Kbf.121/2008/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.121/2008/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
2. március
3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: Az elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
4. november
5. napján kelt Kb.IV.178/2008/
6. számú végzését helybenhagyja. A pótmagánvádlót kötelezi az eljárás során felmerült 6.300.- (hatezerháromszáz) Ft bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
7. november
8. napján kelt Kb.IV.178/2008/
9. számú végzésével a vádlottal szemben elöljárói hatalommal visszaélés vétsége miatt indult büntetőeljárást - mivel a vádlott elévülés miatt nem büntethető - megszüntette. A kihirdetett ítéletet a vádlott tudomásul vette, míg a pótmagánvádló a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a végzés hatályon kívül helyezése és a büntetőeljárás további folytatásának elrendelése érdekében. Fellebbezésében kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag az SZMSZ-szel kapcsolatos jogsértéssel foglalkozott és egyáltalán nem vizsgálta az időben jóval későbbi, a nyugállományba vonulásával kapcsolatos vádlotti cselekményt. Hivatkozott továbbá arra, hogy a büntetőfeljelentést megelőzően már szolgálati panaszt nyújtott be, melynek alapján épp az azt kivizsgáló személyeknek hivatalból kellett volna büntetőfeljelentést tenni. A pótmagánvádló jogi képviselője útján benyújtotta fellebbezésének további írásbeli indokolását, amelyben a határidő számításának a Büntetőeljárási Törvényben írt szabályaira hivatkozva, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a pótmagánvádló által tett feljelentés az elévülést félbeszakította. Érvelése szerint a bűncselekmény
10. május 3-án nem évülhetett el, mert
11. május 1-je és 4-e között munkaszüneti napok voltak és a pótmagánvádló nyilvánvalóan korábban adta postára a beadványát, ha az
12. május 6-án a Budapesti Katonai Ügyészségre érkezett. A pótmagánvádló jogi képviselője a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében, valamint a pótmagánvádló felszólalásában az írásban előterjesztett fellebbezésüket és annak jogi indokait fenntartották, és az eljárást megszüntető végzés hatályon kívül helyezésére, valamint az elsőfokú bíróságnak az eljárás további folytatására történő utasítására tettek indítványt. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Utalt arra, hogy
13. május 1-je és 4-e között olyan munkaszüneti napok voltak, amikor a postai szolgáltatás üzemelt, illetve kifejtette azon álláspontját, hogy teljesen közömbös az, hogy a pótmagánvádló a beadványát mikor adta postára, mert az, az ügyészségi vettemzés idejére már elévült. Kifejtette azon álláspontját, hogy tévedett a Budapesti Katonai Ügyészség, amikor a feljelentés beérkezését követően nem azon az alapon utasította el a feljelentést, hogy az abban írt cselekmény elévült. A pótmagánvádló által bejelentett fellebbezés nem alapos. Nem tévedett a katonai tanács, amikor a megszüntető határozat meghozatala során a végzés indokolásában rögzített tényállást vizsgálta. Az adott tényállás ugyanis megegyezik a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa által
14. október
15. napján kelt 6.Kbkf.10050/2008/
16. számú végzésével befogadott, az elsőfokú bírósági iratok 1/
17. nsz. alatt található pótmagánvádban rögzített tényállással. A hivatkozott beadvány kizárólag a Szervezeti és Működési Szabályzatával kapcsolatos cselekményt jelöli meg úgy, mint a vádindítvány tényállását, mint a vádlott elleni vád alapján. A pótmagánvádló beadványában csupán olyan szövegkörnyezetben tett említést nyugállományba vonulásának körülményeiről, mint amely a vádlott magatartásának szándékosságát igazolja. Nem tévedett az elsőfokú katonai tanács akkor sem, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottal szemben a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak, olyan büntetőeljárási cselekménye, amely az elévülést félbeszakította nem volt, ezért a katonai bűncselekmény büntethetősége
18. május 3-án elévült. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az adott katonai vétség tekintetében az elévülési idő 3 év, valamint törvényesen utalt arra is, hogy a Btk.35.§