← Magyarország

Gf.40543/2008/6 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.543/2008/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kiss Andrea ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Végh Katalin ügyvéd által képviselt alperes ellen megállapítás és használati díj megfizetése iránt indított perében a Nógrád Megyei Bíróság
  2. szeptember
  3. napján kelt 16.G.21.303/2007/
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről 32., az alperes részéről
  5. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felperes keresetét elutasítja, mellőzi az alperes felperes és állam felé történő perköltség fizetésére kötelezését, a felperest terhelő, alperes felé fizetendő első fokú perköltség összegét 714.000 (hétszáztizennégyezer) forintra, az állam felé fizetendő, le nem rótt kereseti illeték összegét 790.100 (hétszázkilencvenezeregyszáz) forintra felemeli, egyéb rendelkezéseit helybenhagyja. A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 447.300 (négyszáznegyvenhétezer-háromszáz) forint másodfokú perköltséget, és az államnak külön felhívásra 699.800 (hatszázkilencvenkilencezernyolcszáz) forint le nem rótt jogorvoslati illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az ... Rt. az alperessel
  6. január 23-án kötött,
  7. február 1-jétől
  8. április 15-ig szóló megállapodásban hozzájárult ahhoz, hogy a tulajdonában álló iparterületen az alperes földgáz-, valamint hőtávvezeték rendszert építsen ki, valamint hozzájárult ahhoz, hogy a meglévő oszlopokat, csőhidakat, csőtartó konzolokat az alperes igénybe vegye a szerződés
  9. és
  10. pontjában részletezett bérleti díj fizetése ellenében. Az infláció mértékével a bérbeadó részéről egyoldalúan megemelhető bérleti díj számla alapján, a tárgyhó
  11. napjáig volt esedékes. Az ... Rt. bérbeadóként, az alperes bérbevevőként
  12. január 23-án
  13. február 1-jétől
  14. április 15-ig szóló szerződést kötött a bérbeadó tulajdonában álló iparterületen található 36 m2 ... úti hőátadó állomás bérbeadásáról, a szerződés
  15. pontjában részletezett bérleti díj fizetése ellenében, mely a bérbeadó részéről egyoldalúan, az infláció mértékével volt emelhető, és számla alapján, a tárgyhó
  16. napjáig volt esedékes. A
  17. október 9-én alakult felperesi társaság az időközben felszámolás alá került ... Rt.-től megvásárolta a fenti bérleti szerződésekkel érintett ingatlant. A felperes
  18. november 20-án,
  19. december 13-án és
  20. január 10-én a fenti bérleti szerződések alapján - egyenként - bruttó 97.520 forint bérleti díjról állított ki számlát az alperes felé. Az alperes
  21. december 20-án és
  22. január 31-én kelt leveleiben tájékoztatta a felperest, hogy a leszámlázott bérleti díj tartozását a hődíj-követelésébe beszámította, így az kompenzálással kiegyenlítést nyert. A felperes
  23. február 28-án jóváíró számlát állított ki a
  24. januári bérleti díjról, s azt visszautalta az alperesnek. A felperes módosított keresetében annak a megállapítását kérte, hogy közte és az alperes között
  25. január 1-jétől bérleti szerződés nincs, és
  26. január 1-jétől
  27. április 15-ig terjedő időszakra alperest havi 708.000 forint + ÁFA használati díj megfizetésére kérte kötelezni. A keresetében arra hivatkozott, hogy a bérleti szerződésekkel érintett ingatlan megvásárlásával nem vált a bérleti jogviszony vonatkozásában a bérbeadó jogutódjává, a bérleti szerződéseket a felszámolótól nem vette át.
  28. november-december hónapokban tévesen került sor a bérleti díj számlázására és a teljesítés elfogadására, közöttük legfeljebb
  29. január 1-jéig volt hatályban - akár ráutaló magatartással létrejött - bérleti szerződés. Ezen időpontra történt meg a megvásárolt ingatlan feltérképezése, ekkor vált ismertté, hogy a vezetékek jelentősen akadályozzák a gyár működését, korszerűsítését, a csövek által igénybevett terület használati díjában pedig nem tudtak megállapodni. A felperes előadása szerint a csövek hossza 336 méter, szélessége 1 méter, a védőtávolság 1 méter, így a csövek által használt terület 672 m2, további 36 m2 a raktárhelyiség, így 708 m2 az alperes által használt terület, mely 1.000 forint/m2 + ÁFA használati díj alapulvételével számítandó. A használati díj mértékének alátámasztására hivatkozott a ... Kft.
  30. július 19-én kelt levelében foglaltakra. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy nem állnak fenn a megállapítási kereset előterjesztésének Pp.
  31. §-a szerinti jogszabályi feltételei. Álláspontja szerint a Ptk.
  32. §

(2),
(3),
(4)bekezdéseiben foglaltakból az következik, hogy a bérleti szerződés nem szűnik meg akkor, ha a bérbe adott dolog tulajdonosa megváltozik. A Ptk. 431. §
(1)bekezdése szerint csak a határozatlan időre kötött bérleti szerződést lehet felmondani, a határozott időre kötött bérleti szerződést főszabályként felmondani nem lehet, felmondásra kizárólag a bérlő örökösei jogosultak. Ebből következik, hogy a bérleti jogviszony közöttük ugyanolyan tartalommal fennáll, amilyen tartalommal a felperesi jogelőddel az alperes megkötötte. Utalt arra is, hogy a hőátadó állomásra kötött bérleti szerződésben rögzített bérleti díj megfelel a keresetlevélhez csatolt levélben előirányzott bérleti díj összegének. Hivatkozott arra, hogy a felperes a peresített időszakban számlát nem állított ki, a szerződésük és a számviteli szabályok alapján az alperes számla hiányában teljesítésre nem köteles. Az elsőfokú bíróság
  1. szeptember
  2. napján kelt 16.G.21.303/2007/
  3. számú ítéletében a felperes szerződés megszűnésének megállapítása iránti kereseti kérelmét elutasította, és megállapította, hogy a peres felek között
  4. január
  5. napja és
  6. április
  7. napja között bérleti jogviszony állt fenn, amely alapján a felperes az alperesnek bérleti díjat köteles fizetni. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek ÁFA-val együtt 1.504.980 forint bérleti díjat, ebből 646.360 forint után
  8. április
  9. napjától
  10. június
  11. napjáig évi 15 %os, 1.101.680 forint után
  12. október
  13. napjától
  14. december
  15. napjáig évi 14,75 %-os, 1.504.780 forint után
  16. február
  17. napjától
  18. június
  19. napjáig évi 14,50 %-os,
  20. július
  21. napjától a kifizetés napjáig évi 15,5 %-os késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 699.840 forint perköltséget, továbbá kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 112.270 forint perköltséget. Kötelezte a felperest 700.000 forint, az alperest 90.100 forint feljegyzett kereseti illeték állam javára, külön felhívásra történő megfizetésére. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a Pp.
  22. §-a szerinti jogszabályi feltételek nem állnak fenn, elfogadva az alperes Ptk.
  23. §
(2)-
(4)bekezdéseire alapított védekezését, megállapította, hogy a bérleti szerződés nem szűnik meg akkor, ha a bérbe adott dolog tulajdonosa megváltozik. Álláspontja szerint a felperes és az alperes között a bérleti jogviszony ugyanolyan tartalommal fennáll, mint amilyen tartalommal keletkezett a felperesi jogelőd és az alperes között, ezért a bérleti szerződés megszűnésére vonatkozó megalapozatlan kereseti kérelmet elutasította. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a bérleti jogviszony fennállására tekintettel az alperesnek nem használati, hanem bérleti díjat kell fizetnie. A lefolytatott igazságügyi szakértői bizonyítás eredménye alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a peresített időszakban a gázellátáshoz igénybe vett csőhidak, tartók bérleti díja bruttó 395.990 forint, a hőtávvezetékhez igénybe vett csőhidak, tartószerkezetek bérleti díja bruttó 780.000 forint, a hőátadó állomás bérleti díja bruttó 328.790 forint, mindösszesen 1.504.780 forint, melyet az alperes a felperesnek a Ptk. 423. §-a alapján megfizetni tartozik. Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezést terjesztett elő. A felperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint tévesen vont következtetést az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes az ... Rt. jogutódja. Fenntartotta azon előadását, hogy a felszámolás során történő adásvétellel tehermentes ingatlanokat szerzett, így a bérleti szerződés alapján kötelezettségek nem terhelhetik, továbbá a vagyonértékesítés körülményei okán nem alkalmazhatók a Ptk. 432. §
(2)és
(3)bekezdésében foglaltak. Változatlanul hivatkozott arra, hogy a bérleti szerződéseket részére a felszámoló nem adta át, azokról utólag értesült, mindezért az alperes fizetési kötelezettsége használati díj jogcímén kell, hogy fennálljon. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott szakértői bizonyítás eredményét nem fogadhatta volna el a döntése alapjául; a szakértő a feladatkörét túllépve tett szakértői megállapításokat, továbbá jelentősen eltért a felperes által csatolt magánvéleményben foglaltaktól, így az indítványa alapján ellenőrző szakértő kirendelésének lett volna helye, melyet az elsőfokú bíróság indokolás nélkül mellőzött. Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a részbeni megváltozatását, a kereset teljes elutasítását kérte. Álláspontja szerint tévesen figyelmen kívül maradt, hogy a bérleti szerződések 9., illetve
  1. pontjai szerint az alperes számla alapján köteles bérleti díjat fizetni. A felperes
  2. január 1-jét követően számlát nem állított ki, számla kibocsátása hiányában a szerződésekben rögzített fizetési feltétel nem valósult meg, így a bérleti díj megfizetése nem terhelheti. A felperes fellebbezése megalapozatlan, az alperes fellebbezése az alábbiak szerint adott alapot az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatására, a felperesi kereset teljes elutasítására. Az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást kellően feltárta, abból azonban érdemben részben téves jogi következtetésre jutott. A kérelemhez kötöttséget előíró Pp.
  3. §
(2)bekezdése szerinti polgári eljárásjogi alapelvnek az ítélethozatal során akként kell érvényesülnie, hogy egyfelől a Pp. 213. §
(1)bekezdése szerint a döntésnek ki kell terjednie a perben, illetőleg a
  1. § alapján egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre, másfelől a Pp.
  2. §-a szerint a döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen; ez a szabály a főkövetelés járulékaira (kamat, költség stb.) is kiterjed. Az első fokú eljárás irataiból kitűnően a felperes a per során módosított keresetében egyfelől annak a megállapítását kérte, hogy közte és az alperes között
  3. január 1-jétől kezdődően nem áll fenn bérleti jogviszony, másfelől bérleti szerződés hiányára alapítottan kérte az alperest az általa elfoglalt terület használatáért
  4. január 1-jétől
  5. április 15-ig havi 708.000 forint + ÁFA használati díj megfizetésére kötelezni. A fentiek szerint a felperes egyfelől a Pp.
  6. §-a szerinti negatív megállapítási, másfelől az alperes pénzbeli marasztalására irányuló kereseti kérelmet terjesztett elő. A Pp.
  7. §-ának második fordulata szerint megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Ezen jogszabályi rendelkezés szerint a megállapításra irányuló kereset előterjesztésének két konjunktív feltétele van; a jogvédelem szükségessége, valamint a teljesítés követelésének kizártsága, bármelyik feltétel hiánya a megállapítási kereset elutasítására kell, hogy vezessen. A felperes a megállapítás iránti kereseti kérelemében egyrészt nem adta elő, hogy mely jogainak az alperessel szemben való megóvása végett és mennyiben szükséges a kért megállapítás, másrészt a keresetben állított használati jogviszony természete, az állított fizetési kötelezettség lejárta teljesítés követelését teszi lehetővé, utóbbira vonatkozóan a felperes - a megállapítási kereset mellett - önálló, az alperes pénzbeli marasztalására irányuló kereseti kérelmet elő is terjesztett. Mindezekből következően a Pp.
  8. §-a szerinti jogszabályi feltételek egyike sem teljesült, ezért a felperes megállapítás iránti kereseti kérelme ezen okból alaptalan. Az elsőfokú bíróságnak a fent kifejtett okból kellett volna a megállapítási keresetet elutasítania, továbbá a Pp.
  9. §-ában foglaltak megsértésével járt el, amikor az ítélet rendelkező részében anélkül juttatott kifejezésre a bérleti szerződés fennállására és az alperest annak alapján terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó megállapítást, hogy a felperes erre irányuló kereseti, az alperes viszontkereseti kérelmet előterjesztett volna. Az elsőfokú bíróság a felperes pénzbeli marasztalására irányuló kereseti kérelme elbírálásakor is megsértette a Pp.
  10. §-ában foglaltakat az alábbiak szerint. A Pp.
  11. §
(2)bekezdése, 213. §
(1)bekezdése,
  1. §-a alkalmazásához fűződő egységes bírói gyakorlat szerint, a bíróság a kereseti kérelemben megjelölt jogcímhez nincs kötve, a jogcím téves megjelölése esetén a jogviszonyt a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kell minősíteni. Abban az esetben azonban, ha fél kifejezetten kéri valamely jogcím mellőzését, a kereseti kérelemhez kötöttség elvét sérti az eljáró bíróság, amennyiben ennek ellenére az adott jogcím alapján dönti el a jogvitát. A felperes az alperes teljesítésre kötelezését - bérleti jogviszony hiányát állítva használati jogviszony fennállására alapította. A keresetben megjelölt használat tárgyáról az alperes és az ... Részvénytársaság
  2. január 23-án kelt megállapodásokban rendelkezett, a per nem vitás adatai szerint a határozott idejű bérleti szerződések lejárta előtt a felperes a szerződésekkel érintett ingatlant megvásárolta. A Ptk.
  3. §
(2)bekezdésében foglaltak helytálló alkalmazásával vont következtetést az elsőfokú bíróság arra, hogy az adásvételi szerződéssel a bérleti jogviszony tekintetében csupán a bérbeadó személyében következett be változás, az ingatlan értékesítése - függetlenül attól, hogy felszámolási vagyon körébe tartozott - a bérleti jogviszony megszűnésére nem vezetett. A fentieket támasztja alá az a körülmény is, hogy a felperes bérbeadóként
  1. november, december és
  2. január hónapokra a bérleti díjat leszámlázta, és az alperes teljesítését elfogadta, önmagában az utolsó havi díj visszafizetéséhez szerződést megszüntető hatály nem fűződik. A kereseti kérelemben előadottakra, a használati díj megfizetésére irányuló, a bérleti jogviszony hiányára alapítottan előterjesztett határozott petitumra figyelemmel azonban, abból, hogy a peresített időszakban bérleti szerződés állt fenn a peres felek között, a használati díj megfizetésére irányuló kereseti kérelem alaptalansága következik, melynek a kereset elutasítására kell vezetnie, nincs jogi lehetőség a követelés bérleti szerződés alapján történő elbírálására, az alperes ezen jogviszony alapján történő marasztalására. A Pp.
  3. §-ában foglaltak megsértése lényeges eljárásjogi szabálysértés, mely a rendelkezésre álló adatok alapján a jogorvoslati eljárás során a kereset elutasításával orvosolható volt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla - mellőzve a Pp.
  4. §
(2)bekezdésében foglaltak alkalmazását - a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - a megváltozott pernyertességi arányra figyelemmel az első fokú perköltségre is kiterjedően - a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felperes keresetét - a fent kifejtett részben eltérő indokokkal teljes egészében elutasította. Érdemben az alperes fellebbezése vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a pervesztes felperest az alperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, amely az általa lerótt 90.300 forint jogorvoslati illetékből, valamint a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapulvételével megállapított, általános forgalmi adót is tartalmazó 357.000 forint jogi képviseleti munkadíjból áll, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelezte a felperest az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 699.800 forint jogorvoslati illeték állam javára, külön felhívásra történő megfizetésére. Budapest,
  1. április
  2. . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., Dr. Rédei Anna s. k., előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.