Gf.30020/2009/4 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.020/2009/

1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Rideg Ákos ügyvéd (1145 Budapest 14 Jávor utca 11/a.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Dániel Péter ügyvéd (1053 Budapest, Curia u. 5.) által képviselt I. rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű a Dr. Dániel Péter ügyvéd (1053 Budapest, Curia u. 5.) által képviselt II. rendű alperes neve(II. rendű alperes címe) II. rendű a személyesen eljáró III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű IV. rendű alperes neve (IV. rendű alperes címe) IV. rendű, az V.rendű alperes neve (V. rendű alperes címe) V. rendű és a Dr. Dániel Péter ügyvéd (1053 Budapest, Curia u. 5.) által képviselt VI.rendű alperes neve (VI.rendű alperes címe) VI. rendű alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
2. december
3. napján kelt 1.G.40.057/2008/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül eljárva meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság külön felhívására 900.000,- (kilencszázezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott - a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.022/2008/
6. számú hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárásban meghozott - ítéletével a felperes közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereseti kérelmét elutasította. Ítélete indokolásában a Pécsi Ítélőtábla 1/
7. (X. 10.) számú, a felszámolási eljárás alatt az adós vagyonához tartozó vagyontárgyon fennálló közös tulajdon megszüntetésének lehetőségeiről alkotott véleményében foglalt jogi álláspontot magáévá téve kifejtette, hogy a Ptk. és a Csődtörvény szabályait együtt, egymással összhangban kell alkalmazni, és miután a közös tulajdon megszüntetésének egyes módozatai sértik a Cstv. 49.§-ában megfogalmazott követelményeket, mert az adós gazdálkodó szervezet tulajdoni illetőségének a többi tulajdonostárs által történő magához váltása, vagy a tulajdonközösség árverés útján történő megszüntetése értékesítésnek minősül, de nem teljesül a nyilvánosság követelménye, és ezért nem érvényesül az összhitelezői érdek, ezért a közös tulajdon megszüntetésének ezen módozatai nem alkalmazhatók. Ezért, ha más módon a közös tulajdon nem szüntethető meg, a keresetet ebből az okból el kell utasítani. Tekintettel arra, hogy a perbeli esetben a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése volna a közös tulajdon megszüntetésének egyetlen lehetséges módja, ez azonban nem alkalmazható, ezért a felperesi keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kereset teljesítését kérte. Álláspontja szerint a közös tulajdon árverés útján történő értékesítése eleget tesz a Cstv. 49.§