ővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.485/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Meless Annamária ügyvéd (1075 Budapest, Síp u.
- szám) által képviselt felperesnek a Dr. Szűcs Viktor Géza Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Alkotmány u.
- I. em.
- szám, ügyintéző: dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd) által képviselt alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- november 27-én kelt 6.G.40.737/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- és
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletétnek nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 168.000 (Egyszázhatvannyolcezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására - a felhívásban megjelölt módon és számlára - fizesse meg az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 345.690 (Háromszáznegyvenötezer- hatszázkilencven) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes mint jogosult meghatalmazással igazolt jogi képviselőjének közreműködésével
- január 31-én kérte az alperes mint kötelezett ellen fizetési meghagyás kibocsátását. A kötelezett
- március 23-án kiállított cégmásolata szerint a székhelye Budapest, … utca ... szám alatt van
- augusztus
- napja óta. A Fővárosi Bíróság
- március 23-án a fizetési meghagyást kibocsátotta a kötelezettel szemben összesen 8.982.536 forint főkövetelésre és járulékaira. A fizetési meghagyás részben jogerőre emelkedett, a kötelezett 5.761.478 forint összegű főkövetelés és járulékaira ellentmondással élt. A kötelezett
- április 24-én benyújtott ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a felperes végleges keresetében az alperes kötelezését kérte 5.761.478 forint tőke és annak
- október 1-től a kifizetés napjáig járó évi 12,5 %-os késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróságnál a peres ügyet
- május 2-án iktatták új ügyszámra. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az alperes mint vevő és a felperes mint eladó között
- január 16-án megállapodás jött létre az eladó forgalmazási körébe tartozó árucikkek árengedménnyel történő értékesítésére azzal, hogy az áru átvétele az eladó telephelyén történik, a vevő a számlákat 60 napon belül kiegyenlíti, késedelem esetén az eladó 12,5 % késedelmi kamatot számít fel. Az eladó a vevőnek 10.000.000 forintos hitelkeretet biztosított. A felperes az átadott áruk ellenértékét leszámlázta, a számlákat az alperes átvette, de azokat nem egyenlítette ki. Az alperes az áruk átvételét igazolta a szállítóleveleken, átvett számlákkal szemben kifogással nem élt. Az alperes a
- november 14-én benyújtott ellenkérelmében a követelést nem ismerte el és illetékességi kifogással élt. Előadta, hogy a székhelye
- október 19-től Pécsett van, így álláspontja szerint az eljárásra a Fővárosi Bíróságnak nincs illetékessége, ezért a keresetlevél áttételét kérte. Utalt arra is, hogy a felperes nem csatolta a fizetési meghagyáshoz az ügyvédi meghatalmazást, így a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. Bejelentette, hogy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett részére perújítási kérelmet terjesztett elő a Pécsi Városi Bíróság előtt. Az elsőfokú bíróság a
- november 27-én kelt 6.G.40.737/2007/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.761.478 forint tőkét és ennek
- november 30-tól a kifizetés napjáig járó évi 12,5 %-os késedelmi kamatát és 666.963 forint perköltséget, egyebekben a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság a határozatát azzal indokolta, hogy a felek között a Ptk.
- §a szerinti szállítási szerződés jött létre, amely alapján az alperes mint megrendelő az átvett áruk ellenértékét köteles megfizetni, annak összegszerűsége a felek között nem volt vitás. Az elsőfokú bíróság ezért a kereseti kérelemnek megfelelő tőkeösszegben marasztalta az alperest, a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontját a szállítási szerződés rendelkezéseinek megfelelően mérlegeléssel megállapított középarányos időpontban állapította meg. A kamat mértékét a felek szerződése alapján határozta meg, a szerződéstől korábbi kamatfizetési kezdő időpontra vonatkozó keresetet utasította el. Megállapította, hogy a felperes jogi képviselője
- január 31-én csatolta az ügyvédi meghatalmazását. Rögzítette, hogy a fizetési meghagyás benyújtásakor
- január 31-én a rendelkezésre álló cégmásolat adatai szerint az alperes székhelye Budapesten volt. Az alperes székhelyének időközben bekövetkezett változásának azért nem tulajdonított jelentőséget, mert a Pp.
- §-a alapján a bíróság illetékességének megállapításakor a keresetlevél beadásának időpontja az irányadó, és a keresetlevél benyújtásakor a az alperes székhelye Budapesten volt a közokirat tanúsága szerint. Utalt arra is, hogy az esetleges függő jogi helyzet bevárása az eljárást feleslegesen elhúzta volna, a fizetési meghagyás elleni perújítás pedig a kereset elbírálását nem akadályozhatta. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése és a 32/
- IM rendelet felhívása mellett rendelkezett. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be
- illetve
- sorszám alatt fellebbezést, amelyben lényegében megismételte az általa korábban előadottakat; az illetékességi kifogását, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnél az ügyvédi meghatalmazás hiányát, valamint az illetékesség hiánya miatt az áttétel iránti kérelmét. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte helyes indokaira figyelemmel. A Fővárosi Ítélőtábla az irányadó tényállást azzal egészíti ki, hogy az alperes székhelye
- augusztus 4-től
- október 19-ig Budapest, .. utca ... szám alatt volt, majd
- október 19-től Pécs, …. utca …. szám alá került, amely változást a cégbíróság
- május 29-én kelt végzésével jegyezte be a cégjegyzékbe, és ez a változás
- június 21-én jelent meg a Cégközlönyben. A fellebbezés megalapozatlan. A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében ha a keresetlevélből vagy mellékleteiből az tűnik ki, hogy az ügy más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, és ez a bíróság (hatóság) az iratokból megállapítható, az elnök elrendeli a keresetlevélnek ehhez a bírósághoz (hatósághoz) való áttételét. Az áttételt elrendelő végzést kézbesíteni kell a feleknek és az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát. A bíróság az áttételt elrendelő végzését maga is megváltoztathatja. A Pp. 42. §-a értelmében a bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél beadásának időpontja az irányadó. A Pp. 43. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság az illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Ha azonban az illetékesség nem kizárólagos, az alperes érdemi ellenkérelmének (139. § ) előadása után az illetékesség hiánya figyelembe nem vehető. A Pp. 316. §
(1)bekezdése értelmében a fizetési meghagyás iránti kérelem elintézésére a 95. §, a 124. §
(3)bekezdése valamint a
- §,
- § és
- §-ok rendelkezései megfelelően irányadók. A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs (általános illetékesség). A Pp. 30. §
(1)bekezdése értelmében a jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. A fenti jogszabályi rendelkezések egybevetéséből következően az elsőfokú bíróságnak a fizetési meghagyás illetékességét. A illetékessége kétséget fizetési kibocsátásakor meghagyás kizáróan is benyújtásakor megállapítható vizsgálnia a kellett az Fővárosi volt, az Bíróság alperes székhelyváltozásának cégbírósági bejegyzésére
- május 29-én kelt végzéssel, közzétételére pedig
- június 21-én került sor. A bíróság illetékességének megállapításánál a kereset (kérelem) benyújtása időpontjában fennálló körülményeket kell figyelembe venni (BH
- 262). Az alperes a fizetési meghagyás elleni ellentmondásában semmilyen módon nem utalt a székhelyváltozásra, illetékességi kifogását csak a
- november 14-én érkezett
- sorszámú, majd a
- november 27-én tartott tárgyalás napján telefaxon érkezett előkészítő iratában terjesztette elő, amely csak a tárgyalás berekesztését követően,
- november 29-én érkezett meg eredeti példányban az elsőfokú bírósághoz. A Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy egyébként valószínűtlenek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi. Az alperes pedig a az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatalát nem sokkal megelőzően, részletesebben kifejtve pedig az ítélethozatal után juttatta el a bírósághoz az illetékességi kifogását, egyebekben érdemi védekezését alátámasztó tényállást nem terjesztett elő, arra vonatkozó bizonyítékait nem csatolta és nem jelölte meg. A Pp. 141. §
(6)bekezdése alapján, ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával bizonyítékainak előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedik és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előterjesztésének, előadásának bevárása nélkül határoz. Helyesen döntött a Fővárosi Bíróság, amikor a perben a rendelkezésére álló közhiteles cégmásolat adatai alapján az illetékességét megállapította, és a kitűzött tárgyaláson az alperes szabályszerű idézése ellenére való távolmaradása mellett az ügyben érdemi határozatot hozott. Helytálló az elsőfokú bíróság ítéletének az a megállapítása is, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelméhez a felperes (jogosult) képviseletében eljáró ügyvéd a meghatalmazása csatolásával igazolta a képviseleti jogosultságát. Ennek folytán az alperes fellebbezése e vonatkozásban sem helytálló. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78. §
(1)és
(2)bekezdése valamint az
- évi CXIII. törvény
- §
(3)bekezdése értelmében alkalmazandó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 15. §
(3)bekezdése és az Itv. 46. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illeték külön felhívásra történő megfizetésére. A felperes a kereseti kérelmében az alperes perköltségben való marasztalását is kérte, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1),
(2)és
(5)bekezdései alapján, a 4/A. § szerint az általános forgalmi adóval növelt összegben meghatározott ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség felperes részére történő megfizetésére kötelezte az alperest. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- március
- . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s.k. Dr. Sándor Ottó s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő bíró