Kbf.5/2009/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)a/,

(2)) miatt 210 napi tétel, napi tételenként 400 Ft, összesen 84.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítéletet a katonai ügyész tudomásul vette. A vádlott irányának megjelölése nélkül, míg a védő felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.II.9/2009. számú átiratában az ítélet helybenhagyására tett indítványt. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság az eljárása során ún. relatív eljárási szabálysértést követett el, amikor a Be.301.§

(1)bekezdésében írtaktól eltérően nem felolvasta, csupán ismertette a bizonyítékként értékelt iratokat, anélkül, hogy arra az érdekeltek indítványt tettek volna. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében a fellebbezését módosítással tartotta fenn és elsődlegesen védence felmentésére, másodsorban a vele szemben kiszabott pénzbüntetés enyhítésére tett indítványt. A védő kifejtette, hogy nem került kétséget kizáróan bizonyításra az, hogy védence a terhére rótt bűncselekményt elkövette. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A vádlott és védője által bejelentett fellebbezésekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. A felmentésre irányuló vádlotti és védői fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor a bizonyítékként értékelt okiratokat a bizonyítási eljárás végén, erre irányuló indítvány hiányában csupán ismertette, nem pedig felolvasta. Megállapítható azonban az is, hogy az elsőfokú bíróság ezzel olyan ún. relatív eljárási szabálysértést követett el, amely érdemben nem befolyásolta az eljárás lefolytatását. Ezen túlmenően az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta. A katonai tanács a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat egyenként és összességében megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlotti védekezéssel szemben a sértetti vallomás, valamint tanú1, tanú2., tanú3., tanú4, tanú5, tanú6., tanú7, tanú8 és tanú9 érdektelen tanúk vallomása alapján állapította meg. Logikus magyarázatát adta annak ítélete indokolásában, hogy miért nem a vádlotti vallomást fogadta el a tényállás alapjául. A Be. 351.§

(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Megállapítható, hogy a vádlott és védője fellebbezésükben új tényre, új bizonyítékra nem hivatkoztak és megalapozatlansági okot sem jelöltek meg. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítélet tényállását a vádlott személyi körülményei körében utóbb bekövetkezett változásra figyelemmel azzal egészíti ki, hogy: "A vádlott jelenleg a Rendőr-főkapitányság állományában teljesít szolgálatot." Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által ekként kiegészített tényállás már mindenben mentes a Be. 351.§

(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta, így a vádlottnak és védőjének az ítélet felülmérlegelésére, a bizonyítékok újra értékelésére és ezen keresztül felmentésre irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét a Btk. 356.§

(1)bekezdés a/ pontjába ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő folytatólagosan elkövetett szolgálati tekintély megsértésének bűntettében állapította meg. Ugyanis a vádlottnak, amennyiben a sértett magatartását sérelmesnek, kifogásolhatónak érezte, csupán arra volt joga, hogy szolgálati panaszt terjesszen elő. Ezzel szemben a vádlott panaszának előterjesztésén túlmenően szolgálati helyén több alkalommal, több személy előtt, híresztelte az őrnagy asszonyra nézve a szolgálati tekintélyét sértő körülményeket. Ily módon a vádlotti magatartás sértette a rendőrség szolgálati rendjét és fegyelmét, továbbá a cselekmény alkalmas volt sértett szolgálati tekintélyének a lejáratására. A védőnek az enyhítésre irányuló fellebbezése sem alapos. A katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket és nem tévedett, amikor lehetőséget látott a vádlottal szemben a Btk. 87.§

(2)bekezdés e/ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetés kiszabására. A pénzbüntetésnél a napi tételek száma a cselekménnyel arányos, míg a napi tétel összege megfelelően tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Összességében az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés megfelelően szolgálja a Btk. 37. §-ában írt büntetési célokat, ezért az enyhítésre irányul fellebbezés eredményre nem vezethetett. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§

(1),

(3)és

(4)bekezdésein alapszik. Budapest,

1. árpilis
2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete jogerős és végrehajtható. Budapest,
3. április
4. . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő