DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf. II. 20.033/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú eljárásban személyesen eljárt, a fellebbezési eljárásban Dr. Darvai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Darvai Sándor ügyvéd 4024 Debrecen, Szent Anna u.
- II. emelet) által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű és az általa, mint meghatalmazott hozzátartozó által is képviselt II.rendű felperes neve II. rendű (mindketten II.rendű felperes címe szám alatti lakosok) felpereseknek, a Dr. Jakab Péter ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 30.) által képviselt I.rendű alperes neve (címe lakos) alperes ellen kártérítés megfizetésére kötelezése iránt indított perében - amelybe az alperes pernyertessége érdekében a Dr. ... elnök által képviselt ...Egyesülete (címe) érdekelt beavatkozott - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.P.20.313/2008/
- sorszámú ítélete ellen a felperesek által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek 1 500 (Egyezerötszáz) forint általános forgalmi adót is magában foglaló 9 000 (Kilencezer) forint fellebbezési eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperesek keresetükben az alperest az ügyvédi megbízási szerződés megszegésére alapítottan 11 000 000 forint kártérítés és ennek
- július 7-től járó törvényes mértékű kamata megfizetésére kérték kötelezni azon indokkal, hogy ellenük és az e perben nem álló további három pertársuk, mint alperesek ellen kártérítés miatt folyt perben az alperes a képviseletüket nem megfelelően látta el, mert a keresettel szembeni minden védekezési és bizonyítási lehetőséget nem merített ki, és emiatt hiányosan megállapított tényállás alapján kötelezte a bíróság jogerősen az öt alperest egyetemlegesen 1 650 000 forint kártérítés és ennek
- szeptember
- napjától járó törvényes kamatai, valamint perköltség megfizetésére. Az általuk kezdeményezett rendkívüli jogorvoslati eljárások eredménytelenek maradtak, az alperes mulasztására visszavezethető tényállásbeli hiányosság és így a megalapozatlan marasztalásuk nem volt orvosolható. A jogerős ítélet alapján - a perköltségeket és a végrehajtási költséget is figyelembe véve - az öt alperestől végrehajtási eljárás keretében a keresetükben megjelölt összeg került behajtásra. Az alperes a felperest és családját anyagilag teljesen tönkretette azzal, hogy az ellenük hazugsággal indított perben a marasztásuk elhárítása érdekében nem tett meg minden tőle elvárhatót. Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította és kötelezte a felpereseket egyetemlegesen az alperes javára 300 000 forint, az általános forgalmi adót is magában foglaló jogi képviseleti díj perköltségként történő megfizetésére. A beavatkozó javára a perköltség megállapítását mellőzte, s a felperesek költségmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viselte. Az elsőfokú bíróság a felperesek által fizetendő perköltség összegét a 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet alapján állapította meg az alperes perbeli képviseletét ellátó ügyvéd által kifejtett munka mennyiségére és a pertárgy értékére figyelemmel. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a perköltség fizetésére kötelezésük mellőzése, másodlagosan annak az alperesi jogi képviseleti tevékenységgel arányban álló méltányos összegre mérséklése iránt a felperesek éltek fellebbezéssel. Ebben az ügy érdemére vonatkozó előadásaikon túl hivatkoztak arra, hogy a kártérítés megfizetése miatt az anyagi helyzetük teljesen ellehetetlenült, nyugdíjuk összege pedig olyan csekély mértékű, hogy a perköltség megfizetése a megélhetésüket veszélyeztetné. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság által megítélt összeg aránytalan az alperesi képviselő által kifejtett tevékenységgel, mert mindössze egy fél oldalas beadványt nyújtott be és csak egy-két tárgyaláson vett részt személyesen. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A §
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és azt alaptalannak találta. A Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján a pervesztes fél köteles a pernyertes fél költségeit megfizetni. A Pp. 75. §-ának
(1)és
(2)bekezdései alapján perköltségnek minősül a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül (pl.: az előzetes tudakozódás) felmerült költség, ide értve a felet képviselő ügyvéd készkiadásait és munkadíját is. A Pp. 79. §-ának
(1)bekezdése alapján a bíróság a perköltség összegét a fél által előadott és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. Ha a fél a költségeket nem számította fel vagy nem igazolta, a bíróság a perköltséget a per egyéb adatai alapján hivatalból állapítja meg. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet 3. §-ának
(1)bekezdése értelmében, ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a
(2)-
(6)bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. A
(2)bekezdés
- a)pontja alapján a polgári perben az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege 10 000 000 forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5 %-a, de legalább 10 000 forint, 10 000 000 forint feletti, de 100 000 000 forintot meg nem haladó pertárgyérték esetén az
- a)pontban meghatározott munkadíj és a 10 000 000 forinti feletti össze 3 %-a, de legalább 100 000 forint. A
(6)bekezdés szerint a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A 4/A §
(1)bekezdése értelmében az ügyvédi díj
- §-ban meghatározott összege a tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt a díj összegén, mint adóalapon felül kell felszámítani. A perköltség fenti szabályozása a pervesztes fél perköltség viseléséről való rendelkezéskor a fél jövedelmi és vagyoni viszonyainak értékelésére és méltányosság gyakorlására a bíróságot nem jogosítja fel. A pervesztés felet terhelő perköltség összegének törvényes szempontjai kizárólag a pernyertes fél jóhiszemű pervitele, a kereseti követelés összegszerűsége, azaz a pertárgy értéke, a kifejtett jogi képviseleti tevékenység színvonala és mennyisége, az ügy ténybeli és jogi bonyolultsága. Adott esetben a perbeli tényállás öt megelőző peres eljárás ügyiratai alapján volt megállapítható, melyeket az elsőfokú bíróság beszerzett és a tárgyaláson ismertetett is. Az alperesi képviselőnek az egy oldalnyi fellebbezési ellenkérelme előterjesztéséhez és a tárgyalásra felkészüléshez az előzményi iratok áttanulmányozásával meg kellett ismernie azok tárgyát, az alapeljárásban lefolytatott bizonyítási eljárást, s az alperesnek a megbízási szerződés alapján végzett képviseleti tevékenységét is. Így az alperesi jogi képviseleti tevékenység időszükséglete mindenképpen meghaladta az írásbeli előkészítő irat megírásának és az összességében kétórai tárgyalási jelenlétnek az időszükségletét. A perköltség számítás másik lényeges eleme a pertárgy értéke, és semmiképpen nem állapítható meg a pertárgyértéket mellőző jogi képviseleti díj. Adott esetben az elsőfokú bíróság az ÁFA kötelezettséggel együtt a fentiekben idézett IM. rendelet alapján maximálisan megállapítható perköltséget 50 %-ban már mérsékelte, és az ügy ténybeli bonyolultságát, a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységet és a magas pertárgy értéket együttesen mérlegelve az ítélőtábla a perköltség további mérséklésére indokot nem talált. A felperesek vagyoni helyzete ugyanis mérséklési szempont nem lehet, és nem lehet törvényes alapja a perköltség fizetésére kötelezésük teljes mellőzésének sem. Az ítélőtábla kifejtett indokok szerint az elsőfokú ítélet fellebbezett részét a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, míg nem fellebbezett részét a Pp. 253. §-ának
(3)bekezdésére figyelemmel nem érintette. A sikertelen fellebbező felpereseket a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése és az előzőekben hivatkozott IM. rendelet 3. §-ának
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A §
(1)bekezdése alapján kötelezte a rendelkező rész szerint az alperes javára fellebbezési eljárási költség megfizetésére is. A felperesek költségmentessége folytán a fellebbezési illeték a 6/1986.(VIII. 26.) IM. rendelet 13. §-ának
(1)bekezdése és
- §-a alapján az államot terheli. Debrecen,
- március hó
- Dr. Csiki Péter sk. a tanács elnöke, Szabóné dr. Bélteky Erzsébet sk. előadó bíró, Dr. Veszprémy Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő