← Magyarország

P.20127/2008/23 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság

  1. P. 20.127/2008/
  2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság dr. Kovácsik Erzsébet … szám alatti ügyvéd által képviselt ..... Egyesület … szám alatti felperesnek - dr. Tóth Károly … szám alatti ügyvéd által képviselt … szám alatti alperes ellen végrehajtási jog törlése és egyéb iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 120.000.- (Egyszázhúszezer) forint perköltséget. A le nem rótt illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Nógrád Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A perbeli … külterület … hrsz. alatti kivett víztároló megnevezésű ingatlan, valamint a …külterület … hrsz. alatti ugyancsak kivett víztároló megjelölésű ingatlan eredetileg az … Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdonát képezte. Az …Mezőgazdasági Szövetkezet
  3. december hó
  4. napján …-ban keretbiztosítási jelzálogszerződést kötött a …Takarékszövetkezettel, amely szerződés értelmében a szerződő felek megállapodtak abban, hogy a jelzálogjogosultnak a szerződés 1.) pontjában írt hitelügyletekből eredő követelései megfizetésének biztosítására 200.000.000.- forint összegben keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítanak, a jelzálogkötelezett azaz az … Mezőgazdasági Szövetkezet 1/1 arányú tulajdonát képező a …ingatlan-nyilvántartásban …, …, … hrsz-on felvett, természetben … külterületén található ingatlanokra, valamint a …-i ingatlan-nyilvántartásban …. hrszon felvett, természetben …külterületén található ingatlanra.
  5. december hó
  6. napján ugyanezen felek között vételi szerződés jött létre, amely vételi szerződésben az … Mezőgazdasági Szövetkezet a … hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanra vételi jogot engedett a …Takarékszövetkezetnek
  7. december
  8. napjával bezárólag, az ingatlan vételárát 13.306.763.- forintban meghatározva. Ugyancsak vételi szerződést kötöttek a felek a … hrsz. alatti ingatlanra is 4.400.000.- forint vételár meghatározása mellett. A vételi szerződés egyébként az összes a keretbiztosítéki jelzálogszerződésben megjelölt ingatlanra megköttetett a felek között. A megkötött szerződések alapján
  9. december 22-én a …-i Földhivatalhoz érkezett kérelmében a …Takarékszövetkezet kérte a keretbiztosítéki jelzálogjog, valamint a vételi jog bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
  10. február
  11. napján 30.
  12. szám alatt a keretbiztosítéki jelzálogjog és a vételi jog bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásban, mindkét perbeli ingatlan esetében. A
  13. március
  14. napján kelt adásvételi szerződésben az … Mezőgazdasági Szövetkezett több más ingatlannal együtt a perbeli … hrsz.-ú, valamint … hrsz.-ú ingatlanokat adásvétel útján értékesítette a … Korlátolt Felelősségű Társaság vevő felé. E szerződés második pontja értelmében a vevő az ingatlanokat az e szerződésben rögzített jelzálogterhelésekkel vette meg. Az adásvétel tárgyát képező ingatlanok vételi árát egyösszegben 45.862.000.- forintban határozták meg a szerződést kötő felek. A szerződés
  15. pontja rögzítette azt is, hogy ezen vételárat az eladó a …Takarékszövetkezetnél fennálló 43.000.000.- forint tőke és kamatai összegű hitelének átvállalásával egyenlíti ki a vevő. A szerződésben rögzítésre került, hogy mely ingatlanok tekintetében van jelzálogjog bejegyezve, és hogy a vevő az ingatlanokat jelzálogjoggal terhelten vásárolja meg, azaz a jelzálogjog bejegyzések változatlan formában fennmaradnak teherként az ingatlanokon. Hozzájárul továbbá a vevő, hogy a …Takarékszövetkezet a pótlólagos hitelek fedezetéül további jelzálogjogot jegyeztessen a
  16. pontban felsorolt ingatlanokra. A
  17. pontban mind a …. hrsz.-ú ingatlan, mind a …-i víztározó megjelölésre került. A …Takarékszövetkezett a
  18. április
  19. napján kelt nyilatkozatával beleegyezését adta, hogy az … Mezőgazdasági Szövetkezet, valamint a … Kft. között
  20. március 17-én megkötött adásvételi szerződés alapján az adásvételi szerződésben szereplő ingatlanok tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba adásvétel jogcímén bejegyeztesse a … Kft. az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjogok változatlanul hagyása mellett. A … Kft. tulajdonjoga … számú határozattal került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba mind a két perbeli ingatlan esetében. Jelen per felperese a …Városi Bíróság előtt szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt peres eljárást kezdeményezett az …. MgTsz., valamint a … Kftvel szemben. A …Városi Bíróság P….. szám alatti ítéletével megállapította, hogy a … hrsz.-ú víztároló megjelölésű külterületi ingatlanra és a … hrsz.-ú víztároló megjelölésű külterületi ingatlanra nézve az I. és II. rendű alperes között
  21. február hó
  22. napján, illetve
  23. március hó
  24. napján létrejött adásvételi szerződések a felperessel szemben hatálytalanok. A bíróság megállapította, hogy ezen ingatlanok tekintetében a felperes és I. rendű alperes között jött létre adásvételi szerződés 2.546.234.- forint vételár ellenében. Kötelezte a felperes, hogy 15 napon belül a vételárat fizesse meg I. rendű alperesnek, intézkedett a II. rendű alperes tulajdonjogának törlése, a felperes tulajdonjogának bejegyzése felöl. Az ítélet
  25. szeptember hó
  26. napján kelt
  27. október 23-án vált jogerőssé és végrehajthatóvá. A peres eljárás során a két perbeli ingatlanra
  28. július
  29. napján a perindítás tényének feljegyzése a felperes javára megtörtént. Ezen peres eljárás során a …Városi Bírósághoz P…. szám alatt
  30. július
  31. napján érkezett levelében a …. Rt. képviselője tájékoztatta a bíróságot, hogy a …-i …. és …-i ... hrsz.-ú ingatlanokra a … Rt. javára 80.000.000.- forint és járuléka erejéig jelzálogjog van bejegyezve. Időközben a perben II. rendű alperesként szereplő … Kft. ellen a fenti összeg behajtása érdekében a … Rt. végrehajtási eljárást kezdeményezett, mely alapján a per tárgyát képező ingatlanokra a végrehajtási jog bejegyzésre került, bár perfeljegyzéstől függő hatállyal. Jelezte a képviselő, hogy a jelzálogjog már a per megindításakor is szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban, bár akkor még a … Takarékszövetkezet javára volt bejegyezve a jelzálogjog, akinek helyébe a … Rt. lépett. Az ingatlan-nyilvántartás tanúsága szerint a perbeli két ingatlan tekintetében az alperes jelzálogjoga 80.000.000.- forint és járulékai erejéig a … szám alatti határozattal került bejegyzésre, azon megjegyzéssel, hogy a bejegyezség a 3/
  32. sorszám alatti törölt bejegyzés rangsorában érvényes. 3/
  33. sorszám alatt a …Takarékszövetkezet keretbiztosítéki jelzálogjoga volt bejegyezve 200.000.000.forint erejéig. A végrehajtási jog … szám alatt került bejegyzésre a … Rt. javára 80.450.777.- forint és járulékai erejéig. A felperes kereseti kérelmet nyújtott be az alperessel szemben, melyben kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes nem tartozik 80.450.777.- forinttal és járulékaival az alperes felé. Kérte továbbá annak tűrésére kötelezni az alperest, hogy a … hrsz. alatt felvett ingatlan tulajdoni lapján III.
  34. sorszám alatt bejegyzett jelzálogjogot és
  35. sorszám alatt bejegyzett végrehajtási jogot töröljék, ugyancsak törölni kérte a … hrsz. alatti ingatlanról az ingatlan-nyilvántartásban III.
  36. szám alatt bejegyzett jelzálogjog, valamint
  37. szám alatt bejegyzett végrehajtási jogot is. A felperes keresetében előadta, hogy a felperes elővásárlási joga folytán támadta meg az … Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a … Kft. között megkötött adásvételi szerződést, mely szerződés hatálytalanságát a felperes vonatkozásában a bíróság megállapította és a szerződést a felperes, valamint az … Mg. Tsz. között hozta létre. Amikor az … MgTsz. és a … Kft. között az adásvételi szerződés megkötésére sor került, a perbeli két ingatlanon semmiféle teher nem szerepelt az ingatlannyilvántartási bejegyzésben. Az alperes követelése később keletkezett, azon … Kftvel szemben, mely Kft-vel szemben a bíróság az adásvételi szerződés hatálytalanságát kimondta. A jelzálogjog és a végrehajtási jog bejegyzésére is a perindítás tényének feljegyzését követően, a perindítástól függő hatállyal került sor, erre figyelemmel a felperest ezen tartozás nem terheli alperessel szemben, mivel a felperes tehermentes ingatlant szerzett. Az alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozott arra, hogy három éven túl a felperes a jogok törlését nem kérheti. Hivatkozott továbbá arra is, hogy alperes jelzálogjoga a … jogutódjaként került bejegyzésre a 80.000.000.- forint és járulékai erejéig, a … Takarékszövetkezet jelzálogjoga pedig már korábbi időpontban fennállt, mint ahogy az adásvételi szerződés megköttetett az … Mg.Tsz. és a … Kft. között. A végrehajtási jog ezen jelzálogjogon alapul. A megyei bíróság a beszerzett ingatlan-nyilvántartási adatok alapján tényként állapította meg azt, hogy az alperes javára a … hrsz. alatti, valamint … hrsz. alatti ingatlanra 80.000.000.- forint és járulékai erejéig bejegyzett jelzálogjog a …Takarékszövetkezet javára a 200.000.000.- forint erejéig bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog rangsorában érvényes. Tényként állapította meg a bíróság, hogy a …Takarékszövetkezet javára a keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzésére az … Mg.Tsz. és a … Kft. között létrejött adásvételi szerződés megkötését megelőzően került sor, még akkor, amikor az … Mg.Tsz. volt a perbeli ingatlan tulajdonosa. A felperes tehát a perbeli két ingatlant úgy szerezte meg, hogy azon a …Takarékszövetkezet javára a keretbiztosítéki jelzálogjog már bejegyzést nyert. Erre utal egyértelműen az … Mg.Tsz. és a … Kft. között létrejött adásvételi szerződés azon kitételei is, mely szerint a … Kft. a jelzálogjoggal terhelten szerzi meg az ingatlant, a vételár kiegyenlítésére a teher átvállalásával kerül sor. Tényként állapította meg továbbá a bíróság a perbeli iratanyag alapján azt is, hogy az alperes javára a két ingatlanra bejegyzett élő végrehajtási jog bejegyzésére ezen jelzálog alapján fennálló tartozás vonatkozásában került sor. A Pp.
  38. §-a értelmében megállapításra irányuló kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva, vagy a kötelezettség lejártának hiányában, vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A megyei bíróság megállapította, hogy a felperes jogosult nemleges megállapítási keresetet indítani alperessel szemben a tartozás fenn nem álltának megállapítása iránt, mivel annak a Pp.
  39. §-ban foglalt feltételei fennállnak. Ugyanakkor a megyei bíróság megállapította, hogy a felperes keresete nem megalapozott. A felperes, mint dologi adós, a perbeli ingatlanokkal felel a bejegyzett jelzálogjog alapján alperessel szemben. Tartozása nem a közvetlen kötelmi jogviszonyból ered, hanem abból, hogy a perbeli ingatlant az alperes jogelődjét megillető jelzálogjoggal terhelten szerezte meg. Figyelemmel arra, hogy az alperes jelzálogjoga a jogutódlás folytán a felperessel szemben is él, ezért az ezen alapuló, az ingatlanra bejegyzett végrehajtás is alapos. A végrehajtási eljárás a felperessel szemben kizárólag a két perbeli ingatlan vonatkozásában, a bejegyzett jelzálogjog alapján folyik. A felperes tehát a perbeli két ingatlannal, mint dologi adós köteles helyt állni az alperessel szemben, ezért a felperes törlés iránti kérelme sem megalapozott. Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. A Pp.
  40. §

(1)bekezdés értelmében a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelése, vagy más jog értéke irányadó. A Pp. 24. §
(2)bekezdés e.) pontja értelmében a keresettel érvényesített követelés, vagy más jogi értékének - a tényleg megállapítható összegtől függetlenül - az alábbi értéket kell számításba venni: a dologi jogi perekben a vitás dolog (rész) illetőleg dologi jog értékét. A fentiekre figyelemmel a megyei bíróság a pertárgy értékét a … hrsz. alatti, valamint … hrsz. alatti ingatlanok értékében fogadta el, mely értékeket a perben egyedüliként rendelkezésre álló adatok alapján, a…Városi Bíróság P…. szám alatti ítéletében foglalt 2.546.234.- forintban állapított meg. A megyei bíróság a pervesztes felperest ezen pertárgyérték figyelembe vételével kötelezte alperes perköltségeinek megtérítésére. Az alperest megillető ügyvédi munkadíjat a megyei bíróság az alperes által becsatolt megállapodástól eltérően az idevonatkozó IM. rendelet alapján a végzett munka és a pertárgyérték figyelembe vételével határozta meg. Az ügyvédi munkadíj az ÁFA összegét is tartalmazza. A felperes személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt eljárási illetéket a 6/
  1. (VI. 26.) IM. számú rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. A fellebbezési lehetőség a Pp.
  3. §-án, a tájékoztatás a Pp. 256/A. és 73/A. §-án alapul. Balassagyarmat,
  4. január
  5. Kunné dr. Sándor Krisztina sk. eljáró bíró ógrád Megyei Bíróság 15.P. 20.127/2008/
  6. szám A Nógrád Megyei Bíróság dr. Kovácsik Erzsébet … szám alatti ügyvéd által képviselt ..... …. szám alatti felperesnek - dr. Tóth Károly … szám alatti ügyvéd által képviselt ...Rt. … szám alatti alperes ellen végrehajtási jog törlése és egyéb iránt indított perében meghozta a következő kijavító végzést: A megyei bíróság a Nógrád Megyei Bíróság 15.P.20.127/2008/
  7. szám alatti ítéletének a feleket és képviselőket megjelölő részében dr. Tóth Károly ügyvéd … szám alatt-ra javítja. A megyei bíróság a fenti ítélet indokolásának
  8. bekezdés utolsó mondatában a
  9. február
  10. dátumot,
  11. február 23-ra javítja ki. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Nógrád Megyei Bíróság
  12. január
  13. napján meghozott
  14. szám alatti ítéletének fej részében dr. Tóth Károly alperesi képviselő címét tévesen … szám alattiban jelölte meg, … szám alatt helyett. Ezen túlmenően elírás folytán az ítélet indokolásának
  15. bekezdése utolsó mondatába a keretbiztosítéki jelzálogjog és vételi jog bejegyzésének dátuma tévesen
  16. február
  17. napja helyett
  18. február
  19. napjában került elírásra. A fenti elírásokat a megyei bíróság az alperes fellebbezése folytán észlelte és azokat a Pp.
  20. §
(1)bekezdése alapján kijavította. Figyelemmel arra, hogy a kijavítás nem a rendelkező részre vonatkozik, így a Pp. 224. §
(4)bekezdése alapján ellene fellebbezésnek nincs helye. Balassagyarmat,
  1. február
  2. Kunné dr. Sándor Krisztina sk. eljáró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.