Kfv.II.37.092/2008/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felperesnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Főigazgatója alperes ellen fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Somogy Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 5.K.21.825/2007/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Somogy Megyei Bíróság 5.K.21.825/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) eljárási költséget. belül fizessen meg az forint felülvizsgálati Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége fiatalkorúak dohányáruval és szeszesitallal történő ellátásának vizsgálatát végezte el
- április
- napján a felperes kaposvári élelmiszerjellegű áruházában. A fiatalkorú vásárló a szalagra tett egy dobozos sört, és a pénztárostól kért egy doboz Multifilter cigarettát, aki a termékeket az árleolvasóval leolvasta anélkül, hogy a fiatalkorú vásárlót életkorának igazolására hívta volna fel. A termékek vételárának kifizetését az eljáró ellenőrök közbelépése akadályozta meg. A fiatalkorú a közigazgatási eljárás során kérte adatainak zártan kezelését, melyet az elsőfokú hatóság 8-195/30/
- számú végzésével elfogadott. A k-i boltvezető-helyettes a végzés egy példányát átvette. Az elsőfokú hatóság az ellenőrzésen tapasztaltak alapján megállapította, hogy a
- életévét be nem töltött vásárló dohánytermékkel való kiszolgálásával a felperes megsértette a dohánytermékek forgalmazásának szabályait, és magatartása az
- évi XLII. törvény (Ndtv.) 5.§-ának
(2)és
(3)bekezdésébe ütközött. Ezért a felperest az Ndtv. 7.§-ának
(1)bekezdése és a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 48.§-ának
(1)és
(2)bekezdése alapján 100.000 forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A szeszesital vásárlásával kapcsolatosan az elsőfokú hatóság külön határozatban döntött. A felperes keresetében az alperesi határozat - elsőfokú határozatra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy a forgalmazónak nem kell az életkor igazolására felhívnia a vásárlót, ha nem merül fel kétsége a tekintetben, hogy a vásárló elmúlt 18 éves. Kifogásolta, hogy nem volt módja a fiatalkorú adatainak ellenőrzésére. Sérelmezte, hogy iratbetekintési és nyilatkozattételi jogára nem figyelmeztették, az adatok zártan kezeléséről szóló végzés kézbesítésének hiányában a döntés ellen jogorvoslattal sem élhetett. Állította, hogy egy alkalommal, két terméket érintően végzett vásárlás esetén a két önálló bírság kiszabása jogsértő, mert az csak vásárlásonként szabható ki. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a próbavásárlásban résztvevő személy fiatalkorú volt, és az Ndtv. 5.§-ának
(2)bekezdése szerinti jogsértés megvalósult, mert a forgalmazó feladatkörében eljáró személy
- életévét be nem töltött személyt dohánytermékkel szolgált ki. Kimentésként nem fogadta el az életkorral kapcsolatos kétség hiányát, a jó- vagy rosszhiszemű eljárásra való hivatkozást. Megállapította, hogy a felperes a jogsértést elkövette, ezért bírságolása jogszerű volt. A fiatalkorú adatainak zárt kezelését elrendelő végzés elleni fellebbezés téves -alaki - indokkal való elutasítását nem tartotta az ügy érdemére kiható jogsértésnek, és az intézkedést a
- évi CXL. törvény (Ket.) 54.§-ának
(4)és
(5)bekezdése alapján jogszerűnek találta. Az egy vásárlással érintett két termék jogsértő forgalmazása miatt - az eltérő jogszabálysértés miatt - a felperes külön határozatokban történő marasztalását törvényesnek minősítette. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Konkrét jogszabályhely megjelölése és annak megindokolása nélkül, hogy az ügy érdemére e tények miként hatottak, kifogásolta az iratbetekintési jogáról szóló tájékoztató kézbesítésének elmaradását, és a tanú adatainak zárt kezelését elrendelő végzés kézbesítésének szabálytalanságát. Konkrét jogszabályhelye megjelölése nélkül sérelmezte, hogy egy azon vásárlás során a hatóság külön határozatban szabott ki bírságot vele szemben. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 54.§-ának
(4)bekezdését, mert a tanúvédelmi szabályok alkalmazását a 1997. évi CLV. törvény 47/A.§-a szerinti közreműködőre vonatkozóan fogadta el és találta jogszerűnek. Hiányolta a közreműködő megbízólevelének bemutatását. Állította, hogy az adatvédelmi szabályok elsőfokú bíróság általi értelmezése ügyféli (jogorvoslati) jogainak gyakorlását korlátozta, megsértve ezzel a Ket. 1.§-ának
(2)bekezdését és 5.§-ának
(1)bekezdését, akadályozva az iratbetekintési és nyilatkozattételi jogának gyakorlásában. Állította, hogy a próbavásárlásban résztvevő személy adatainak titkosítását elfogadó jogerős ítélet a Ket. 6.§-ának
(1)bekezdésébe is ütközik. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, figyelemmel arra, hogy az megalapozott és helytálló volt. Állította, hogy a felperes tájékoztatása az eljárás során megtörtént, a tanú adatainak zártan kezelése jogszerű volt, melyről a felperes értesült. A dohánytermék vásárlásával kapcsolatos külön határozat meghozatalát a fogyasztóvédelmi bírság eltérő módon való továbbutalásával indokolta. Állította, hogy a jogsértés kétséget kizáróan megvalósult, ezért jogszerűen marasztalta a felperest. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogsértő az alábbiak szerint. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet a Ket. több rendelkezését sérti. A Legfelsőbb Bíróság a Ket. 1.§-ának
(2)bekezdésére, 5.§-ának
(1)bekezdésére, 6.§-ának
(2)bekezdésére, valamint a 17.§-ának
(3)bekezdésére vonatkozó érveket érdemben nem vizsgálta, mivel a felperes ezirányú érvelése - az alábbi okok miatt - a jogerős ítélet jogszerűségét nem vonhatta kétségbe. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat során a jogerős ítélet jogszerűségét vizsgálja, és azt ellenőrzi - a felülvizsgálati kérelem keretei között -, hogy a bíróság betartotta-e az eljárási jogszabályokat és a perbeli ügyre vonatkozó anyagi jogszabályokat helyesen értelmezte, alkalmazta. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.) rendelkezései vonatkoznak, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXXL. törvény (Ket.) rendelkezései a közigazgatási hatóság eljárás szabályai. Mivel a bíróság nem a Ket., hanem a Pp. szabályait betartva jár el, ezért a jogerős ítélet a Ket. rendelkezéseit - alkalmazásuk hiányában - nem is sértheti. A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. rendelkezéseinek megsértésére nem hivatkozott, így a Legfelsőbb Bíróság - a Pp. 275.§-ának
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva - nem vizsgálhatta, hogy helytállóan állapította meg és értékelte az elsőfokú bíróság azokat a tényeket, melyek a felperes ügyféli - így jogorvoslati, nyilatkozattételi - jogainak gyakorlásával voltak kapcsolatosak. A felperes azt sem indokolta meg, hogy az egyes, állított eljárási szabályszegések mennyiben hatottak ki az ügy érdemi elbírálására, ezért a Pp. 272.§-ának
(2)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság érdemben nem vizsgálta az e körben előterjesztett és kellően nem indokolt felülvizsgálati kérelmet. A jogerős ítélet nem sérti az 1997. évi CLV. törvény (Fogyv.tv.) 47/A.§-át és ezért az elsőfokú bíróság nem értelmezte tévesen a Ket. 54.§-ának
(4)bekezdésében rögzített tanúvédelmi szabályokat. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (Ndtv.) 5.§-ának
(2)bekezdésében foglalt törvényi tilalom betartásának hatósági ellenőrzéséhez elengedhetetlen a próbavásárlás, amelynek lebonyolításához szükséges fiatalkorú személy bevonása. Ez a személy nem azonosítható a Fogyv.tv. 47/A.§ának
(1)bekezdése szerinti közreműködővel, mivel a fiatalkorú munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy az alkalmi foglalkoztatásban nem áll a hatóságnál. A próbavásárlásban résztvevő fiatalkorú, az ellenőrzés sajátos jellege szerinti speciális tanú volt, aki a Ket. 54.§-ának
(4)bekezdése alapján kérhette személyes adatainak zárt kezelését. Ezért helytálló volt az elsőfokú bíróság azon álláspontja, miszerint az eljáró hatóság a tanú adatainak zártan kezeléséről jogszerűen határozott, a fellebbezés téves elutasítása az ügy érdemi elbírálására ki nem ható szabályszegés volt. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint sem a próbavásárlásba bevont fiatalkorú eljárásjogi szempontból történő minősítése, sem adatainak zártan kezelése nem képezhette olyan eljárásjogi kifogás alapját, amely a felperesi jogsértés megítélését befolyásolhatta volna. Arra a felperes sem utalt felülvizsgálati kérelmében - annak ítéleti rögzítése ellenére, hogy a próbavásárlásban résztvevő személy kétséget kizáróan fiatalkorú volt -, hogy cselekménye minősítése szempontjából eljárási kifogásainak mennyiben van jelentősége, holott az eljárási jogszabálysértés csak akkor eredményezheti a döntés hatályon kívül helyezését, ha az az ügy érdemi elbírálására is kihatással volt, és az a bírósági eljárásban nem orvosolható. Mivel a felperes külön nem indokolta, hogy az egy vásárlással megvalósult kétszeres jogsértés miatt miért sérelmes a különálló határozatokban való marasztalása, és ez a perben vizsgált jogerős ítélet jogszerűségét mennyiben befolyásolja, a Legfelsőbb Bíróság ezzel az érveléssel érdemben nem foglalkozott, mivel a felülvizsgálati kérelem indokainak megjelölése a Pp. 272.§-ának
(2)bekezdése alapján a felperest terhelte. A fentiekben kifejtettek alapján a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt és érdemben vizsgálható releváns okokból nem volt jogsértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 275.§-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 270.§-ának
(1)bekezdésében foglalt rendelkezések szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeit megfizetni, és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati illetéket viselni. Budapest,
- március
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Kincső előadó bíró, Dr. Márton Gizella bíró Dr. Tóth