Pf.20683/2008/4 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)és

(2)bekezdésében meghatározott mértékben állapítja meg. Az alperes által fizetendő perköltség összegét 76.400,- (azaz: Hetvenhatezer-négyszáz) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 112.200,- (azaz: Egyszáztizenkettőezer-kettőszáz) forint első fokú perköltséget. Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg 36.700,- (azaz: Harminchatezer-hétszáz) forint másodfokú fellebbezési perköltséget a felperes részére. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 203.520,(Kettőszázháromezer-ötszázhúsz) forint másodfokú fellebbezési perköltséget. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A városi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 2.767.400,- forintot és ezen összeg után

1. augusztus
2. napjától a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, és 323.067,- Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította. A bíróság ítéletében megállapította, hogy a felek
4. hó 14-én vállalkozási szerződést kötöttek gabona aratásra, mintegy 100 ha-on, 10.000,- Ft/ha+ÁFA vállalkozói díjért. A teljesítési határidőt a felek a a szerződésben nem rögzítették. A bíróság álláspontja szerint az alperesnek a felperesnél elvállalt munkát a
5. év sajátosságaira figyelemmel
6. július 23-a után kellett volna megkezdenie. Ezt azonban nem tette meg, előbb a …......., majd …....... végezte el a munkát, ezután beállt a rossz idő. A bíróság álláspontja szerint ha az aratási szezon kezdetén megjelenik a felperesnél, ekkor ez a körülmény nem állt volna elő. Az I. fokú ítélet álláspontja szerint az alperes felróhatóan nem tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségének, így szerződésszegést követett el, ezért köteles megtéríteni a felperesnek a késedelemből eredő kárát. Az alperes 217.400,- Ft-ban elismerte a felperes aratási többlet költségét. A termésveszteséget a bíróság (1.500 q/ha x 100 ha x 1.700,- Ft/q) 2.550.000,- Ft- ban állapította meg. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az első fokú ítélet megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását, másodsorban a kártérítés összegének jelentős mérséklését kérte. Előadta, az I. fokú bíróság tévedett, amikor az első fokú ítéletben azt állapította meg, hogy az aratási szezon alatt nem teljesítette a szerződésben foglaltakat. Előadása szerint 2005-ös évben az augusztus elejei odaérkezés nem volt elkésve, hiszen még a saját gépükkel sem kezdtek korábban aratni. Másrészt a csapadékos időjárás rajta kívül álló oknak minősül. A felperes tudott az aratási sorrendről, hogy nem nála fogja az aratást megkezdeni. Kifogásolta, hogy a bíróság nem alkalmazott kár megosztást. Felperes fellebbezésében az ítélet késedelmi kamat megállapító rendelkezése ellen jelentett be fellebbezést. Kérte, a késedelmi kamat mértékét a bíróság a gazdálkodó szervezetekre érvényes Ptk. 301/A. §-ában foglaltak szerint állapítsa meg. A megyei bíróság az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, a felperesi és az alperesi fellebbezés az alábbiak szerint alapos: A városi bíróság helyesen állapította meg, hogy a felek között a Ptk.
7. §-a szerinti vállalkozási szerződés jött létre. A vállalkozási szerződés nem tartalmazta a teljesítés időpontját, teljesítési határidőt, így az alperes nem esett késedelembe azzal, hogy nem a felperesnél kezdte az aratást. Felperes tudomással bírt arról, az alperes máshol is vállalt aratási feladatokat, a Karancsságit megelőzően. Tudta, hogy amíg ott az aratás nem fejeződik be, nem tudja az alperes a munkát elkezdni. Amikor az alperes a munkát elkezdhette volna, esősre fordult az idő, amiért az alperes felelőssé nem tehető. Az alperes felelőssége fennáll azért, hogy nem jelent meg aratásra a felperesnél. Ezt a felelősségét az alperes elismerte és a késedelemből adódóan a szerződött és a tényleges aratási költség különbözetét összesen 217.400,- Ft megfizetését vállalta. A szakértő szakvéleményében úgy nyilatkozott, hogy „az aratás időbeli késedelme 10-12 %os veszteséget okozhat". Az alperes késedelme miatti kártérítési összeg ehhez igazodik. Ezért a bíróság elfogadva a szakvéleménynek a termésre a mázsánkénti árra vonatkozó adatait a teljes területre kimutatott 2.550.000,- Ft-os veszteség 12 %-ában 306.000,Ft-ban állapította meg a kártérítés összegét, ehhez jön a felperes által elismert 217.400,- Ftos aratási többletköltség, így a felperes kára összesen 523.400,- Ft. A fentiekre tekintettel a megyei bíróság a Pp.
8. §

(2)bekezdése alapján az első fokú ítéletét megváltoztatta és a marasztalás összegét 523.400,- Ft-ra leszállította. A felperes fellebbezése megalapozott a kamat vonatkozásában. A Ptk. 301/A. §. szerint a gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat eltéréssel kell alkalmazni. A

(2)bekezdés szerint a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összege. A szerződésből megállapítható, hogy gazdálkodó szervezetek között jött létre az aratásra szerződés, így a kamatra e jogszabályt kell alkalmazni. A kártérítés összege az 523.400,- Ft után a kamatot a gazdálkodó szervezetekre megállapított szabályok szerint kell meghatározni és megfizetni. A megyei bíróság a pernyertesség, pervesztesség arányában módosította és csökkentette az alperes által fizetendő első fokú perköltség összegét 76.400,- Ft-ra. A bíróság kötelezte a felperest, hogy 112.200,- Ft ügyvédi munkadíjat fizessen meg az alperesnek. A fellebbezési perköltségeket is a pernyertesség, pervesztesség arányában határozta meg a megyei bíróság, és az alperest 36.700,- Ft, a felperest 203.520,- Ft perköltség megfizetésére kötelezte a Pp. 81. §.-a alapján. Balassagyarmat, 2008. év szeptember hó 23. napján. Szőllősné Dr. Juhász Erzsébet sk., a tanács elnöke Dr. Percze Ágnes sk., előadó bíró Dr. Kollár Mihály sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó