a
  23. július 18-án meghozott 6.Kpk.50.689/2007/
  24. számú végzésével a másodfokú földhivatali végzést hatályon kívül helyezte és a alperes nevet új eljárásra kötelezte. A megyei bíróság álláspontja szerint a felperesek beadványa nem tartozik az Inytv.
  25. § /4/ bekezdése szerint végzéssel elutasítható kérelem esetei közé, továbbá a kérelmet elutasító végzés nem tekinthető a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  26. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  27. § /1/ bekezdése szerinti az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésnek, és nem tartozik a Ket.
  28. §-a szerinti, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés esetei közé sem. A megyei bíróság megállapította, hogy a földhivatal döntését súlyos eljárási szabályt sértve hozta meg, ezért a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte és a megyei földhivatalt új eljárásra kötelezte azzal, hogy a Pécsi Körzeti Földhivatal 66350/
  29. számú végzésének hatályon kívül helyezésével és új eljárásra utasításával hozható meg a jogszabályoknak alakszerűen megfelelő döntés. A felperesek keresetükben kérték az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárásra kötelezését. A megyei bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Ket.
  30. §-ának /6/ bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy tévedett az alperes, amikor a megyei bíróság hatályon kívül helyező végzése folytán az új eljárásban a végzés elleni fellebbezést határozattal bírálta el. Ugyanakkor ez - a megyei bíróság álláspontja szerint - a határozat érdemére nem hatott ki, eljárási jogszabálysértés csupán, amely a Legfelsőbb Bíróság KK.
  31. számú állásfoglalása értelmében nem ad alapot az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére. Az alperes teljesítette a megyei bíróság korábbi végzésében foglaltakat, vagyis a felperesek végzés elleni fellebbezését elbírálva az elsőfokú végzést megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította. A megyei bíróság álláspontja szerint az alperes nem sértette meg a Ket.
  32. §-ának /3/ bekezdését, a megyei bíróság végzésének megfelelően döntött az elsőfokú hatóság végzésének megsemmisítéséről és a körzeti földhivatal új eljárásra utasításáról. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, és kérték annak hatályon kívül helyezését és keresetüknek megfelelő döntés meghozatalát. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet a Ket.
  33. §-ának /6/ bekezdésébe ütközően jogszabálysértő, mert a végzés elleni fellebbezést az alperes határozattal bírálta el. Ez az ügy érdemére kiható olyan jogszabálysértés, amely alapján a megyei bíróságnak a határozatot hatályon kívül kellett volna helyeznie. Az alperes határozattal való döntése következtében terhükre a bíróság a peres eljárásban irányadó perköltséget és illetéket állapított meg, míg végzés bírósági felülvizsgálata esetén a nemperes eljárás kisebb illetékfizetési kötelezettséggel járt volna. Az Alkotmány
  34. § /2/ bekezdésére és
  35. § /2/ bekezdésére tekintettel a megyei bíróságnak az alperes határozatát hatályon kívül kellett volna helyeznie és új eljárásra utasítania. A jogerős ítélet azért is jogszabálysértő, mert az ítélet rendelkező részében a Ket.
  36. §-ának /1/ bekezdése alapján a jogszabálysértés megállapítására tekintettel a felpereseket pernyertes félként kellett volna tekinteni, és az alperest kellett volna a perköltségekben marasztalnia a bíróságnak. A Ket.
  37. § /3/ bekezdését az alperes azzal sértette meg, hogy a mai napig az elsőfokú közigazgatási szerv az ügyben nem hozott döntést, mert a másodfokú határozat az ügy elintézésével kapcsolatban nem ismételte meg a Baranya Megyei Bíróság 6.Kpk.50.689/2007/
  38. sorszámú jogerős végzésében foglalt rendelkezéseket, azokat nem tette a másodfokú eljárás tárgyává. A felperesek álláspontja szerint az alperest képviselő dr.Wéber Gabriella osztályvezető, jogtanácsos ügyvédi munkadíjat nem érvényesíthet, ezért a megyei bíróság ítélete az alperesi perköltség tekintetében megalapozatlan és jogszabálysértő. Az alperes közigazgatási szerv, feladatát jogszabály alapján, mint a Ptk. 36-
  39. §-a szerint működő költségvetési szerv látja el. A Pp.
  40. § /1/ bekezdésének i/ pontja alapján jogtanácsos az alperest a perben nem is képviselheti, az ilyen tevékenységet az
  41. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
  42. § /9/ bekezdése értelmében csak köztisztviselő láthatja el. A perben többletköltség nem merült fel azáltal az alperesnél, hogy a perben jogtanácsos járt el, ezért az alperes által felszámított ilyen költség a Pp.
  43. § /1/ bekezdése értelmében perköltségnek nem tekinthető. Előadták a felperesek, hogy az illetékben történő marasztalásuk azért jogszabálysértő, mert a bíróság is megállapította ítéletének indokolásában, hogy a keresettel támadott határozatot az alperes jogszabálysértéssel hozta meg, ezért pernyertesek lettek. A felülvizsgálati kérelem alapos. A Ket.
  44. §-ának /1/ bekezdése alkalmazásával a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Tévedett a megyei bíróság abban, hogy az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabálysértésnek minősítette az alperes döntését. Az alperes a Ket.
  45. §-ának /6/ bekezdésébe ütközően, lényeges eljárási szabályt sértett azzal, hogy a végzés ellen irányuló fellebbezést nem végzéssel bírálta el. Az elsőfokú közigazgatási szerv döntése a Ket.
  46. §-ának /1/ bekezdését sértette, mert - amint azt a megyei bíróság is helyesen állapította meg az alperest új eljárásra kötelező végzése indokolásában - határozattal kellett volna a felperesek kérelméről döntést hoznia, biztosítva ezzel a felperesek jogorvoslati jogát. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  47. §-ának /4/ bekezdése alkalmazásával hatályon kívül helyezte, a közigazgatási döntéseket a Pp.
  48. §-ának /1/ bekezdése alapján ugyancsak hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Az elsőfokú közigazgatási szervnek a megismételt eljárásban határozattal, érdemben kell elbírálnia a felperesek tulajdonjogbejegyzés iránti kérelmét. A pervesztes alperest a Pp.
  49. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperesek együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes teljes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  50. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  51. március
  52. Dr.Buzinkay Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr.Kárpáti Zoltán s.k. előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.